Tényleg többet eszünk edzés után?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Általánosan elismert és sokat hangoztatott tény, hogy a rendszeres testmozgás a legnagyobb segítség a pluszkilók elleni harcban. Olykor mégis könnyebben elhíznak azok, akik aktív életmódot folytatnak, mint a monitor előtt tespedő társaik. De vajon milyen összefüggés áll fenn a testmozgás és táplálkozási szokásaink között?

A szakértők szerint a válasz szervezetünk éhségérzetében rejlik. Egy kiadós edzést követően testünk jelzi számunkra, hogy ideje lenne pótolni az elégetett energiamennyiséget, ezért hirtelen éhesnek érezzük magunkat. Mindemellett éhségérzetünk sokszor trükközik velünk: gyakran előfordul, hogy bőségesen teleettük magunkat, szervezetünk mégis arra próbál rávenni minket, hogy együnk még többet. De vajon tényleg befolyásolja a rendszeres testmozgás azt, hogy mennyit eszünk? A The Conversation cikke összefoglalja, amit a témában tudni érdemes.

Több mozgás – nagyobb étvágy?

A testmozgás és a táplálkozás összefüggéseivel kapcsolatban még mindig számos megválaszolatlan kérdés akad. Nem mindennap mozgunk például ugyanannyit – minden edzéstervben szerepelnek pihenőnapok, de azok is, akik nem járnak futni vagy konditerembe, több energiát égetnek el egy nyüzsisebb, munkával vagy éppen bevásárlással töltött napon, mint amikor reggeltől estig otthon pihennek, étkezési szokásaink azonban nem minden esetben igazodnak ahhoz, hogy mennyire voltunk aktívak az adott nap.

A témában folytatott kutatások egy része úgy találta, hogy a rendszeresen sportoló személyek – hiába égetnek el rengeteg kalóriát, melyeket pótolni kell – jobban képesek mértékletességet tanúsítani étkezéseikben, mint a mozgásszegény életmódot folytatók. Ennek oka talán a rendszeres edzés testünkre gyakorolt hatásaiban rejlik – másként működnek például a rendszeresen testmozgást végző emberek bélbaktériumai.

Mennyit eszünk edzés után?
Fotó: TerryJ / Getty Images Hungary

Mi a helyzet az anyagcserével?

Egy 2013-as brit kutatás szerzői viszont azt bizonygatták, hogy nem annyira a mozgással elégetett energia mennyisége, hanem a különböző emberek anyagcsere-folyamatai között található eltérések a ludasok abban, hogy egyesek többek esznek, mint mások. A túlsúlyos személyek anyagcseréje ugyanis gyorsabb, mint az átlagosabb testalkatúaké, ezért nekik gyakrabban kell táplálékot magunkhoz venniük, ha nem szeretnének éhesek maradni – a sportolás tehát ily módon gyakorol pozitív hatást étkezési szokásainkra. A legtöbb tudós szerint azonban az anyagcsere csupán közvetítő szerepet tölt be, és valójában agyunk irányítja étvágyunkat.

A témában született legfrissebb kutatásban Alex Johnstone, az Aberdeen-i Egyetem táplálkozástudomány-professzora és kollégái 114 férfi és 128 női résztvevő életmódbeli, illetve étkezési szokásait vizsgálták, igyekezvén megtudni, mennyiben befolyásolja az alanyok napi kalóriabevitelét az, hogy az adott napon több vagy kevesebb testmozgást végeznek-e a megszokottnál. A kutatók úgy találták, hogy valóban hajlamosabbak vagyunk többet és többször enni akkor, ha nagyobb energiát igénylő feladatokat végzünk, de az anyagcsere-folyamatok milyensége szintén fontos befolyásoló tényező a fentebb vázolt kérdésben, nem is beszélve számos egyéb tényezőről, melyek vizsgálatára nem tért ki a kutatás.

Mit együnk utána?
Fotó: martin-dm / Getty Images Hungary

Nem elhanyagolhatóak például az öröklött tulajdonságok és a különböző pszichológiai tényezők. Fontos lehet megvizsgálni például azt, hogy az adott személy számára mennyi örömérzetet nyújt az evés, illetve mennyire képes visszafojtani magában az étel utáni sóvárgást. De azt is érdemes megemlítenünk, hogy a legtöbb hasonló kutatás főként fiatal, 20-30 év közötti, fehér bőrű férfiak szokásait vizsgálta, miközben a felmérések szerint a nők például hajlamosabbak rá, hogy az edzéskor elégetett energiamennyiséget evéssel pótolják.

Minden valószínűség szerint tehát nem létezik egy általánosan elfogadott, mintegy „mértékként” szolgáló minta ebben a kérdésben – teljességgel egyénre szabott, hogy miként befolyásolja a sportos életmód étkezési szokásainkat. Ami bizonyos, hogy pusztán a rendszeres(ebb) testmozgás révén nem fogunk mintegy varázsütésre lefogyni – testalkatunk rengeteg tényező függvénye, melyek mindegyikét figyelembe kell vennünk, ha szeretnénk megszabadulni a fölös kilóktól.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.