Enyhíti az ízületi fájdalmakat? Csökkenti a narancsbőrt? Könnyebb vele az izomépítés? Erősíti a csontokat? Van értelme kollagénkészítményeket szedni? Most kiderül, mit mond a tudomány és a szakemberek erről az egyre népszerűbb fehérjéről.
Évtizedek óta kenekedhetnek kollagéntartalmú krémekkel azok, akik rugalmasabb bőrre, fiatalosabb külsőre vágynak. Az utóbbi években azonban a szépségipar mellett a sport világában, különösen a testépítők és a küzdő- vagy állóképességi sportokat űzők körében is egyre felkapottabb lett a kollagén, amihez már tabletta, por, folyadék és egyéb táplálékkiegészítők formájában is hozzájuthatunk.
Napi két evőkanál kollagénportól állítólag jobb teljesítményt nyújtunk a sportban, erősödnek az izmaink, rugalmasabbak lesznek az ízületeink, és még a bélflóránk összetétele is javul. De mi az, amit a tudomány is alátámaszt? Megéri pár száz gramm kollagénporért kiadni 3-4000 forintot? Utánajártunk.
Mi az a kollagén?
- A kollagén egy aminosavakból álló, rendkívül teherbíró rostos fehérje (szakítószilárdsága nagyobb, mint az acéldrótnak), mely fontos alkotóeleme a csontoknak, az ereknek, az izmoknak, az ínszalagoknak, az inaknak, a porcoknak, a hajnak, a körömnek és a bőrnek. Olyan, mint egy ragasztó, amely egyben tartja a szöveteket.
- Közel harmincféle kollagénmolekula található meg a szervezetünkben, közülük az 1-es típus alkotja a bőr, az inak és csontok állományát.
- Szervezetünk folyamatosan termeli, különböző aminosavakból, vitaminokból (A- és C-vitamin) és ásványi anyagokból (pl. réz) állítja elő a kollagént. A C-vitamin különösen fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, ezért annak hiánya esetén testünk védekező funkciója jelentős mértékben romlik.
- 25 éves korunk után évente nagyjából egy százalékkal csökken a kollagén mennyisége a szervezetünkben, ez pedig nagyban befolyásolja a bőr ráncosodását, valamint lelassítja a sebgyógyulást, az izmok regenerációját és a porcsejtek alapállományának képződését, ezért az ízületek és a csontok is sérülékenyebbek lesznek.
Jó hír, hogy megfelelő táplálkozással, elsősorban olyan állati eredetű fehérjék fogyasztásával, mint a csirkehús, a tojás, a tejtermékek és a csontleves, valamint étrend-kiegészítők szedésével elegendő kollagénhez juthatunk.
Mit tudnak a kollagéntartalmú étrend-kiegészítők?
Szóval 25 éves kortól csak kezdjünk valamilyen kollagéntartalmú táplálékkiegészítőt szedni, és minden probléma meg van oldva? A szakemberek szerint a helyzet ennél bonyolultabb, és a kollagénbevitel hatásait vizsgáló tanulmányokra sem feltétlenül érdemes alapozni azok korlátozottsága miatt.
Arra például egyik kutatás sem ad választ, hogy az elfogyasztott kollagén automatikusan beépül-e a szöveteinkbe vagy sem. A por formájában elfogyasztott kollagént szervezetünk az emésztőenzimek segítségével építőköveire, aminosavakra bontja, és itt veszítjük el a kontrollt a folyamat fölött. Ahogy abba sincs beleszólásunk, hogy testünk hol tárolja a zsírt, azt sem mi döntjük el, hogy mit kezdjen az aminosavakkal. Jó lenne, ha kapásból lepasszolná őket a bicepsznek, ugye? Ehelyett a kollagén összetevői oda kerülnek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: az agyba és a szívbe.
Mit tesz a kollagén a bőrrel?
A táplálékkiegészítő formájában alkalmazott kollagén a bőrápolás terén tűnik a legígéretesebbnek. Egy 2015-ös kutatás eredményei alapján 8 hét elteltével láthatóan hidratáltabb és rugalmasabb lesz tőle a bőr, a Journal of Medicinal Food című szaklapban megjelent tanulmány szerint nőknél csökkenti a cellulitot, egy friss metaanalízis pedig megerősítette, hogy mind rövid, mind hosszú távon elősegíti a sebgyógyulást, valamint a bőr kollagénsűrűségének növelésével a lelassítja a ráncosodás folyamatát.
Enyhíti az ízületi fájdalmat?
Bár nem sok tanulmány áll rendelkezésre, az eddigi kutatások szerint a 2-es típusú kollagén (azaz a kollagénpeptidek) ezen a téren hatékonyabbnak bizonyultak, mint a glükózamin vagy a kondroitin. Az ízületi porc 80-90 százaléka 2-es típusú kollagénből áll, a jelenlegi kutatási eredmények szerint pedig közepesen súlyos és súlyos oszteoartritisz, valamint fiatal- és felnőttkori reumatoid artritisz esetében a nem denaturált 2-es típusú kollagén csökkentheti az ízületi gyulladásokat, fájdalmakat és merevséget.
