Tényleg többet eszünk edzés után?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Általánosan elismert és sokat hangoztatott tény, hogy a rendszeres testmozgás a legnagyobb segítség a pluszkilók elleni harcban. Olykor mégis könnyebben elhíznak azok, akik aktív életmódot folytatnak, mint a monitor előtt tespedő társaik. De vajon milyen összefüggés áll fenn a testmozgás és táplálkozási szokásaink között?

A szakértők szerint a válasz szervezetünk éhségérzetében rejlik. Egy kiadós edzést követően testünk jelzi számunkra, hogy ideje lenne pótolni az elégetett energiamennyiséget, ezért hirtelen éhesnek érezzük magunkat. Mindemellett éhségérzetünk sokszor trükközik velünk: gyakran előfordul, hogy bőségesen teleettük magunkat, szervezetünk mégis arra próbál rávenni minket, hogy együnk még többet. De vajon tényleg befolyásolja a rendszeres testmozgás azt, hogy mennyit eszünk? A The Conversation cikke összefoglalja, amit a témában tudni érdemes.

Több mozgás – nagyobb étvágy?

A testmozgás és a táplálkozás összefüggéseivel kapcsolatban még mindig számos megválaszolatlan kérdés akad. Nem mindennap mozgunk például ugyanannyit – minden edzéstervben szerepelnek pihenőnapok, de azok is, akik nem járnak futni vagy konditerembe, több energiát égetnek el egy nyüzsisebb, munkával vagy éppen bevásárlással töltött napon, mint amikor reggeltől estig otthon pihennek, étkezési szokásaink azonban nem minden esetben igazodnak ahhoz, hogy mennyire voltunk aktívak az adott nap.

A témában folytatott kutatások egy része úgy találta, hogy a rendszeresen sportoló személyek – hiába égetnek el rengeteg kalóriát, melyeket pótolni kell – jobban képesek mértékletességet tanúsítani étkezéseikben, mint a mozgásszegény életmódot folytatók. Ennek oka talán a rendszeres edzés testünkre gyakorolt hatásaiban rejlik – másként működnek például a rendszeresen testmozgást végző emberek bélbaktériumai.

Mennyit eszünk edzés után?
Fotó: TerryJ / Getty Images Hungary

Mi a helyzet az anyagcserével?

Egy 2013-as brit kutatás szerzői viszont azt bizonygatták, hogy nem annyira a mozgással elégetett energia mennyisége, hanem a különböző emberek anyagcsere-folyamatai között található eltérések a ludasok abban, hogy egyesek többek esznek, mint mások. A túlsúlyos személyek anyagcseréje ugyanis gyorsabb, mint az átlagosabb testalkatúaké, ezért nekik gyakrabban kell táplálékot magunkhoz venniük, ha nem szeretnének éhesek maradni – a sportolás tehát ily módon gyakorol pozitív hatást étkezési szokásainkra. A legtöbb tudós szerint azonban az anyagcsere csupán közvetítő szerepet tölt be, és valójában agyunk irányítja étvágyunkat.

A témában született legfrissebb kutatásban Alex Johnstone, az Aberdeen-i Egyetem táplálkozástudomány-professzora és kollégái 114 férfi és 128 női résztvevő életmódbeli, illetve étkezési szokásait vizsgálták, igyekezvén megtudni, mennyiben befolyásolja az alanyok napi kalóriabevitelét az, hogy az adott napon több vagy kevesebb testmozgást végeznek-e a megszokottnál. A kutatók úgy találták, hogy valóban hajlamosabbak vagyunk többet és többször enni akkor, ha nagyobb energiát igénylő feladatokat végzünk, de az anyagcsere-folyamatok milyensége szintén fontos befolyásoló tényező a fentebb vázolt kérdésben, nem is beszélve számos egyéb tényezőről, melyek vizsgálatára nem tért ki a kutatás.

Mit együnk utána?
Fotó: martin-dm / Getty Images Hungary

Nem elhanyagolhatóak például az öröklött tulajdonságok és a különböző pszichológiai tényezők. Fontos lehet megvizsgálni például azt, hogy az adott személy számára mennyi örömérzetet nyújt az evés, illetve mennyire képes visszafojtani magában az étel utáni sóvárgást. De azt is érdemes megemlítenünk, hogy a legtöbb hasonló kutatás főként fiatal, 20-30 év közötti, fehér bőrű férfiak szokásait vizsgálta, miközben a felmérések szerint a nők például hajlamosabbak rá, hogy az edzéskor elégetett energiamennyiséget evéssel pótolják.

Minden valószínűség szerint tehát nem létezik egy általánosan elfogadott, mintegy „mértékként” szolgáló minta ebben a kérdésben – teljességgel egyénre szabott, hogy miként befolyásolja a sportos életmód étkezési szokásainkat. Ami bizonyos, hogy pusztán a rendszeres(ebb) testmozgás révén nem fogunk mintegy varázsütésre lefogyni – testalkatunk rengeteg tényező függvénye, melyek mindegyikét figyelembe kell vennünk, ha szeretnénk megszabadulni a fölös kilóktól.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.