Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy egzotikus bőrből készült felső kerülhet akár 20 millió forintba is, mégis van rá kereslet. Amíg kereslet van, kínálat is lesz, akár illegálisan is.
A valódi luxus elképzelhetetlen kígyóbőr nélkül, viszont a divatmániások igényei a pitonok kihalását eredményezhetik. A milliárd dolláros piton-kereskedelem ugyan számos állatjóléti kérdést vet fel, de amíg van kereslet, a pitonoknak nincs kegyelem. Vagy mégis? Úgy tűnik, hogy végre a divatipar is hajlandó szembenézni a problémákkal, de arra ne vegyünk mérget, hogy megoldás is lesz, hiszen nemrég a műszőr mániáról is kiderült, hogy kamu az egész, a gazdagok továbbra is igazi szőrben kívánnak járni a jövőben.
A divatházak tehetős ügyfelei körében igencsak népszerű az olyan egzotikus bőr, mint a piton, az aligátor vagy a krokodil. Ezért nem is lepődtünk meg, hogy az idei kollekciókban is szép számmal akadtak efféle anyagból készült couture cuccok: Narciso Rodriguez cipőt, a Saint Laurent táskát, a Chloe bokacsizmát, Reece Hudson hátizsákot, a Fendi 11.500 dolláros (2.5 millió forint) patchwork kabátot, a Hermès pedig 91.500 dolláros (20.5 millió forint) krokodilbőr felsőt dobott piacra. Igen, jól olvassa, több mint 20 milliót kértek a divatháznál egy felsőért!
Félmillió piton évente
„Az egzotikus bőröket leginkább 35-60 év közötti, nagyon gazdag nők vásárolnak. Bár ezeket az egzotikus termékeket a lakosság körülbelül 1 százaléka engedheti meg magának, a luxuspiacon ők képviselik a vásárlók 3-4 százalékát. Lehet, hogy ez első hallásra nem tűnik soknak, de mégis rengeteg pénzt hoz a divatházaknak” – mondja Marshal Cohen az NDP Group vezető iparági elemzője.
Pedig számos vita van a kígyóbőrrel kapcsolatban, ugyanis kereskedelmi aggályokat vet fel az élővilág megőrzése, a fenntarthatóság, illetve ott van még az illegális kereskedelem és az állatjogi kérdések is. A legismertebb divatláncokat tömörítő cég, a Kering legutóbbi felmérése szerint többen is készek rá a szakmában, hogy szembenézzenek ezekkel a problémákkal és elgondolkodjanak egy hosszú távon fenntartható megoldáson, de többre nem nagyon.
Jelenleg öt fajta piton bőre kering a piacon, legtöbbjük Délkelet-Ázsiából származik, nagyon keresett a burmai és a rövid farkú piton bőre is. A délkelet-ázsiai The Trade Python Skins jelentése szerint 2012-ben a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC), az International Union for Conservation of Nature (IUCN), illetve a Traffic International mintegy 500.000 piton bőrét exportálta csak Délkelet-Ázsiából, melyek túlnyomó többsége az európai divatipart látta el. Méghozzá olyan nagy luxusmárkákat, mint a Prada, a Gucci, az Hermés, a Dior, a Burberry, a Giorgio Armani és a Chanel.
„Ez hatalmas szám. A divatipar több állatot vesz, mint azok, akik kedvtelésből tartják őket. Ez nagyon nagy mennyiség. És ennek a 96 százaléka az európai divatiparban landol, ahol legalább évi egy milliárd dollárt keresnek rajta. A legfelkapottabb kereskedelmi országok Indonézia, Malajzia, Laosz, Vietnám és Szingapúr” – mondja Chris Shepherd, aTraffic délkelet-ázsiai regionális igazgatója.
A vadonban nincsenek nagy veszélyben, de...
Az ITC jelentése szerint annak ellenére, hogy évente fél millió pitont exportálnak, a vadonban élő kígyók sajátos vedlési tulajdonságuknak és gyors szaporodásuknak köszönhetően elvileg nincsenek nagy veszélyben. És ez jó hír. A rossz hír azonban az, hogy a pitonbőr utánpótlás fenntarthatóságáról begyűjtött adatok elég szegényesek. „Kevés információ áll rendelkezésünkre annak megállapításához, hogy a jelenlegi termelési szint fenntartható-e vagy sem" – áll a jelentésben.
