Mint kiderült, a jegelés olyan, mint a fogselyem használata: széles körben elterjedt, hiszen praktikusnak tűnik, de hatását nem támasztják alá klinikai bizonyítékok. A jegelés hatékonysága 1970 óta egyre inkább megdőlni látszik, hiszen egyetlen vizsgálat eredménye sem igazolja a módszer népszerűségét.
A legtöbbünkkel már előfordult, hogy egy sérülés után rögtön a mélyhűtő kilincséhez nyúltunk, hogy kivegyük a hozzánk legközelebb eső, félkilós fagyasztott zöldborsót. Évtizedek óta esküszik több ezer orvos és edző arra, hogy a lehető leggyorsabb gyógyuláshoz vezető út pihentetéssel, jegeléssel, fáslizással és felpolcolással van kikövezve. De mi van akkor, ha egészen idáig tévedésben éltünk? A The Washington Post kereste a választ a kérdésre.
Nem túl hatékony gyógymód
Egy 2008-as metaanalízis során a hidegterápia akut lágyszöveti sérülésekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások eredményeit hasonlították össze, majd arra a következtetésre jutottak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy a hidegterápia valóban pozitívan hatna a lágyszövetek regenerálódására. Egy pár évvel későbbi, több kutatást bemutató tanulmány megállapítja, hogy az esettanulmányokon alapuló eredmények sem egybehangzóak a módszer hatékonyságát illetően.
A legtöbb olyan vizsgálat, amely a jegelés hatékonyságát támasztja alá, jellemzően olyan hiányosságokban szenved, mint például az alacsony számú mintha, irreleváns mérések, vagy statisztikailag jelentéktelen eredmények. De még a pihentetés-jegelés-fáslizás-felpolcolás technikája mellett sokáig kitartó orvos, Gabe Mirkin sem támogatja már a módszert. „Lehet, hogy a hideg jólesik, de rá kell jönnünk, hogy csak késlelteti a gyógyulást” – mondja Mirkin.
Akkor mi a teendő?
Mirkin szerint a legjobb, amit tehetünk, ha minél előbb újra mozogni kezdünk. Nyilván nem a fájdalom növelése, valamint a sérülés súlyosbítása a cél, de a lehető legrövidebb időn belül térjünk vissza a mozgáshoz. Az sem baj, ha nem olyan intenzitással végezzük a gyakorlatokat, mint a sérülés előtt.
Christie Aschwanden profi sportoló és író tapasztalatai szintén alátámasztják a kapott eredményeket. Szerinte például egy verseny utáni jeges fürdő sokkal több kellemetlen érzést okoz, mint amennyi előnye származhat belőle bárkinek. A jelenség vizsgálatát követően így nyilatkozott:
Már tudom, hogy valószínűleg semmilyen előnyöm nem származott belőle.
Ezt követően Aschwanden könyvírásba kezdett, melynek témája a test regenerálása a sportolás után. Több fejezetet is szentelt a jegelésnek, jeges fürdőknek, valamint a különböző hűtő masszázsoknak, de végül arra a következtetésre jutott, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy ezek valóban hatékonyak lennének. A könyvben megszólaltatott szakértők szerint a hidegterápiás módszerek a duzzanat vagy a gyulladás csökkentésére sokszor éppen ellentétesen hatnak. Aschwanden szerint azonban a gyulladásos folyamat az, ami valóban segíti a felépülést, és helyreállítja a szervezetet.
A szövetkárosodásra a sejtek kémiai jelzésekkel reagálnak, amelyre többféle fehérvérsejt válaszol azzal, hogy a sérülés helyszínére érkezve gyulladást váltanak ki, így javítva a sérült sejteken. „Káros lehet a regenerációra, ha túl hosszú ideig tart a jegelés, hiszen ez csökkentheti a gyógyító sejtek aktivitását” – mondja James Tidball professzor, aki az immunrendszer szerepét vizsgálja a sérülések regenerálódási folyamatában.
Van, amiben segít
Fontos megjegyeznünk, hogy ez nem azt jelenti, hogy a hidegterápiának nincs fiziológiai hatása. A zsibbadás elérése érdekében kifejezetten hasznos módszernek bizonyul, és Mirkin szerint az is biztos, hogy a jegelés a legbiztonságosabb módja a fájdalomcsillapításnak. Emellett segít abban is, hogy a sérülés körüli izmok újra működésbe lépjenek.
Vannak, akik elismerik, hogy nincsenek megfelelő bizonyítékok, azonban ennek ellenére fenntartják az álláspontot, miszerint a jegelés fontos eszköz a sportolók számára. Sőt, a bizonyítékok hiánya igazából mindkét irányba működik, hiszen az sincs egyértelműen alátámasztva, hogy a módszer ne működne. Annak ellenére, hogy egy bizonyos módszer hatékonysága klinikailag nem bizonyítható, a személy meggyőződése növeli a placebohatást, ami valóban gyorsíthatja a regenerálódást.
