Ez a gond a magas intenzitású intervallum edzésekkel

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő, ha minden egyes edzés során kicsinálod magad.

A mozgással és annak összes vonatkozásával foglalkozó egyetemi tanár, Dr. Panteleimon Ekkekakis a népszerű edzésforma több aspektusát is problémásnak látja. Szerinte a magas intenzitású intervallum edzések (HIIT), amelyek rövid, a pulzust drasztikusan megemelő, robbanékony gyakorlatok és jóval alacsonyabb intenzitású periódusok gyors ismétléséből tevődnek össze, hosszú távon nem igazán fenntarthatók.

Ha csak 20 perced van

Ennek több oka is van az Iowai Állami Egyetemen tanító Ekkekakis szerint - írja az Independent. Az egyik probléma szerinte az, hogy ezek a gyakorlatok nem éppen az élvezhetőségükről híresek, a hatékony, de megerőltető és szerfölött kellemetlen mozgásformák pedig előbb-utóbb kedvét szegik a kezdetben lelkes önkínzóknak. Emellett azt is problémásnak találja a szakértő, hogy az ilyen, csak félóra vagy még kevesebb szabadidő feláldozásával járó edzéseket gyakran azzal reklámozzák, hogy kiváló megoldást jelentenek azoknak, akik elfoglaltak, és nincs idejük a hosszabb edzésekre. Mindez azt eredményezi, hogy az edzeni vágyók akarva-akaratlanul kötelességként, egyfajta kötelezően teljesítendő, házimunka jellegű feladatként kezdik majd el kezelni a HIIT edzéseket.

Lassan járj, tovább érsz

Egy idő után ez a két dolog oda vezethet, hogy az emberek megutálják, egyfajta büntetésként kezdik kezelni az edzést. Ekkekakis szerint fontos lenne, hogy ne egy épp hogy tolerálható tortúraként, hanem egy kellemes, hosszú távon is fenntartható aktivitásként kezeljük a testmozgást. Ő éppen ezért azt ajánlja, válasszon mindenki olyan mozgásformát, amit kellemesnek talál és minden gond nélkül be tud illeszteni a mindennapjaiba, még akkor is, ha csak egy egyszerű kutyasétáltatásról vagy munkába biciklizésről van szó. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.