A futás nem szégyen, de nagyon is hasznos. A legtöbb készségünkhöz hasonlóan ezt is tanulni és fejleszteni lehet, sőt érdemes is. Ha futni szeretnél, jobb szépen lassan kifejleszteni egy megfelelő technikát ahelyett, hogy megfelelő támpontok nélkül vágnál neki a dolognak.
A futás valójában az egyik legbonyolultabb mozgásképesség, melyet gyerekként elsajátítunk. Fejlődésünk során fokozatosan haladunk egyik lépcsőfokról a másikra, először kúszni és mászni tanulunk meg, majd járni kezdünk, mielőtt nekiállnánk rohanni. Mint bármely más készségünk esetében, legyen szó akár a zenélésről, rajzolásról stb., ahhoz, hogy eredményesen művelhessük, a futásban is gyakorlásra és jártasságra van szükségünk, nem szabad csak úgy, vaktában nekivágnunk a dolognak.
Mike Gauvreau kanadai fizikoterapeuta az alábbi tanácsokat adja ahhoz, hogy minél sikeresebben elsajátíthassák az eredményes, hobbiszintű futás alapjait.
A jó futás öt titka
1. Ne lépjünk túl nagyokat
Kezdőknél gyakran előforduló hiba, hogy hosszú, elnyújtott lépésekkel futnak, mely kifáradáshoz és akár komolyabb sérülésekhez is vezethet. Fontos, hogy ne lendüljünk nagyon előre lábunkkal, és talpunk a testünk alatt érjen talajt.
2. Szaporábban szedjük a lábunkat
Az első ponthoz kapcsolódva, ne csak lépéseink hosszából vegyünk le, ezzel párhuzamosan növeljük azok számát. Kezdetben kicsit furcsának hathat a nagyobb és lomhább mozdulatokhoz szokott futók számára a kisebb és szaporábban váltogatott léptek technikája, de sokat hozzáad a hatékony futáshoz. Sok kicsi sokra megy.
3. Talpunkkal érintsük a talajt
Szintén gyakori probléma, hogy sokan rossz súlypontra helyezik a nyomást, mikor lépteiknél a sarkukkal landolnak a földön, ezzel a kellőnél nagyobb ütközési erőnek teszi ki testüket. Igyekezzünk inkább talpunk középső, illetve elülső részével érkezni a talajra, attól függően, hogy milyen sebességgel futunk (lassabb futás esetén a középső, gyorsabb sprintelés során az elülső rész az ideális).
4. Sokat számít a testtartás
Futás közben fontos, hogy testünk egyes részei kellően rugalmasak, más részek pedig kellően stabilak legyenek, melyek megfelelő arányán egy rossz testtartás nagyon sokat ronthat. Nem szabad hagyni, hogy testünk előredőljön, vállaink leessenek, mellkasunk összeszoruljon. Nézzünk előre, és igyekezzünk törzsünket a futás egész ideje alatt megfelelő, egyenes pózban tartani. Emellett fontos, hogy felsőtestünk kellően laza legyen. Karjainkkal sohase összevissza csápoljunk, hanem folyamatosan körözzünk, így koordinálva tempónkat és ritmikánkat. Futás közben folyamatosan lazítsuk el karunk, nyakunk és vállunk izmait.
5. Ne erőltessük meg magunkat
Sokan azt hiszik, hogy a futás lényege a minél nagyobb erőkifejtés és gyorsabb sebesség, emiatt hamar kifárasztják magukat, így nem igazán érnek el eredményt. A valóságban igyekezzünk minél puhábban talajt érni, illetve a számunkra még ideális tempóban futni. Ha szükséges, próbáljunk meg mezítláb megtenni néhány métert, hogy megtapasztaljuk, milyen gyengén lehuppanni a földre ahelyett, hogy erővel taposnánk a talajba.
A legfontosabb azonban, hogy a futás minőségét, ne a mennyiségét tartsuk szem előtt! Ne gondoljuk azt, hogy rögtön a kezdetekkor megtanulhatunk úgy futni, mint egy profi. Emlékezzünk rá, hogy a futás képességét hosszú, fokozatos tanulással és gyakorlással fejleszthetjük egy ideális szintre, melyhez kitartás és türelem szükséges. Eddzünk rendszeresen, például a közeli parkban vagy erdőben. Gyakorláskor sosem a lefutott távolság számítson, hanem a különböző technikákat igyekezzünk elsajátítani és fejleszteni. Sosem szabad addig futni, hogy már kényelmetlennek érezzük a dolgot, és ezáltal gyengébb szinten teljesítsünk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy milyen szinten tartunk, és ehhez mérten végezzük edzésünket, így elkerülhetjük az esetleges balesetek és sérülések kockázatát.
