Több százezer forintot is elkérnek egy-egy selyemmel bélelt, kristályokkal kirakott minitáskáért. De mégis, mi fér bele?
Az úgynevezett clutch vagy minaudière táskák már a húszas-harmincas években is népszerűek voltak a hollywoodi színésznők körében, a hírességek ugyanis inkább ilyen ékszer-szerű kiegészítőket választottak a vörösszőnyeges eseményekre a válltáskák helyett. Az utcai divatban is nagy népszerűségnek örvendő forma a Fashion Institute of Technology design tanszékének vezetője, Ellen Goldstein-Lynch szerint azért lett ilyen felkapott a díjátadókon, mert senki nem akarta, hogy a ruhája sziluettjét egy válltáska törje meg. Hasonlóképpen gondolkodik Lupita Nyong'o és Meryl Streep öltöztetőnője, Micaela Erlanger is, aki szerint egy ilyen kiegészítő az ékszerekhez hasonlóan a kihangsúlyozza és feldobja a hírességek által viselt estélyi ruhát.
A minaudière fantázianéven futó ékszertáskát a Van Cleef & Arpels szabadalmának köszönhetjük, az ékszerész 1930-ban készítette el első saját darabját, amihez az amerikai milliárdosnő, Florence Gould adta az ihletet. A felső tízezerben jól ismert mecénásnő ugyanis Lucky Strike-os fém cigarettatartóban tartotta a holmiját a bálokon. De hasonló speciális, általában kristályokkal kirakott lakk, bakelit vagy fém luxustáskákat készített már akkoriban a Tiffany & Co., a Cartier és a Chaumet is.
A bejrúti születésű doboztáska-tervező, Nathalie Trad szerint ezek a kiegészítők olyan korlátozott számban készített kézműves termékek, melyek legalább két hétig készülnek, így semmi meglepő nincs abban, hogy az áruk átlagosan 990-3000 dollár, azaz 275-833 ezer forint között mozog. “Három állandó témám van, amiből inspirációt merítek: az építészet, a geometria és az art deco“ – jegyzi meg Trad, aki Párizsban és New Yorkban tanulta ki a mesterséget. ”Legalább nyolcvan darabból áll egy ilyen clutch táska, olyan az összeállítása, mint egy kirakós játék. Az elkészítése ezért nagyon időigényes“ – erősít rá Trad állítására az Olaszországban gyártó Rauwolf tervezője, Kristine Johannes.
A változó divatiparnak köszönhetően azonban mára szinte minden márka készít ékszer- és doboztáskát a J.Crew-tól az Alexander McQueen-ig. Brett Heyman szerint ezek a kiegészítők egyre nagyobb figyelmet kapnak a luxuskiegészítők piacán, ezért nem véletlen, hogy miután évekig a Gucci és a Dolce & Gabbana PR-osaként dolgozott, 2010-ben megalapította táska márkáját Edie Parker néven – írja a Vogue.com a Judith Leiber örökségéből ihletet merítő Heyman vállalkozásáról, aki korábbi kapcsolatainak köszönhetően olyan befolyásos divatszakértők kezébe jutatta el táskáit, mint Anna Dello Russo, Giovanna Battaglia, vagy Taylor Swift, aki egy vörös szőnyeges eseményen lóbálta meg az Edie Parker féle “Bad Blood” feliratos doboztáskát.
Judith Leiber neve pedig megkerülhetetlen a táskaiparban. A magyar származású dizájner Pető Judit néven 1921-ben született Budapesten és a Wikipedia.org szerint ő volt az első nő, aki csatlakozott a táskakészítők céhéhez. A II. világháború elől Svájcba, majd Amerikába menekülő tervező évekig gyakornokoskodott táskagyártó cégeknél, majd 1963-ban megalapította saját márkáját Judith Leiber néven. Egyedi, kristályokkal kirakott táskái mára státuszszimbólummá váltak a gazdagok és a hírességek körében, luxus kiegészítőiért olyan ismert nők és celebnők rajonganak, mint Mamie Eisenhower, Nancy Reagan, Barbara Bush, Katy Perry, Blake Lively vagy Miley Cyrus.
A gyakran állatformájú táskák belseje a doboztáskákéhoz hasonlóan aprólékosan kidolgozott, selyemmel bélelt mestermű, amiért akár több ezer dollárt is elkérhetnek az üzletekben, bár külön érdekesség, hogy a Divattervezők Tanácsától 1994-ben életműdíjat kapott Leiber csupán öt márkaboltot tart fenn a világon, melyből négy az Egyesült Államokban, egy pedig Dzsakartában található. Judith Leiber ikonikussá vált munkáit kiállította a New York-i Metropolitan Museum és a londoni Victoria & Albert múzeum is.
A meghatározó minaudière táskakészítők közé sorolható még Fiona Kotur Marin, aki családjával 2002-ben költözött Hongkongba és ott döntötte el, hogy megalapítja Kotur márkáját, ami azóta a hírességek egyik kedvenc brandjévé nőtte ki magát. “Az én elképesztően jól öltözött anyámnál gyakran volt ilyen táska és én mindig csodáltam, hogy milyen jól megy a ruhájához” – mondja a dizájner, aki elsősorban az art deco-ból, valamint a Cartier és a Van Cleef & Arpels arany- és drágaköves darabjaiból merít ihletet a modern doboztáskáihoz.
“Tervezőként van bennem egyfajta kötelességtudat, hogy valóban valami innovatívat csináljak. Az egyszerű anyagok mellett új koncepciókat is ki kell dolgozni és ez nem egyszerű folyamat“ – mondja a New York-i székhelyű Kristine Johannes, aki korábban a J.Crewnál és a Devi Kroellnél dolgozott tervezőként, majd 2012-ben elindította saját márkáját Rauwolf néven. Johannes sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Edie Parkerrel együtt nemrég tagja lett a Divattervezők Tanácsának.
“Egészen az alapoktól kezdtem el tanulni a szakmát és még egy csomó tanulnivalóm van” – állítja Lee Savage, aki a belsőépítészetből igazolt át a táskakészítők világába, így nem csoda, hogy kollekcióihoz a modern művészetekből és az építészetből merít ihletet. A jellemzően bőrrel és fémmel dolgozó táskakészító munkái könnyen beazonosíthatóak, a javarészt pasztell színű táskákért átlagosan 300-400 ezer forintot kérnek a luxusboltokban.
A Sao Paulói Serpui Marie sem ékszertáska-készítőként kezdte karrierjét, biokémius végzettséggel a zsebében döntött a szakmaváltás mellett és elkezdett a helyi tervezőknek ékszereket és kiegészítőket szállítani. “Mindigis csodáltam anyám drágakő gyűjteményét” – mondja a dizájner, aki 2000-ben alapította meg Serpui néven futó márkáját és elegáns formájú, nyárias doboztáskái azóta is felkapottak a gazdagok körében. Kattintson a galériára és nézze meg, hogy milyen széles lett a doboz- és ékszertáska piac az elmúlt években!
