Bemutatjuk a jól ismert plank és a kicsit kevésbé népszerű fordított plank újabb testvérét, a még ritkábban végzett oldalplanket. Nem egyszerű tökéletesen kivitelezni, erős váll és csukló is kell hozzá, de szerencsére van könnyített változata is, amit ha szorgosan gyakorolunk, elérhetjük vele a kívánt hatást.
Míg a saját testsúllyal végzett erősítő gyakorlatok rajongói szinte kivétel nélkül rendszeresen gyakorolják a planket és annak variációit, hajlamosak megfeledkezni a gyakorlat közeli rokonairól. A fordított (reverse) planket mi is bemutattuk már, itt az ideje személyes kedvencem, az oldalplank (side plank) prezentálásának.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén, valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Mitől nagyszerű az oldalplank?
Képzeljük el, hogy szorgalmasan gyakoroljuk a planket: szépen stabilizáló core-ra teszünk szert, megerősödik a vállövünk, a karizmaink, a hasizmunk, a hátunk, a teherviselő ízületek hozzászoknak a munkához. Esetleg pár változatnak köszönhetően fokozottan bevonjuk a farizmot és a combizmokat is.
Core – izomfűző – erőközpont
A gerincünket körülvevő és azt stabilizáló izomcsoportok alkotják a törzsünk „magját”, azaz a „core”-t, a központot. Szemléletes kifejezéssel ezeket izomfűzőnek is hívjuk, hiszen aktívan bekapcsolva ez tartja stabilan a gerincoszlopunkat: felel a helyes testtartásért, illetve a gerincünk többirányú és megfelelő mértékű mozgásáért egyaránt. A pilates módszere ugyanezt „erőközpontnak” nevezi, rávilágítva arra, hogy a gerincet stabilizáló izmok működése létfontosságú a teljes testünk egészséges mozgásának, erejének, teherbírásának szempontjából.
Mely izmok látják el ezt a feladatot?
A legmélyebben a gerincnél futó gerincfeszítő izmok, a hasizmok rétegei (nevezetesen a haránt hasizom, külső és belső ferde hasizom, egyenes hasizom), az ágyéki szakaszon a négyszögletű ágyékizom, a sokbahasadt izmok, alulról a medencefenék izmai, felülről pedig a rekeszizom.
Na és akkor gondolunk egyet, és nagy merészen elemeljük az azonos oldali kart és lábat. Oldalsíkban helyezkedünk el, és az oldalplank tartásakor az eddigi támasztó végtagok ízületei és izmai dupla intenzitással kezdenek dolgozni, hogy testsúlyunkat megtartsák. Mivel elhagytuk támasztékunk jelentős részét, a stabilizálás sokkal erőteljesebbé válik. Ekkor a core izmai közül a külső és belső ferde hasizmok, valamint a haránt hasizom kerül a fókuszba. Sokkal aktívabb szerepet kap a medence megtartásában a csípő környéke, az egyébként kevéssé használt kis és közepes farizmaink, az ágyéki gerincszakasz munkáját támogatandó pedig a négyszögletű ágyékizom.
Ezek az izmaink szinte valamennyien a „méltatlanul hanyagolt” kategóriába tartoznak, így hát külön szuper, hogy adott ez a remek gyakorlat, amelynek apropóján erősödhetnek. Mivel az ülőmunka és képernyőnézés miatt egyébként is az elülső oldalunk izmai dolgoznak, sokat segít a helyes tartás kialakításában az, hogy az oldalplank alaphelyzete során nyitjuk a mellkast, és ezeket az egyébként túlerőltetett izmokat megnyújtjuk.
A plankhez hasonlóan kétféle módon tarthatjuk: ha a csuklónk panaszmentesen bírja, akkor nyújtott kartámaszban; illetve az, aki inkább kímélné a csuklóját, és a könyöke, válla jobban terhelhető, alkartámaszt is választhat.
Az alábbi videóban Galgóczi Vikivel bemutatjuk, hogyan lehet minél elegánsabban felvenni ezt a kissé faramuci, féloldalas tartást. Azok kedvéért, akik csak most ismerkednek a gyakorlattal vagy könnyíteni vágynak, vegyük át előbb a térdtámaszos könnyített változatot, melyben a kitámasztási pontokat közelítjük egymáshoz, azaz a kinyújtott lábbal végzett oldalplank helyett letámasztjuk az alul elhelyezkedő lábunk térdét.
A side plank nehézségei
El kell fogadnunk, hogy ha plankről váltunk oldalplankre, akkor talán kevesebb ideig tudjuk szabályosan tartani új gyakorlatunkat, mint az eddigi klasszikust. Számolni kell azzal, hogy több idő lesz felkészíteni a fele oldalunk izmait a feladatra, és sajnos még az sem kizárt, hogy az ízületeink bizony nem fogják szeretni a teljes testsúlyunk terhelését. A vállunkat érdemes fokozatosan hozzászoktatni, és persze nagyon fontos a helyes alaptartás – a vállunk vonalához képest alkartámasz esetén a könyök, nyújtott kartámasznál a csukló vonala maradjon függőleges –, nehogy feleslegesen túlterheljük. Ha a csuklónk gyenge, esetleg korábban sérülés érte, avagy ínhüvelygyulladásra hajlamos, akkor elképzelhető, hogy sosem fog annyira megerősödni, amennyire szeretnénk. Ekkor gyakoroljuk nyugodtan az alkartámaszos változatot, anélkül, hogy a feladat fő stabilizációs céljaiból lejjebb kellene adnunk.
A második videóban megmutatjuk, mi mindenre kell figyelni a side plank szabályos kivitelezéséhez (természetesen temérdek apróságra):
Miért inkább az oldalplank?
A féloldalas kivitelezés nehézségeit leszámítva a side plank igencsak baráti megoldás például azoknak, akik valamilyen egészségügyi okból nem végezhetik vagy nem tudják a klasszikus planket tartani. Az ágyéki szakasz gerincproblémái számos gyakorlatot ellehetetlenítenek, holott épphogy a core megerősítése lenne a fő cél azoknak, akik ilyenektől szenvednek: a 22-es csapdáját a side plank (kezdetben természetesen könnyített változatban) megfelelően feloldja. Szétnyílt hasizommal (rectus diastasis) is ellenjavallt a lefelé néző törzzsel tartott plank, míg a haránt és ferde hasizmok megerősítésére ebben az esetben is az oldalplank kiválóan alkalmas.
Természetesen, mint minden saját testsúlyos gyakorlatnál, itt is lényeges, hogy pontosan igyekezzünk lekövetni a tökéletes alaphelyzet felvételére és a helyes kivitelezésre vonatkozó instrukciókat – inkább tartsuk könnyítve, avagy kevesebb ideig, mintsem erőltessük azt, ami még nem megy. A hibás kivitelezésből fájdalmas helyzetek vagy akár sérülések is adódhatnak, ismerjük fel hát a saját teljesítőképességünk határát, hogy ez a szuper gyakorlat (is) épülésünkre váljon!
