Megérkezett a tél: ilyenkor eszünkbe jut, hogy jó lenne egy kicsit tehermentesíteni, méregteleníteni a szervezetünket. De vajon mi ennek a legjobb módja?
Hihetünk a manapság oly divatos csodamódszereknek? Kezdjünk bele a lenyűgöző eredménnyel kecsegtető léböjtkúrába? Tuti, hogy ha öt napon át isszuk a mindenféle leveket, sanyargatjuk magunkat, azzal jót teszünk a testünkkel? Ádám Norbert okleveles vegyészmérnök, a SteelFit személyi edzője segít átlátni a méregtelenítési mátrixot.
Téged is furdal a lelkiismeret, ha arra gondolsz, hány gombóc fagyit és gofrit faltál be a nyáron? A jó kis sajtos-tejfölös lángosról már nem is szólva? Megszólalt a vészcsengő: azonnal ki kell söpörni a szemetet, és újra formába lendülni? Na, ilyenkor a legkönnyebb belesétálni a manapság oly népszerű, csodálatos és főleg gyors eredményt ígérő, ám valójában értelmetlen divatdiéták és „csodamódszerek a fölösleges kilók leadására” csapdájába. Ezek között is egyre népszerűbbek a méregtelenítő és tisztító kúrák, illetve a „léböjt diéták”: mind gyors fogyást, minden betegség megszűnését és majdhogynem örök életet ígérnek.
Minden méregtelenítő kúra azon az elven alapszik, hogy a testünkben mérgek (toxinok) és mérgező anyagok halmozódnak fel, amelyektől persze csak a megfelelő termékcsomag megvásárlásával és használatával tudunk megszabadulni.
De ha már méregtelenítés – Mit jelent az, hogy méreg?
A „nagykönyv” szerint a toxinok vagy mérgek olyan, növények és állatok által termelt anyagok, amelyek az ember számára mérgezőek – tehát fogyasztásuk kárt okoz: betegséghez, esetleg halálhoz vezet. A toxinok közé sorolják az ember által előállított mérgező anyagokat, amelyek a természetbe a környezetszennyezés útján kerültek – például a nehézfémek, rovarirtók. Azok, akik méregtelenítő termékeket árulnak, előszeretettel nevezik méregnek az ételszínezékeket, a tartósítószereket és a különféle élelmiszerekben használt adalékanyagokat is.
A szervezetünk tényleg felhalmozza a méreganyagokat?
Nos, vannak olyan káros anyagok, amelyek tényleg képesek felhalmozódni a szervezetünkben. Például a nehézfémek, a higany vagy az ólom. Átmenetileg egyes szerves vegyületek is felhalmozódhatnak, de ezeket a májunk idővel rendben ártalmatlanítja. A legtöbb vegyület nem halmozódik fel.
A szervezetünkben a méregtelenítést els sorban a májunk végzi, bár a beleinkben és a tüdőnkben is megtalálhatók egyes enzimek, amelyek a különféle szerves vegyületek lebontásáért felelősek. A folyamat a következőképpen néz ki: a méreg bejut a vérkeringésbe, a vérrel eljut a májba. A máj ezt követően két lépésben vízoldható és lehetőleg ártalmatlan molekulává alakítja az adott vegyületet. Ezt követően a vegyület, méretétől függően vagy a vizelettel távozik a vérünkből, vagy a májból az epébe kerül, onnan a széklettel ürül a testünkből. A folyamat megállás nélkül működik, sose áll le, sebességét és a méreganyagok ürülését pedig nem lehet elősegíteni azzal, ha sok vizet iszunk, sem pedig azzal, ha nem eszünk semmit – sőt!
Akkor a méregtelenítésnek semmi értelme?
Van, de nem azoknak a csodakúráknak, amelyeket a különféle internetes fórumok el akarnak adni!
A mérgezésnek két típusát érdemes elkülöníteni – akut és krónikus. Akut mérgezés az, amikor valaki megiszik, megeszik egy olyan anyagot, amely életveszélyes: mint például a cián. Krónikus mérgezésről akkor beszélünk, ha egy méreg tartósan jut be a testünkbe, ahol idővel problémát okoz: például az azbeszt. Mindkét esetben orvosi segítségre van szükség! A megfelelő méregtelenítés kulcsa, hogy tudjuk, milyen méregtől kell megszabadulnunk. Minden olyan termék, melyet „általános méregtelenítésre” adnak, eredendően bukásra van ítélve.
Akkor semmit nem tehetünk azért, hogy a testünk megszabaduljon a mérgektől?
De igen: van mód arra, hogy testünket, májunkat egészségesen tartsuk. A titok nem más, mint a jól összeállított, változatos, egészséges étrend!
1. A májunkban az átalakítási reakciók során szabadgyökök képződnek, ezeket a zöldségekben található antioxidánsok segíthetnek lekötni.
2. A májunk az átalakított méreganyagokhoz egyéb vegyületeket és csoportokat kapcsol (pl. glutation, szulfátcsoport, aminosavak stb.) – ezeknek a jelenléte biztosíthatja a méreganyagok ürülését. A megfelelő zöldség és fehérjebevitel, illetve bizonyos étrend-kiegészítők ebben segíthetnek.
3. Az zöldségekben található, fel nem szívódó rostok képesek egyes, az epével kiválasztott méreganyagokat megkötni, majd a széklettel történő ürülés során „magukkal vinni”.
Ha tehát szeretnénk újra formába lendülni, azt egész biztosan nem egy kéthetes méregtelenítő kúrával fogjuk elérni. Egy jól összeállított étrend és edzésterv az alapja a testünk átalakításának!
