HIIPA: eddz úgy, hogy észre se vedd

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nagyban hozzájárulhat az egészségünkhöz, ha a magas intenzitású intervallum edzés (HIIT) elméletét megpróbáljuk beilleszteni a mindennapi életünkbe. A módszer segítséget nyújthat a túlsúllyal küzdő embereknek, hogy elinduljanak az egészséges élet felé vezető úton.

Az olyan hétköznapi helyzetek, mint például a kocsimosás, a lépcsőzés vagy a sarki boltba való leugrás mind lehetőséget adnak arra, hogy beiktassunk az életünkbe egy kis magas intenzitású fizikai aktivitást. De mire jó és miről szól mindez? A kérdésre az EurekAlert válaszol.

Sok kicsi sokra megy 

„Sokat tehetünk az egészségünkért, ha rendszeresen végzünk olyan tevékenységeket, amelyek – akár néhány másodpercre, de – megemelik a pulzusszámot” – mondja Emmanuel Stamatakis, a Sydney Egyetem professzora. Szerinte, ha figyelembe vesszük az életkorunkat, valamint a testsúlyunkat, sok teljesen hétköznapi feladat is nagy intenzitású fizikai aktivitásnak tekinthető.

Idézőjel ikon

Minden azon múlik, hogy mennyire ugrik fel a pulzusunk,

és hogy az adott tevékenység hozzájárul-e az állóképességünk növeléséhez. A kutatócsoport szerint az ilyen jellegű tevékenységek napi rendszerességgel történő végzése az emberek többségének az egészségére pozitív hatást gyakorol. A középkorú ausztrál nők 60 százaléka túlsúlyos, és jellemzően nem végeznek semmilyen fizikai aktivitást, pedig az olyan hétköznapi helyzetek, mint a gyerekkel való biciklizés vagy a gyaloglás hazafele is hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez.

A tanulmány szerzői szerint a mindennapi tevékenységek ugyanolyan módon járulhatnak hozzá az egészséges életvitelünkhöz, mint a HIIT edzés, a magas intenzitású mozgás és a rövid pihenő váltakozásával.

„Sok kutatás eredménye szerint bármilyen típusú HIIT mozgás – függetlenül az ismétlések időtartamától és számától – az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy javítsunk az állóképességünkön, valamint a szívünk és érrendszerünk állapotán. A HIIPA, (High Intensity Incidental Physical Activity, vagyis a magas intenzitású spontán fizikai aktivitás) ugyanezt az elméletet követi” – állítja Stamatakis. A szakértők szerint jelentős változások érhetőek el az egészségi állapotunkat tekintve, ha legalább 5-10 perc alatt 3-5 gyakorlatot ismétlünk meg, a hét minél több napján.

Elég hozzá pár jó döntés
Fotó: Shutterstock

Könnyen beilleszthető a mindennapokba

„Tudjuk, hogy a legtöbb ember viszonylag keveset mozog, és felnőttkorban nehezen is vesszük rá magunkat, hogy új edzésformákat próbáljunk ki, pedig hosszú távon sokat tehetünk az egészségünkért.” „A HIIPA módszer szépsége az egyszerűségében rejlik, hiszen a legtöbb ember számára a mindennapi élet részeként sokkal könnyebben megvalósítható a mozgás” – teszi hozzá Stamatakis professzor.

A HIIPA edzés nem igényel sok időt, hiszen már azzal megvalósulhat, ha a lift helyett inkább a lépcsőt használjuk, vagy tempós sétával tesszük meg az utolsó megállót hazafele. Szintén mellette szól, hogy nem verjük magunkat hatalmas költségekbe, hiszen nem szükséges sem speciális felszerelés, sem szakértelem vagy különösebb állóképesség.

Idézőjel ikon

Annyi a lényeg, hogy jó döntéseket hozzunk, például az autóval parkoljunk a bolttól távolabb,

hogy a megvásárolt dolgokkal meg kelljen tennünk azt az 50-100 métert. A legújabb kutatások szerint ideális esetben a fizikai aktivitás hossza legalább 10 perc, ennek pedig Stamatakis professzor kifejezetten örül, hiszen korábban nem volt ilyen iránymutatás, ennyi időt pedig bárki rá tud szánni az egészségére.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?