„Vannak országok, ahol létesítményeket hoztak létre az állatok tenyésztésére, ezekben ellenőrizni kellene a tenyészetet. Úgy gondoljuk, hogy valóban él néhány vadon fészkelő faj, de nem lehetnek sokan. A nyilvántartott pitonok számát pedig elképzelhető, hogy manipulálják, így lehetséges, hogy több piton érkezik a vadonból, mint amennyit a kvóták lehetővé tesznek és mint amennyi a nyilvánosságra hozott adatokban áll” – mondta Shepherd, aki szerint mutatkozik egy kis információs szakadék a fenti jelentés és egy másik, hasonló témában készített 2012-es jelentés között, ami a kígyótenyészetről olvasható.
... azért vadásznak rájuk
Daniel Natusch a IUCN / SSC Boa és Python Specialist Group munkatársa, aki hozzájárult az ITC jelentéséhez, azt mondja, hogy körülbelül 1100 legális gazdaság működik Ázsiában, melyek a nemzetközi és a helyi divatipart is ellátják bőrrel, de emellett bőven van hely az illegális piacnak is. Natush úgy véli, hogy egy igencsak nyomós oka van annak, hogy a kígyókat a vadonban is vadásszák, méghozzá a szegénység.
„A szegény emberek élnek ebből, így ésszerűtlen azt feltételezni, hogy ők leállnak a begyűjtéssel. Ennek az az eredménye, hogy több kígyó pusztul el, mint amennyit a kvóták lehetővé tesznek. Mindenért az illegális kereskedelem okolható, az emberek még mindig el tudják adni a begyűjtött bőröket. Ha a kvótákat felfelé kanyarítanák, vagy több megfelelő tenyészetet hoznának létre, illetve több ellenőrző program működne, akkor hatékonyabb és eredményesebb lenne ez az iparág. Akkor senkit nem ösztönözne, hogy illegálisan kereskedjen” – mondja Natush.
„Általában az egzotikus bőr kereskedelme, mint minden vadon élő állaté, illegális. Ezt nevezhetjük magas profittal járó alacsony kockázatot jelentő törekvésnek is. Egyszerűen fogalmazva: tudod, hogy nem kell aggódni amiatt, hogy elkapnak és sok pénzt hoz. Teljesen mindegy, hogy a piton fogságban tenyésztett vagy vadon fogták be, hiszen úgyis tudod, hogy van mód rá, hogy megkerüld a jogrendszert. Például az export is ilyen, a kígyó bőrét könnyen el lehet rejteni, de lehet venni mindenféle export termékre hamis engedélyt" – mondja Shepherd a leggyakoribb trükkökről.
A luxusmárkák összefognak a pitonokért
A pitonnal való illegális kereskedelem bárhol megjelenhet a kereskedelmi láncban. A FOIA által a Hal- és Vadvédelmi Szolgálattól (FWS) bekért 2010-13-as adatok azt mutatják, hogy három év alatt mintegy 65.600 pár, pitonból készült cipőt importáltak az Egyesült Államokba, de minden évben csak egy nagyon kis százalékát foglalták le ezeknek a cipőknek.
"A vadon élő állatok bőréből készült importált termékek elkobzása különböző okok miatt fordulhat elő, beleértve, hogy sérti a CITES követelményeit, illetve a külföldi állatvédelmi törvényeket. A legtöbb elkobzás valamilyen engedéllyel való szabálytalanságból adódik, mint például, hogy a megengedettnél több terméket szállítanak vagy ha hiányos az engedélyük. Természetesen ha az efféle hiányos engedély kifejezetten csempészkísérlet gyanúját hozza fel, akkor az árut azonnal lefoglalják” – magyarázza Bruce Weissgold, a CITES politikai szakértője.
Számos luxusmárkának, köztük a Guccinak, a Balenciagának, Alexander McQueennek, Stella McCartneynak és a Saint Laurentnek is otthont adó Kering márciusban adott ki a tenyésztőtelepeken tenyésztett kígyókról egy értékelést, és partnerséget kötött a Nemzetközi Kereskedelmi Központtal, a Gucci által is támogatott Python Conservationnel, valamint az IUCN-hez tartozó Boa and Python Specialist Grouppal. A partnerség célja az, hogy a márkákat ellátó telepek összpontosítsanak a fenntarthatóság, az átláthatóság, az állatjólét javítására, biztosítsák a helyiek megélhetését, így támogatva a kígyóbőr-kereskedelmet.
