Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Elmondjuk, hogy mi mindenen múlik a jó egyensúlyérzék és hogyan fejleszthető.
Mivel automatikus funkcióról van szó, egyensúlyérzékünket garantáltnak vesszük, pedig már az egyenes járás is a helyes egyensúlyozás kérdése – ahogy ezt minden járni tanuló gyerek esetében tapasztaljuk. Azért tűnik egyszerűnek, mert agyunk képes gyorsan koordinálni az izmainkat, és lépésre készteti a lábunkat azért, hogy botladozás nélkül tudjunk közlekedni. De mi van akkor, ha ebben a komplex rendszerben valami meghibásodik?
Az egyensúly csapatmunka
Egyensúlyérzékünk több szerv összehangolt működésén, egész pontosan háromféle információn alapul:
- Amit látunk magunk körül, azt az optikai idegek továbbítják az agyba.
- A lábizmok és inak olyan speciális szenzorokkal (proprioceptorokkal) vannak felszerelve, amelyek arról tájékoztatnak, hogy milyen gyorsan és mekkora erővel húzódnak össze vagy nyúlnak meg az izmok. A propriocepció arra szolgál, hogy megbizonyosodjunk arról, hol, milyen felületen tartózkodunk egy adott pillanatban anélkül, hogy azt látnánk is.
- A harmadikféle információáradatot a belső fülben található érzékeny szerv, a labirintus közvetíti az agynak: a félkörös ívjáratokban lévő folyadék a fej térbeli helyzetének megváltozásával elmozdul, a receptorsejtek érintésével keltett ingerület pedig azokon az idegeken keresztül jut el az agyhoz, amelyek a hallásért és az egyensúlyérzékelésért felelnek.
Egyensúlyozó képességünk tehát a szemünkből, a belső fülünkből, valamint az izmainkba, ízületeinkbe és az ízületi szalagokba ágyazott receptorsejtekből továbbított információkon alapul. Ezekre az ingerekre a stabilizáló izmaink – különösen a has és a deréktáji izmok – megfeszítésével reagálunk, így korrigáljuk tartásunkat, illetve őrizzük meg stabilitásunkat. Ahogy öregszünk, ezek a stabilizáló izmok meggyengülnek, és a reflexeink is lassulnak, romlanak az érzékeink.
Apró jelei az egyensúlyproblémának, ha nehézséget okoz egyenetlen felületen (köves, sziklás talajon) járni – mivel a talpak mást-mást érzékelnek, nem egyértelmű jelzést küldenek az agyba –, vagy amikor éjjel felkelve bizonytalanul támolygunk el a mosdóig, mert sötétben a látóidegeket nem éri ingerület.
Jó hír, hogy napi néhány perc gyakorlással már látható változást tudunk elérni egy-két hónap alatt is. Az egyensúlyfejlesztő gyakorlatok, amellett, hogy erősítik a core izmokat és javítják a testtartást, az időskorral járó esések és sérülések megelőzéséhez is nagymértékben hozzájárulnak. Az alábbi cikkekben mutatunk is néhány gyakorlatot és mozgásformát, amelyekkel hatékonyan fejlesztheted az egyensúlyodat:
