Meglepő sminktrükkök a 20-as évek Hollywoodjából

Olvasási idő kb. 2 perc

A fekete-fehér filmek első éveiben a filmcsillagok a természetes hatás kedvéért sárga és lila színekkel festették ki arcukat.

Ilyen színeket kent magára egy díva a 20-as években
Fotó: retronaut.com

Az utóbbi időben egyre többen merítenek ihletet a klasszikus eleganciát idéző vintage stílusból és annak sminktrükkjeiből, ami a húszas évek Hollywoodjának egyik meghatározó jegye is egyben. A retronaut.com szerkesztői legutóbbi anyagukban utánamentek annak, hogy az egykori filmcsillagok milyen termékekkel és hogyan voltak kisminkelve ahhoz, hogy ámulatba ejtően mutassanak a filmvásznon.

A fekete-fehér filmek készítése sokkal bonyolultabb folyamat volt, mint azt elsőre gondolnánk, például elég hihetetlenül hangzik, de kedvenc régi filmsztárjaink valószínűleg sárga rúzzsal voltak kifestve a forgatások alatt. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az akkor használatos ortokromatikus típusú filmek nem minden hullámhosszra voltak érzékenyek, például a vörös színre egyáltalán nem, így ha ilyen jellegű filmre fotóztak portrét, akkor a piros ajkak feketék lettek.

Több festéket használtak, mint az gondolnánk
Fotó: Keystone-France / Europress / Getty

Emiatt a vizuális hatás miatt a szereplőknek gyakran erősen eltúlzott sminket és ellentmondásos színeket kellett feltenniük, hogy „természetes” hatást keltsenek a filmvásznon. Például pirossal, sárgával vagy kék és lila árnyalatú púderekkel festették ki szemüket, arccsontjukat és szájukat a kívánt hatás érdekében.

Ahogy a retronaut.com ábráján is látható, a korai időkben is hiúak voltak a dívák, aminek köszönhetően mindent megtettek a remélt siker érdekében. Furcsán hangzik, de azt, hogy hogyan nézhettek ki a forgatás előtt és után az akkori hírességek, talán Lady Gaga Applause című videóklipje érzékelteti a legjobban.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?