A muszlim nők kritikus szereplői nem csak az Iszlám vallás, hanem a Közel-Keleten zajló, egyre aggasztóbb változásoknak is. Pont ezért nincsenek könnyű helyzetben: egyéniségek helyett inkább szimbólumokká váltak, ami legfőképpen fejkendőjük, vagyis a hijab globális megítélésének köszönhető. Bár mi itt nyugaton sokkal inkább helyezzük előtérbe az egyén identitását a kollektívhez képest, valahogy amikor a hidzsábra terelődik a téma, mégis olyan jelzőkkel dobálózunk, mint ‘tradicionális’, ‘konzervatív’, ‘engedelmes’, vagy éppen ‘elnyomott’. Hajlamosak vagyunk olyan messzemenő következtetéseket levonni egy fejkendős nő láttán, hogy az biztosan az iszlám szigorú tanításai szerint éli az életét. Az előző állítás persze hatalmas csúsztatás, viszont ahhoz, hogy megértse, miért is van mindebben kiemelkedő szerepe a hidzsábnak, először legfontosabb vonatkoztatásaival kell tisztában lennie – áll a TED oldalán.
Első blikkre sokan elnyomásra és alávetettségre asszociálnak, a hijab-viseléséből mégis azonnali vallásos következtetéseket vonnak le a Közel-Keleten: a fejkendő viselése ugyanis annyit tesz, hogy nem kételkedsz a hitedben. Bár a legtöbb mélyen vallásos muszlim nő nem tudja nélküle elképzelni az életét és mindennapi kötelességnek érzi viselését, a sztereotípia nem mindenkire igaz.
A kendő, mint politikai eszköz
Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt azoknak a nőknek a száma, akik akár családjuk haragját kivívva döntöttek úgy, hogy beépítik mindennapjaikba a fejkendőt. A döntés mögött legtöbbször valamilyen politikai vélemény vagy saját identitásuk kifejezése áll, vagyis, hogy a sál viselésével büszkén vállalják, hogy muszlimok.
A kendő társadalmi szerepvállalása
Néha viszont az is előfordulhat, hogy az elköteleződés mögött társadalmi motiváció áll: gimnazista és egyetemista barátnőknél nem ritka, hogy barátságuk kifejezésére ugyanolyan színű sálat hordanak, ami nem sokban különbözik attól az Amerikai tinifilmekből is gyakran feltűnő, jól bevett szokástól, hogy a csapatkohéziót erősítve a focicsapat tagjai vagy a pomponlányok ugyanolyan szerelésben járnak. A Mipsterz, vagyis a muszlim hipszterek Facebook-oldalán több érdekes szettet is talál.
A kendő, mint a szabadság jelképe
Nem csak politikai és társadalmi hovatartozást, hanem a mobilitás szabadságát is jelképezheti a fejkendő viselése: a legtöbb szülő ugyanis sokkal engedékenyebb, ha lányuk hidzsábot hord, mivel úgy vélik, mélyen vallásos. Sok nő viszont szexualitásának palástolása miatt hordja: igen, sok hidzsábot viselő nő párkapcsolatban él, vagy csak szimplán aktív szexuális életet.
A kendő, mint a biztonság garanciája
A fejkendőt többször biztonsági szempontból használják: a fej jelentős részét betakarva sokkal könnyebb elvegyülni a tömegben, így az illető kevésbé hívja fel magára a figyelmet. Az olyan országokban például, mint Irak, az utóbbi évtizedben jelentősen megnövekedett a fejkendőt viselő nők száma, hiszen úgy érzik, így tudnak a lehető leghatásosabban eltűnni.
A fejkendő, mint praktikus kiegészítő
A korábbi opcióktól függetlenül sok nő a kulturális szokások miatt dönt a hijab viselése mellett. A sivatagi országokban például nemtől függetlenül mindenki kendőt visel, hiszen a forróság és az égető nap sugarai ellen másképp nem igen lehet védekezni. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, akkor a hidzsáb tulajdonképpen szinkronba hozza a környezeti igényeket a kulturális tradíciókkal.
De mi van azokkal a muszlim nőkkel, akik egyáltalán nem hordanak fejkendőt? Az általános tendencia azt mutatja, hogy társadalmi előítélet és kiközösítés is járhat azért, ha megtagadják a viselését, holott a kendő viselését elutasító muszlim nők jogait tiszteleben kellene tartani, mint azokét, akik hordják. A hidzsáb viselésének ugyanis nem sok köze van a női identitás kialakulásában, illetve a személy vallásosságával. Ettől függetlenül sajnos gyakori, hogy a muszlim nőkről alkotott sztereotípiákat különböző politikai ideológiákkal mossák össze, amiből aztán csak még nagyobb zűrzavar keletkezik. Hogy létezik-e ideális alternatíva? Igen, ha politikai elköteleződéstől mentesen tudnánk hangot adni a véleményünknek. Így talán létrejöhetne egy olyan megoldás, melyben a modernizmus és az iszlám békésen és tiszteletteljesen tudnának együtt létezni.
