Egyre népszerűbbek azok a fogyókúrás módszerek, amelyekkel bizonyos ideig megtartóztatja magét az ember az evésben, majd utána bepótolja a kimaradt kalóriákat. Bemutatjuk a legismertebb módszereket.
A Medium szerzője szakértőkkel konzultálva tekintette át a legnépszerűbb böjtölési módokat, a divatos 16/8-as módszertől az ún. böjtöt utánzó étrendig, röviden elmagyarázva a különböző technikák lényegét.
Böjtölhetsz órákig, de akár napokig is
Az időszakos böjt (intermittent fasting – IF) egyszerű és hatékony módszer, nem véletlenül tartozik a legdivatosabb diéták közé manapság. Lényege, hogy a nap bizonyos szakában egyáltalán nem eszik az ember, majd ezt követően, egy bizonyos időkereten belül megkötések nélkül pótolja az összes napi kalóriát. A böjtölés által a szervezetben beindul a ketózis, vagyis a test az elraktározott zsírt kezdi elégetni, hogy energiát nyerjen, ez segíti a fogyást.
A leggyakoribb időszakos böjtölés a 16/8-as módszer, amelyben 16 órán keresztül nem eszik az ember semmit, de ebbe az éjszakai alvás is beletartozik (fontos viszont a folyamatos folyadékellátás), majd utána napközben 8 órán át kedvére ehet, tulajdonképpen bármit. Anyagcsere szempontjából a legideálisabb a délelőtt 10 és délután 6 közötti evési időszak, de a szabályok nem ennyire ridegek. Nyugodtan kísérletezhetsz és beállíthatod a számodra ideális napirendet. A férfiaknak hosszabb böjtre van szükségük a ketózis beindításához, nőknél 16 óra helyett a 14 óra koplalás is működik. Kutatások bizonyították, hogy az időszakos böjt javítja a szív- és érrendszer egészségét, viszont növelheti az emésztési rendellenességek és a cukorbetegség kockázatát.
Egy másik közismert módszer a váltott napi böjt (alternate day fasting – ADF), amelynek lényege, hogy egy teljes napig koplalunk, majd a következő napon eszünk, és ezt váltogatjuk. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint biztonságos az ADF-diéta, hatásait pedig a kalóriamegvonáshoz hasonlította. A módszer rendkívül hatásosnak bizonyult még a legmakacsabb, hastáji zsír eltüntetésében is, a hatás pedig hosszú távon, még 24 héttel a diétát követően is megmaradt, egyetlen probléma van vele: növelheti az emésztési rendellenességek kockázatát. A módszer hívei szerint kisebb a kísértés, ha tényleg egyáltalán nem esznek egy teljes napon át, mint ha keveset, de falatozgatnak.
Kalóriamegvonás és böjtutánzás
Ha igazán kitartó vagy, illetve az orvosod is engedélyezi, akkor több napon keresztül is böjtölhetsz. Egy kutatás – amelyben a többnapos böjtölés hatásait vizsgálták egerek és emberi résztvevők esetében, akik három napon keresztül 200 kalóriánál kevesebbet vittek be a szervezetükbe – úgy találta, hogy ez segíti az új fehérvérsejtek képződését. Kevésbé szigorú, de hasonlóan eredményes módszer a kalóriamegvonás (caloric restriction – CR), aminek az egyik legnépszerűbb változata az 5:2-es diéta. Vagyis a hét öt napján a szokásos módon étkezik az ember, a maradék kettőben viszont – amik nem egymás után következnek – nem fogyaszt többet napi 500-600 kalóriánál.
A böjtöt utánzó étrend (fasting-mimicking diet – FMD) azoknak való, akik képtelenek huzamosabb időn keresztül megállni evés nélkül. Ennek a módszernek a lényege, hogy elhiteted a szervezeteddel a böjtölést, miközben továbbra is eszel, de a szokásosnál jóval kevesebb kalóriát. Ideális például az a diéta, amelynek során öt napon keresztül alacsony szénhidrát- és fehérjetartalmú, de zsírokban gazdag ételeket eszel, illetve a normális kalóriabeviteled kb. 40 százalékát fogyasztod. Egy 2017-es kutatás szerint az FMD-diéta csökkentette a rák, a diabétesz, a szívbetegség és más bajok kockázatát azoknál az alanyoknál, akik három hónapon keresztül havi öt napon át követték a fentebb leírt étrendet. Az egyik legismertebb FMD-étrend a ketogén diéta.
