A zsírtól vagy a szénhidráttól hízunk? A nagy low-fat/low-carb dilemma

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A fogyás antikrisztusa mára egyértelműen a zsír és a szénhidrát! De vajon tényleg ennyire káros a két „mumus”?

Kerülöd a zsírt és a szénhidrátot, mint a fene? A boltok polcairól kizárólag „low-carb” és „fat-free” kerül a kosaradba? Jól teszed vagy bedőltél valami divatos, de haszontalan hóbortnak? Ádám Norbert, a Steelfit szakértője segít kikeveredni a nagy zsír- és szénhidrátútvesztőből!

A fogyás mumusai

Manapság gyakorlatilag általánossá vált az elképzelés, hogy a fogyás kerékkötője és az elhízás oka az elfogyasztott makrotápanyagok közül egyik vagy másik! Ha pedig ennek a „mumus” makrotápanyagnak a fogyasztását visszafogjuk, akkor nem fogunk elhízni, sőt ehetünk bármennyit! 

Nem is olyan régen még a zsír volt az első számú ellenség: mindenki tömte magába a „low-fat” illetve „fat-free” dolgokat, merthogy az milyen egészséges, és egyébként is: a szénhidrát nem zsír, ergo nem fog zsírként raktározódni. 

Ma már mindenki „low-carb” lázban ég: minél kevesebb a szénhidrát, annál jobb nekünk, és már önmagában az, hogy nem eszünk szénhidrátot, azonnali fogyáshoz vezet. Hiszen ugye a szénhidrátok megemelik az inzulinszintet, az inzulin pedig a zsírok szintéziséért és raktározásáért felelős hormon, vagyis, ha az inzulinszintet alacsonyan tartjuk, akkor nem fogunk hízni, sőt! 

Nézzük, mennyi ezekben az igazság! 

1. „A szénhidrátokból nem lesz zsír” – tény, hogy a testünk a szénhidrátokat képes glikogén formájában, az izmokban és a májban elraktározni. Viszont ezek a raktárak végesek. Amikor egy nap mondjuk, ötször megeszünk egy jó nagy adag szénhidrátot, akkor a glikogénraktáraink előbb-utóbb feltöltődnek, nem képesek több szénhidrátot elraktározni. Természetesen a testünk többi sejtje is használja ilyenkor a szénhidrátokat energiaforrásként – de még így is egy nagy adag fölösleg marad. A fölösleget a testünk nem hagyhatja a vérünkben keringeni, ugyanis a magas vércukorszint igen káros – tönkreteszi a fehérjéket és a kapillárishálózatot, amelynek eredményeként tönkremehet a vesénk, a látásunk. A megoldás az, hogy a májunk képes szénhidrátokból zsírt előállítani – és meg is teszi, ha szükség van rá. Ennek a feltétele természetesen az, hogy hiperkalóriás étrenden legyünk – tehát több energiát vigyünk be, mint amennyit elégetünk (hisz csak ilyenkor képzelhető el raktározás). Úgyhogy a válasz az, hogy „de bizony, lehet zsír szénhidrátból”, és egyértelműen el tudunk hízni, ha túl sok kalóriát eszünk! 

A zsírtól vagy a szénhidráttól hízunk?
Fotó: Shutterstock

2. „A szénhidrátok hizlalnak, a zsír önmagában nem rakódik le” – nos, tény, hogy a szénhidrátok fogyasztása emeli az inzulinszintünket, ami a zsírsavak és trigliceridek szintézisét és raktározását fokozza. Ahhoz, hogy ezt a pontot teljesen átlássuk, először nézzük a zsírok útját az ételtől a sejtjeinkig. A megevett zsír a beleinkben szabad zsírsavakra, glicerinre és mono-, esetleg digliceridekre bomlik, így jut be a bélhámsejtekbe. A bélhámsejtekben ezt követően újra trigliceridekké állnak össze, és kicsi csomagokba – úgynevezett chylomicronokba csomagolva jutnak be a nyirokkeringésbe – tehát nem a vérkeringésbe! A chylomicronok a nyirokkeringésből idővel bekerülnek a véráramba, és így elérik minden egyes sejtünket. A sejtek felületén található egy enzim, az úgynevezett. Lipoprotein-lipáz (LPL), aminek az a feladata, hogy a becsomagolt triglicerideket „kicsomagolja” és, hogy az adott sejtbe ezek a trigliceridek be tudjanak jutni. Na és itt jön az a pont, amit a szénhidrátellenesek nem győznek hangsúlyozni: hogy az LPL aktivitását az inzulin fokozza, azaz, ha van inzulin, akkor zsírt raktározunk! Az aktivitás fokozása igaz, de a következtetés hibás! Ugyanis az LPL inzulin hiányában is tökéletesen működik és képes a zsírokat a sejtekbe juttatni. Itt is a raktározás feltétele az, hogy több energiát viszünk be, mint amennyit elégetünk. 

Összefoglalva: „a szénhidrátok hizlalnak?” – nem! „a zsírok hizlalnak?” – nem! „a fogyás kulcsa, hogy nem eszem szénhidrátot?” – nem! „a fogyás kulcsa, hogy nem eszem zsírt?” – nem! 

A fogyás kulcsa az, hogy kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk. Ennyi. Napról napra több kutatás igazolja, hogy ha két étrend kalóriatartalma és az előírt fehérje mennyisége egyezik, akkor a zsírok-szénhidrátok aránya semmilyen hatással nincs a fogyásra. 

Szóval, ne féljünk a szénhidrátoktól, hiszen nagyon fontos helyük van a táplálkozásban, és remekül használhatók a teljesítmény és a fizikum javítására! 

Ne féljünk a zsíroktól, hisz nagyon fontos szerepük van az egészség megőrzésében, a hormonjaink előállításában és még számos egyéb dologban! 

Figyeljük a bevitt kalóriákat, tartsuk magasan a fehérjebevitelünket, és akkor a szénhidrát-zsír arányával kedvünkre variálhatunk, és javunkra fordíthatjuk azt!

 
Szeretem a testem! - Edzés, diéta, életmód
Zárt csoport · 27 tag

Csatlakozás a csoporthoz

Egy közösség Neked, Érted - egy fittebb, egészségesebb, boldogabb életrét!

Egy olyan oldalt szerettünk volna létrehozni, ahol hiteles, értékes tarta...

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gaál Kata
Gaál Kata
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.