„A Kering féle jelentés nagyban hasonlít a 2012-es ITC jelentéshez, bár ebben az esetben kifejezetten a fogságban történő tenyésztésre összpontosítanak. A Kering jelentés is bizonyítja, hogy az első felmérésben felmerült aggályok valódiak voltak” – mondja Natusch az innen letölthető értékelésről, melyet közel 40, Kínában, Thaiföldön és Vietnámban található telep alapján készítettek.
„A jelentés szerint a pitonbőr utánpótlás a fogságban tenyésztett kígyókkal fenntartható. Ez biológiailag lehetséges, ráadásul a piton méretét is ellenőrzik és betartják a kereskedelem által előírt határidőket. Ez egy gazdaságilag üzletképes modell” – folytatja Natush aki azt állítja hogy az új rendszer 18 hónapon belül, 2015-ig be lesz vezetve. Persze nem a Kering az egyetlen, aki ebben a témában tevékenykedik, a divatipar ezen szegletére összpontosít az 1973 óta a bőrkereskedelemben utazó RESP is, melynek tagjai egy globális nyomonkövetési rendszert hoztak létre a pitonkereskedelem átláthatósága érdekében.
Egyes fogyasztóknak ezek az erőfeszítések szépnek és jónak tűnhetnek, de azért nem meglepő, hogy az egyik legharciasabb állatvédelmi szervezet, a PETA nem volt annyira elragadtatva mikor az ITC 2012-es jelentésében meglátta a részletesen bemutatott három fő vágási módszert, mellyel a pitonokat kivégzik.
Attól ez még állatkínzás
„A kezdetektől fogva láttuk, hogy milyen problémákat okoz az egzotikus bőr kereskedelme. A szőrmékre irányuló kampányunk nagyjából sikeres volt, így most sokkal agresszívebben fordulunk a hüllők felé" – mondja Ashley Byrne a PETA kampány vezetője, aki a 2013-as New York-i divathéten tiltakozott először a piton-kereskedelem ellen, úgy, hogy egy-két aktivistával zöld kígyónak festették be magukat és úgy tüntettek a Lincoln Center környékén. A szervezet szokásához híven megnevezte azokat a hírességeket is, akik előszeretettel költik a pénzüket kígyóbőr táskára vagy cipőre: Beyonce, Kim Kardashian, Reese Witherspoon, Kylie Minogue és Ashley Olsen. Persze arra is gondosan ügyeltek, hogy azokat is a márkákat is megemlítsék, akik elhatárolódnak a piton használatától. Ilyen például a H&M, az Adidas, a Nike vagy a Victoria's Secret is.
De ezek a márkák nem is tartoznak a luxus kategóriába, mint például az egyik legismertebb állatbőr kerülő tervező, Stella McCartney, vagy a New York-i székhelyű dél-afrikai tervező, Marc Bouwer, aki olyan hírességeket öltöztet, mint Angelina Jolie, Charlize Theron, Sarah Jessica Parker és Halle Berry.
"Az újfajta műbőrök jók és tartósak. Szerintem már egy csomó ember műbőr cuccban jár anélkül, hogy tudna róla. Sokan azt hiszik, hogy ami nem bőr, az nem jó, de ez egy hülye mentalitás, amin változtatni kell. Ez tényleg abszolút hülyeség. A zeneipar a legrosszabb. Én megértem, hogy sok ember számára a kígyók és a krokodilok undorító lények, de attól még joguk van élni. Szörnyű, hogy min mennek keresztül!” – mondja Bouwer, aki szerint a jelenlegi technológia segítségével már igen magas minőségű kamu kígyóbőrt lehet előállítani.
„Rengeteg ember van, aki nem ismeri a különbséget a hamis és az igazi között. De úgy tűnik, mintha a kamu bőr térnyerése fokozta volna egyes fogyasztók vágyát a valódi egzotikus bőrök iránt, ők úgy gondolják ez az, ami megkülönbözteti a luxusmárkákat minden mástól. Azt mondják, nincs szükségük utánzatra” – teszi hozzá.
