Vajon lehet a világbéke eszköze a divat?

Olvasási idő kb. 6 perc

A művészet és politika találkozása az izraeli divatban: Steiner Kristóf nyolc neves izraeli divattervezőt csábított el egy interjúval egybekötött fotózásra.

A divatot sokan emelgetik negatívumként – az emberek gyakran dobálóznak azzal, hogy valaki „divatból” csinál valamit, mintha az illető valami főbenjáró bűnt követne el. Pedig a divatszakma – különösképpen az olyan kulturális olvasztótégelyekben, mint Izrael – komoly véleményformáló erővel bír... emellett persze rendkívül szórakoztató is. „Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy?” – szól a magyar hip-hop slágerben, és bár abban nem hiszek, hogy pusztán az öltözködésünk alapján jellemezhetőek lennénk, abban igen, hogy a divat igenis képes identitást formálni. Izraelben legalábbis biztosan. Ahogy Nadav Rosenberg, a Northern Star nevű divatház alapító-tervezője fogalmazott: „A világ egyik legkisebb országában, egy telített piacon, meglehetősen korlátozott számú embernek alkotunk – és bár mindezek miatt nagyon nehéz talpon maradni, éppen ez teszi olyan izgalmassá az izraeli divatot.”

Urbánus közel-kelet

Ritkán éri az embert olyan megtiszteltetés, hogy az otthonában egymást váltják a divatszakma legnagyobbjai. Magánemberként és riporterként is óriási élmény volt, hogy egy neves magyar fotós, Ritter Doron – akinek a munkái glossy magazinoktól filmeken át reklámokig rengeteg helyen jelennek meg – felkeresett, hogy dolgozzunk együtt valami izgalmas projekten, az ötletelésből pedig a következő sült ki: rendezzünk nagyszabású fotózást Izrael legjobb divattervezőivel a főszerepben. Míg én Budapesten születtem, de Tel Avivban élek, Doron Izraelben született, ám Magyarországon nőtt fel – így nem csoda, hogy szívügye volt a projekt. Míg Doron átszellemülten kattogtatta a kamerát egy ifjú magyar fotóslány, Salamon Sára segedelmével, addig a soron következő tervező az étkezőnket sminkszobává alakító Yoni Shain keze alatt szépült – a srác rengeteg izraeli divatlapnak dolgozik, és videoklipek, rövidfilmek sminkmestere is.

A dizájnerek számára meglehetősen szokatlan élmény volt a fotózás. „Általában mi a háttérből irányítjuk az eseményeket, de bevallom, jó érzés a képeken keresztül közvetlenül kommunikálni a vásárlóinkkal” – mondta az orosz származású Maria Berman. A Sister M. tervezőpáros – akiknek etnikus elemekkel tarkított kollekciói a divathetek rendszeres vendégei – azt mondta: „Az izraeli divatban az az érdekes, hogy a közel-keleti életérzést egy urbánus közegbe helyezzük – egyszerre hatnak ránk a gyökereink, és a bizonytalan jelenünk, a végeredmény pedig mindig nagyon izgalmas.” Neta Efrati – aki az arab óvárosban, Jaffában alapított üzletet és szabóságot – hasonlóképpen gondolkozik. „Nem abból indulunk ki, hogy mi a menő, hanem hogy mit viselünk szívesen ebben a forróságban, ebben a kulturális közegben. Olyan ruhákat készítünk, amelyek nem szabnak határokat a viselőknek – egyszerre kényelmesek, és vadak.”

Kikből lesz a cserebogár?

Bár sokan azt hiszik, hogy itt egyenruhában, ortodox köntösben, vagy épp dzselabiában járnak az emberek, Tel Aviv valójában a Közel-Kelet egyik legfontosabb stílusfővárosa: csak néhány példa a helyi divatikonokra a színésznő, Natalie Portman, és a szupermodell, Bar Refaeli. A helyi művészeti iskolák pedig – a Shankar és a Bezalel – ontják magukból a zseniket, nem csoda, hogy Donna Karan és Diane Von Furstenberg rendszeresen járnak a végzősök vizsgabemutatójára, hogy lecsapjanak a friss tehetségekre. Persze olyanok is akadnak, mint a Tel Aviv-i divat legújabb „it girl”-je, a fotózásunk legifjabb modellje, Ella Levi, aki azt vallja: az intézményesített tanulás megöli a kreativitást. Ő egy néhány hónapon át tartó varrónői kurzus után lett a Fehér Város egyik ünnepelt, fiatal tervezője. A másik, leglazább tervezőből lett modell Gal Angel volt, aki az Ugly Duckling – azaz „Rút kiskacsa” nevű fürdőruha-márkájával alternatívát kínál az átlagos alkatú nőknek. „Nagy seggem van, és nincs mellem – így sosem találtam magamnak bikinit. Azon merengtem, hány nő lehet, aki hasonló cipőben jár, így gondoltam egy nagyot, és elkezdtem fürdőruhákat tervezni.” Gal retro-hatású fürdőruhái mára a Tel Aviv-i tengerpart védjegyévé váltak: ha megkezdődik az új szezon, a lányok rohannak az Ugly Duckling stúdióba, hogy begyűjtsék a legfrissebb fazonokat, amelyek az ígéret szerint szó szerint minden alkatra passzolnak, és minden testformából a legszebbet emelik ki.

