Ez történik az izmaiddal, ha abbahagyod az edzést

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Azt mindannyian tudjuk, hogy izmaink a rendszeres testmozgás hatására növekednek, de könnyen el is tűnhetnek, ha nem használjuk azokat. Azonban egy új kutatás megkérdőjelezi, amit eddig gondoltunk az izmaink edzésekre, illetve azok kimaradására adott reakcióiról.

Az izomrostok az emberi test legnagyobb sejtjeiből állnak, és több ezer sejtmagot tartalmaznak, ezzel segítve a növekedésüket. Ezek a sejtmagok az egyes sejtek kontrollközpontjai, és a DNS-en kívül számos sejtaktivitást koordinálnak, beleértve a növekedést is. Kutatók vizsgálták, hogy mi történik az izmainkkal, ha nem használjuk őket, az eredményekről pedig a The Conversation számolt be.

Kihagyás után szuper hatékonyság

Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy az egyes sejtmagok korlátozott számú sejtet szabályoznak, és hogy a sejtmag és a sejt térfogata közötti arány állandó. A vázizom tekintetében ez azt jelentené, hogy az izmok növekedésének időszakában, például a rendszeres súlyzós edzések során, a szervezet további sejtmagokat adna az izomrostokhoz a külső sejtkészletből.

Legtöbbször úgy tűnik, hogy ez az elmélet helytálló, hiszen jellemzően testmozgás után tapasztaljuk a legnagyobb izomnövekedést, és ekkor növekszik a rostokban lévő sejtmagok száma is, ami lehetővé teszi az izomrostok működésének folytatását és optimális növekedését.

Nem tűnt el, csak átalakult
Fotó: Shutterstock

Izommemória

Ha eleget járunk edzőterembe, nem kerülhetjük ki azokat az anekdotákat, amik szerint, ha valaki pár év kihagyás után újra edzeni kezd, sokkal gyorsabban fog fejlődni, mint korábban. Ennek a jelenségnek van tudományos magyarázata is, és nemrég végzett kutatások szerint az izomrostokban lévő sejtmagok állnak a hátterében.

Egyes elméletek szerint a sejtmagok eltűnnek, ha az izmok mérete csökken, például egy hosszabb, inaktív időszak alatt. Ez a sejtmag és a sejt térfogata közötti arány állandóságát hivatott fenntartani. Az elmúlt években végzett kísérletek azonban bebizonyították, hogy a sejtmagok száma állandó, függetlenül az izom csökkenésétől. Ezek a vizsgálatok (beleértve állatkísérleteket is) kimutatták, hogy amikor az izmok térfogata csökken, az izomrostok zsugorodnak, de a sejtmagokat nem veszítjük el.

Patkányokon végzett kísérletek eredményei kimutatták, hogy az edzés után az izom által nyert sejtmagokat megtartotta a szervezet az edzésmentes időszakban is. A sejtmagok segítik az izom építését az edzés folytatásakor. Ez arra utal, hogy az izomzatnak van egy úgynevezett memóriája, amely magyarázatot ad arra, hogy miért hatékonyabb az izomépítés egy hosszabb kihagyás után.

Hogy hatnak erre a szteroidok?

A Doppingellenes Világszervezet tiltja a szteroidok használatát, mivel a nagymértékű izomnövekedés számos sportágban előnyt jelenthet. A szteroidok és azok melléktermékeinek használata rövid ideig kimutatható a vérből vagy a vizeletből, azonban az izomnövekedésre gyakorolt hatásuk ezt követően is sokáig érzékelhető.

Egereken végzett vizsgálatok eredményei szerint abban az esetben is növekszik a sejtmagok száma, ha az izmok szteroidok hatására nőnek meg. Ezek a sejtmagok akkor is megmaradnak, ha az izmok visszanyerik a szteroidok használata előtti méretüket, ez pedig megalapozza az izommemória működését.

Amikor az izmok újra terhelésnek vannak kitéve, a plusz sejtmagok segítik a gyorsabb növekedést. Ez azt jelenti, hogy akár úgy is hasznot húzhatunk a szteroidok használatából, hogy fenyegetne a lebukás veszélye. A vizsgálat eredményei betekintést nyújtanak az izmok adaptációjának és a memóriának biológiájába, mely segíthet felvenni a harcot az öregedéssel, a betegségekkel és a tartós kórházi kezeléssel járó izomvesztés ellen.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.