Ne sokat fuss, hanem jól: így fejleszd a mozgás minőségét!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A futás nem szégyen, de nagyon is hasznos. A legtöbb készségünkhöz hasonlóan ezt is tanulni és fejleszteni lehet, sőt érdemes is. Ha futni szeretnél, jobb szépen lassan kifejleszteni egy megfelelő technikát ahelyett, hogy megfelelő támpontok nélkül vágnál neki a dolognak.

A futás valójában az egyik legbonyolultabb mozgásképesség, melyet gyerekként elsajátítunk. Fejlődésünk során fokozatosan haladunk egyik lépcsőfokról a másikra, először kúszni és mászni tanulunk meg, majd járni kezdünk, mielőtt nekiállnánk rohanni. Mint bármely más készségünk esetében, legyen szó akár a zenélésről, rajzolásról stb., ahhoz, hogy eredményesen művelhessük, a futásban is gyakorlásra és jártasságra van szükségünk, nem szabad csak úgy, vaktában nekivágnunk a dolognak.

Mike Gauvreau kanadai fizikoterapeuta az alábbi tanácsokat adja ahhoz, hogy minél sikeresebben elsajátíthassák az eredményes, hobbiszintű futás alapjait.

A jó futás öt titka

1. Ne lépjünk túl nagyokat

Kezdőknél gyakran előforduló hiba, hogy hosszú, elnyújtott lépésekkel futnak, mely kifáradáshoz és akár komolyabb sérülésekhez is vezethet. Fontos, hogy ne lendüljünk nagyon előre lábunkkal, és talpunk a testünk alatt érjen talajt.

2. Szaporábban szedjük a lábunkat

Az első ponthoz kapcsolódva, ne csak lépéseink hosszából vegyünk le, ezzel párhuzamosan növeljük azok számát. Kezdetben kicsit furcsának hathat a nagyobb és lomhább mozdulatokhoz szokott futók számára a kisebb és szaporábban váltogatott léptek technikája, de sokat hozzáad a hatékony futáshoz. Sok kicsi sokra megy.

3. Talpunkkal érintsük a talajt

Szintén gyakori probléma, hogy sokan rossz súlypontra helyezik a nyomást, mikor lépteiknél a sarkukkal landolnak a földön, ezzel a kellőnél nagyobb ütközési erőnek teszi ki testüket. Igyekezzünk inkább talpunk középső, illetve elülső részével érkezni a talajra, attól függően, hogy milyen sebességgel futunk (lassabb futás esetén a középső, gyorsabb sprintelés során az elülső rész az ideális).

Próbálj nem a sarkaddal földet érni!
Fotó: Shutterstock

4. Sokat számít a testtartás

Futás közben fontos, hogy testünk egyes részei kellően rugalmasak, más részek pedig kellően stabilak legyenek, melyek megfelelő arányán egy rossz testtartás nagyon sokat ronthat. Nem szabad hagyni, hogy testünk előredőljön, vállaink leessenek, mellkasunk összeszoruljon. Nézzünk előre, és igyekezzünk törzsünket a futás egész ideje alatt megfelelő, egyenes pózban tartani. Emellett fontos, hogy felsőtestünk kellően laza legyen. Karjainkkal sohase összevissza csápoljunk, hanem folyamatosan körözzünk, így koordinálva tempónkat és ritmikánkat. Futás közben folyamatosan lazítsuk el karunk, nyakunk és vállunk izmait.

5. Ne erőltessük meg magunkat

Sokan azt hiszik, hogy a futás lényege a minél nagyobb erőkifejtés és gyorsabb sebesség, emiatt hamar kifárasztják magukat, így nem igazán érnek el eredményt. A valóságban igyekezzünk minél puhábban talajt érni, illetve a számunkra még ideális tempóban futni. Ha szükséges, próbáljunk meg mezítláb megtenni néhány métert, hogy megtapasztaljuk, milyen gyengén lehuppanni a földre ahelyett, hogy erővel taposnánk a talajba.

A legfontosabb azonban, hogy a futás minőségét, ne a mennyiségét tartsuk szem előtt! Ne gondoljuk azt, hogy rögtön a kezdetekkor megtanulhatunk úgy futni, mint egy profi. Emlékezzünk rá, hogy a futás képességét hosszú, fokozatos tanulással és gyakorlással fejleszthetjük egy ideális szintre, melyhez kitartás és türelem szükséges. Eddzünk rendszeresen, például a közeli parkban vagy erdőben. Gyakorláskor sosem a lefutott távolság számítson, hanem a különböző technikákat igyekezzünk elsajátítani és fejleszteni. Sosem szabad addig futni, hogy már kényelmetlennek érezzük a dolgot, és ezáltal gyengébb szinten teljesítsünk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy milyen szinten tartunk, és ehhez mérten végezzük edzésünket, így elkerülhetjük az esetleges balesetek és sérülések kockázatát.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?