Jillian Owens Columbiában lakik és hivatását tekintve író, illetve tervező. Végtelennek tűnő ruhatárát elnézve joggal irigykedhetünk a különleges darabokra – hát még akkor, ha megtudjuk, hogy egy kiló kenyér áráért szerezte be őket.
Ugye ismerős az érzés, amikor talál valami göynyörűséget a kedvenc turkálójában, de sajnos nem passzol a méret? És mivel már legalább tíz olyan ruha várja otthon, amire azt hitte, hogy lesz ideje, energiája és türelme magára szabnia, valamiért mégis elmaradt az átalakítás? Owens viszont szorgalmas és célzottan azért megy a használtruha-üzletekbe, hogy az ott talált holmikból újat varázsoljon. Sokszor 1-2 dollárt, tehát csupán párszáz forintot hagy ott, ezt – a végeredményeket látva – nem mondanánk meg.
„Pár éve eldöntöttem, hogy meg akarom változtatni azt a látásmódot, ahogy az emberek tekintenek a divatra” – írja blogjában, ahol egyébként rendszeresen mutat előtte-utána képeket. „Egyre jobban aggódtam amiatt, hogy milyen hatással van a bolygónkra az, hogy az emberek szinte egyetlen viselés után kidobálják a ruhájukat” – tette hozzá. A hobbi végül kinőtte magát és a nő egyre többször bizonyítja be posztjaiban, hogy a divat lehet gazdaságos, etikus és olcsó is. Ez egyébként igaz, elég csak megnézni a Facebook-oldalát.
