Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az ember 20 és 30 éves kora között képes a legnagyobb teljesítményekre, azután egyre csökken az állóképesség – nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. Arról, hogy pontosan mi áll ennek a folyamatnak hátterében, a Reader’s Digest A csodálatos emberi test című válogatásában olvastunk.
Jó 25 évre van szüksége az emberi szervezetnek ahhoz, hogy erőkifejtésben és kitartásban maximális teljesítményt tudjon nyújtani, a képességek határát pedig nagymértékben meghatározza a genetikai örökség. Teljesítőképességünk tehát korlátozott, ám egyéni erőfeszítéssel fokozható, ezáltal a korral járó leépülés kitartás és erő terén egyaránt késleltethető.
Már születéskor eldől az izmok száma: ez mintegy 656, ami felnőttkorban átlagosan a testsúly több mint egyharmadát teszi ki (nőknél mintegy 36 százalékát, férfiaknál 42 százalékát). Bármit teszünk is, az izmok száma ennél mégsem lesz több, rendszeres igénybevétellel – munkával és edzéssel – azonban az izomrostok vastagsága megváltoztatható.
Több oxigén, nagyobb teljesítmény
A testi teljesítőképesség határát elsősorban az izmok ellátására fordított oxigén mennyisége szabja meg. Ez a szív által a kis- és nagyvérkörbe juttatott vér mennyiségétől függ, ami edzetlen emberek esetében összehúzódásonként mintegy 70 cm3, azaz nyugalmi állapotban percenként 5 liter vér.
Versenysportolók esetében – akiknek a szíve az átlagosnál egyharmaddal nagyobb lehet, így arányosan több vér kerül minden szívdobbanásnál az erekbe – terhelés és erőkifejtés alatt a szívizom által a testen percenként átpumpált vér mennyisége elérheti a 26 litert. Az oxigénszállításról gondoskodó vörösvértestek száma náluk magasabb, így a vér több oxigént is szállít. Ezért van az, hogy a sportolók úgynevezett nyugalmi pulzusa kisebb, mint a fizikailag kevésbé aktív embereké, a vérnyomásuk pedig szintén alacsonyabb.
Az ember 30 éves kora tájékán a legerősebb
Az ebben az időszakban megemelt legnehezebb súlyokat azután már soha többé nem tudjuk felemelni. Aki tehát tétlen marad vagy felhagy a sportolással, annak izomereje folyamatosan csökken. Jó hír viszont, hogy rendszeres edzéssel akár 40 százalékkal is növelhetjük az erőnket, és az állóképesség is óriási mértékben fokozható: egyes izmokban, például a kar- és combizmokban a javulás több ezer százalékot is kitehet.
Ezekkel a biológiai motorokkal, amelyek a szervezetben tárolt energiadús vegyületek egynegyed részét erővé alakítják át – a többi hőként elvész –, a kemény edzésben lévők tekintélyes teljesítményeket érhetnek el: egy teljesítőképessége csúcsán lévő férfi rövid távon több mint 3000 W (ez több mint 4 lóerőnek felel meg) kifejtésére képes, jóllehet tartósan maximálisan mindössze 400 W érhető el. Ezzel szemben a futás sebessége igen kevéssé befolyásolható, mivel genetikailag ez a leginkább előre programozott az összes sportteljesítmény közül: edzéssel is csak 15-20 százalékkal emelhető. Számok és öregedés ide vagy oda, rendszeresen mozogni nem csak a fizikai fittség fenntartása érdekében ajánlott, és nem, soha nem késő elkezdeni.
