Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár szezonban is kimehet a szabadba sportolni, ha betart néhány egyszerű szabályt.
Végre kezdene elég jó idő lenni a szabadtéri sportoláshoz, végre kiszabadultunk a konditeremből, erre jön a tavaszi allergiaszezon, hogy jól elrontson mindent. Ráadásul néhány szakember szerint idén még durvább pollenkoncentrációra lehet majd számítani.
A (relatíve) jó hír az, hogy kellő odafigyeléssel azért az allergiások is sportolhatnak a szabadban, főleg ha betartanak néhány alapszabályt. Fontos tisztában lenni például azzal, hogy nem kell hősködni, a gyere cipó hamm bekaplak, fussunk 10 kilométert a pollenmezők közepén hozzáállás, a vörös szemmel, folyós orral, de csakazértis leküzdött távok nem vezetnek jóra. Az allergia rosszabbodhat a polleneknek való kitettség miatt, sőt az asztma kialakulása is felgyorsulhat. (Sajnos az allergiások nagy százaléka lesz előbb-utóbb asztmás.)
Az alábbi szabályok betartása nem okoz csodákat, az allergiás tünetek nem fognak megszűnni, de a cél az, hogy minimálisra csökkenjenek, és ezt el is lehet érni.
1 – Ismerd meg az ellenséget
Ne elégedjünk meg azzal, hogy szénanáthám van és a Claritine használ. Mindegyik pollen más, mindegyik növénynek máskor van a virágzási csúcspontja, és ha tudjuk, mit keresünk, akkor úgy lehet időzíteni az edzések időpontját is. A pollenkoncentráció alakulásáról nagyon részletes (de utólagos) összefoglalókat találhatunk az OKI honlapján, míg a Pollenindexen előrejelzés is szerepel.
2 – Jókor, jó helyen
Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik napszakban megyünk ki a szabadba. Sajnos ez a legtöbbünknek rossz hír, mivel éppen reggel 6 és 9 között, valamint a napnyugta előtti órákban a legmagasabb a pollenek koncentrációja, amikor egy hagyományos munkaidőben dolgozó embernek ideje van edzeni.
Az orvosok azt javasolják, hogy aki ilyenkor sportol, az hordjon porvédő maszkot, ami lássuk be elég abszurd látvány lenne, mondjuk a Margitszigeten. És persze nem is ez a fő baj vele, hanem hogy amúgy is jelentősen visszafogja a légáramlás szabadságát, futás közben pedig ez kifejezetten fullasztó élmény lehet.
Nekem jól bevált a pollenvédő kenőcs, ami szerintem azon az elven működik, hogy ha az ember az orrába ken egy jó zsíros kenőcsöt, az jó esetben nem engedi a polleneket a nyálkahártyához. Tehát a fent linkelt drága krémből kifogyván én bizony egyszerűen az egyik tégelyes szájbalzsamomból kentem az orromba, és a hatás ugyanolyan volt.
3 – Mégis cukorból vagyunk
Hiába esne jól némely allergiásoknak tavaszi esőben futni, teniszezni, vagy mondjuk lovagolni, ne tegyék: az eső tisztítja a levegőt tézis csak eső utánra igaz, eső közben viszont, ha a pollennel szennyezett esővíz belefolyik a szembe, fokozott lesz az irritáció. Az a baj, hogy az esőhöz hasonlóan kerülendő a nagyon fülledt időjárás is, vagy az olyan, amikor kellemes, langyos szellő fújdogál (felkavarja a polleneket).
A látszat ellenére azért létezik olyan időjárás is, amikor az allergiások kimerészkedhetnek, mégpedig az eső, zápor utáni időszak, amikor a víz egy kicsit megtisztítja a levegőt a pollenektől. Akinek nincs türelme kivárni az esőt, az elég ha arra figyel, hogy lehetőség szerint ne szeles időben sportoljon.
4 – Válasszuk a megfelelő sportot
Ez tipikusan egy olyan tanács, amivel, ahogy szépen szokás mondan, kint vagyunk a vízből. Ha egyszer valaki lovagolni szeret, az nyilván nem fog elkezdeni ping-pongozni csak azért, mert az orvos azt javasolta. (Vagy legalábbis nagyon fenyegető betegség kell hozzá.)
Azt viszont nem árt tudni, hogy a belelendülős-megállós cardio sportok (mint például a tenisz vagy a strandröplabda) sokkal erősebb allergiás tüneteket idézhetnek elő, mint azok, amelyek egyenletes terheléssel járnak, például a futás.
5 – Befelé, ha gyanúsan elfáradunk
Természetesen mindenki elfárad egy erősebb edzés után, de nem mindegy, mennyire. Ha a megszokottól eltérő tüneteket érzékelünk, esetleg szédülést, émelygést, akkor könnyen lehet, hogy a pollenek állnak a háttérben. Lehetséges például, hogy a nehezebb légzés miatt a szervezet nem jut a megszokott mennyiségű oxigénhez. Ilyenkor inkább válasszuk a konditermet, és csak akkor menjünk ki a szabadba ismét, ha egy kicsit csökken a bűnös pollenek koncentrációja.
6 – Gyógyszer, vagy nem gyógyszer
Az orvosok szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az asztmásoknak mindenképpen, még tünetmentes időszakokban is gyógyszert kell szedniük, az allergiásoknak pedig már egy héttel a szezon előtt érdemes elkezdeni a gyógyszerszedést, és csak a végén abbahagyni.
Az allergia elleni háziszerek sok orvos szerint, ha nem is teljesen hatástalanok, de a tünetek teljes megszüntetéséhez nem elegendőek. Vannak, akiknél beválhat az immunterápia (amikor fokozatosan terhelik a szervezetet az allergiát kiváltó pollennel), de ez két oknál fogva is kockázatos. Egyfelől veszélyes lehet, mert az érzékenyebbeknél az ellenkező hatást is kiválthatja (azaz erősebb lehet tőle az allergia, vagy más, korábban semleges növényekre is jelentkezhet). Másfelől csak azoknál alkalmazható sikerrel, akik egyetlenegy pollenre érzékenyek.
Immunterápiába tehát mindenképpen csak orvosi felügyelet mellett kezdjünk, semmiképp ne akarjunk magunk főzte parlagfűteával hozzáedződni a szezonhoz. Akkor se, ha az ismerősünknek bevált.
Ezt sajnos kénytelen vagyok megerősíteni. Mivel eléggé gyógyszerellenes vagyok, és sorstárs allergiásoktól korábban már hallottam erről a parlagfűtea-dologról, én is kacérkodtam a gondolattal. Közben úgy adódott, hogy elmentem egy allergiavizsgálatra (egyébként tényleg szinte véletlenül), és kiderült, hogy bár a parlagfűre is érzékeny vagyok, de annál sokkal jobban a fekete ürömre, ami nagyjából ugyanabban az időben virágzik. Szóval minden valószínűség szerint hiába kortyolgattam volna hónapokon keresztül a parlagfűteát.