Itt mindenki magyar?!

A londoni divathétről többször tudósítottam már, a Tel Aviv-i divatszcénába pedig a blogomnak, a WhiteCityBoy-nak köszönhetően csöppentem bele. Két évvel ezelőtt, amikor Roberto Cavalli volt a Tel Aviv Divathét díszvendége, részt vehettem az ígéretes, fiatal tehetségeket felvonultató bemutatón. Ott ismerkedtem össze Tamar Primakkal – a kedvenc izraeli tervezőmmel, aki tudatosan arab országokból érkező kelmékkel dolgozik, mert ahogy ő mondja: „A békét a művészet hozhatja el, és a divat valódi művészet.” Tamar elképesztő természetességgel pózolt a fényképezőgép előtt – mint elmondta, valaha színésznőnek készült, és számára ez az alkalmi modellkedés afféle jutalomjáték.

A fotózás egyébként legalább annyira volt magyar, mint izraeli: a projektben a "mindenesem" Mojzes Dóra hazai divattervező egykori asszisztense, Zimre Júlia volt, aki néhány hónappal ezelőtt "aliyázott", azaz telepedett le Izraelben. Megdöbbentő, milyen sok kreatív szakmában dolgozó magyar köt ki itt: az idei divathéten a mai Vogue első címlaplányával, a legendás modellel, Michaela Bercuval is összefutottam, és legnagyobb meglepetésemre folyékonyan beszélt magyarul, édes akcentussal. Mint kiderült: a szülei Magyarországról költöztek Izraelbe a második világháború után. Hasonlóan a szintén magyar származású, már megboldogult, mégis halhatatlan izraeli tervezőhöz, Lea Gottliebhez, azaz Róth Lenkéhez. Az asszony a náci megszállás után menekülni kényszerült, és miután az egész családját lemészárolták, Izraelbe szökött. Útközben – hogy ne ismerjék fel – hatalmas virágcsokrokat szedett a réteken, és azzal takargatta az arcát.

Ez a nő egy évtizeddel később a világ egyik legelismertebb fürdőruha-tervezőjévé nőtte ki magát – a Gottex a mai napig a legnagyobb sztárok kedvenc luxusfürdőruha-márkája, még Diana hercegnő is odavolt a „Lenke néni” kollekcióiért. És a csavar a történetben: Lea Gottlieb épp a fürdőruhákon megjelenő virágmintákról lett ismert. „Fogtam a legfélelmetesebb emlékem szimbólumát, és elhatároztam: kabalámmá fogadom” – nyilatkozta egyszer.

Nyissuk ki az ajtót az izraeli divat előtt!

A fotózás kulisszái mögé bárki benézhet az izraeli DreedTea magazinnak köszönhetően, a végeredmény pedig hétről hétre érkezik a blogomra és a Facebook oldalamra – egyetlen célt szolgált: megérteti az emberekkel, hogy szülessünk bármely országba, bármilyen vallást gyakoroljunk is, mindannyian ugyanazt akarjuk: kifejezni önmagunkat, megtalálni a helyünket a világban, és amíg ezen a földön időzünk, adni valamit az embertársainknak. A neves tervezőket Tel Aviv arab óvárosában, Jaffában fotóztuk, mindüket egy-egy kapu, vagy ajtó előtt – szimbolikusan azt üzentünk: „Nyissuk ki az ajtót az izraeli divat előtt!” Szomorú azt tapasztalni, hogy egyesek az egész világot Izrael bojkottálására szólítják fel, miközben mind tudjuk: egy ország lakói soha nem azonosak a kormány döntéseivel, és a világon mindenhol akadnak szélsőséges emberek – de nem szabad velük azonosítanunk egy egész nemzetet. Izrael egy nagyon fiatal ország – nincs régre visszanyúló popkulturális történelme, és a fiatal tervezők nagy részének komoly befektetnivaló pénze sincsen. Ebből kell kihozniuk a legtöbbet – a sikerhez semmi más nem adott, csakis a saját kreativitásuk, és a hitük abban, hogy sikerülni fog.

Azt szoktam mondani, hogy Izraelben a „divat” és a „szépség”szavak nem csupán egy külcsínyre építő iparágat jelölnek, hanem lehetőséget teremtenek arra, hogy az álláspontunk vizuális kommunikációján keresztül párbeszédet kezdjünk – bárkivel. Ha pedig ennek köszönhetően kicsit jobban odafigyelünk egymásra, tanulunk egymástól, és elfogadjunk egymást, nem csak stílusosabb, de jobb emberek is lehetünk.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Steiner Kristóf
Steiner Kristóf
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.