Egy 2013-ban végzett vizsgálatban azoknak az ízületi fájdalommal vagy ízületi mobilitási problémákkal küzdő alanyoknak, akik 4 hónapon át szedtek kollagénalapú étrend-kiegészítőt, jelentős mértékben javult az ízületi funkciója. Hasonló következtetésekre jutott egy főiskolai sportolók bevonásával végzett, és egy ízületi fájdalmakkal küzdő nőket vizsgáló kutatás is.
De mivel egyelőre nincs elegendő bizonyíték a kollagéntartalmú készítmények ízületekre gyakorolt hatásáról, lehetőleg konzultálj a háziorvosoddal vagy egy fizioterapeutával, mielőtt nekiállnál bármilyen étrend-kiegészítőt szedni.
Erősíti a csontokat?
Korábban csak állatkísérletek során mutatták ki, hogy a kollagén pozitív hatással van a csontsűrűségre, tavaly azonban egy humán kutatás is ígéretes eredményekkel zárult: a randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai vizsgálat résztvevőinek adott kollagénpeptidek (P1NP, CTX 1) javították a csontok ásványianyag-sűrűségét a menopauza utáni életszakaszban lévő nőknél.
Javítja a sportteljesítményt?
A legtöbb étrend-kiegészítőhöz hasonlóan (a kreatin- és a koffeintartalmú készítményeket leszámítva) a kollagén izom- és teljesítménynövelő hatását is szeretik felnagyítani – általában arra a tanulmányra hivatkozva, amely szerint a kollagéntartalmú készítmények idős nők körében segítenek megőrizni a zsírmentes izomtömeget. A 15 napon át tartó vizsgálat azonban csak 70 év fölötti nőkre korlátozódott, akikre egyébként jellemző, hogy a kelleténél kevesebb fehérjét fogyasztanak, és az is köztudott, hogy maga a fehérje segíti az izomtömeg megőrzését és növelését.
A lényeg tehát, hogy ne a kollagéntől várj csodákat, alapozz inkább a megfelelő fehérjebevitelre, illetve a testmozgás és a változatos étrend összehangolására.
Segíti az emésztést?
Arról is felröppentek hírek, hogy a kollagén segít az egészséges bélflóra fenntartásában. Az igazság ezzel szemben az, hogy nem a kollagén, hanem a fehérjékben található bizonyos aminosavak vannak jótékony hatással az emésztésre.
Egy 2017-es kutatásban például a glutamint vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy ez az anyag (egyébként porcvédő tulajdonsága mellett) segíthet a bélpanaszok kezelésében. Egyes bélbetegségekben szenvedőknél alacsonyabb bizonyos aminosavak szintje, ami összefüggésben állhat az állapotukkal, ezért számukra fontos ezeknek az aminosavaknak a pótlása.
Kollagén és kollagén között is van különbség
Létezik ugyanis zselatinból származó kollagén, hidrolizált kollagén és nem denaturált kollagén is, amelyeknek a szervezetben kifejtett hatása is eltér. Az egyik kutatásból például az derül ki, hogy az emésztőenzimek teljesen lebontják a hidrolizált kollagént, ami így elveszti jótékony hatását, és hasonló a helyzet a zselatinnal is. A legjobb tehát, ha olyan terméket választasz, ami 2-es típusú kollagént vagy tisztán kollagénpeptideket tartalmaz, ezek ugyanis az emésztési folyamat után is hatnak.
Testalkattól függően napi 6-10 mg kollagénport ajánlott fogyasztani, de ha valakinél kissé megszalad a kanál, akkor sincs túl nagy baj, mert a kollagént nem lehet túladagolni. Persze nem célszerű túlzásba esni, mert a többletet nem is tudja a szervezet hasznosítani.
Ugyanakkor, hacsak egészségi állapotod nem indokolja a nagyobb mértékű fehérjepótlást, étrend-kiegészítők nélkül is elegendő kollagént vihetsz be, ha megfogadod az alábbi tanácsokat:
Természetes kollagénforrások
- A C-vitaminban gazdag zöldségek és gyümölcsök (citrusfélék, eper, áfonya) segítenek fenntartani a szervezetben az ideális kollagénszintet, ezért is fogyassz rendszeresen zöld leveles zöldségeket, paprikát, citrusféléket, epret vagy áfonyát.
- Hasonló szerepe van az A-vitaminnak is, ezért az édesburgonyának, a sárgarépának és a spenótnak is ott a helye az étrendedben.
- No meg persze a halnak, a szárnyasoknak, a tojásnak és a tejtermékeknek.
- A csontleves és más házi készítésű alaplevek is tele vannak kollagénnel, főleg ha alacsony lángon jó sokáig főzöd azokat: ez lehet hat óra is, de ha a lehető legtöbb kollagént szeretnéd kinyerni a léből, legalább 24 órán át hagynod kell főni.
