10+1 méltatlanul elfeledett divattervező

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nézze meg, ki volt a királyi család szabója, kinek köszönhetjük a miniszoknyát és kik határozták meg a 20.század stílusát!

Voltak a huszadik században olyan meghatározó divattervezők, akiket mára valamilyen oknál fogva méltatlanul elfelejtettünk, pedig kreativitásukkal és innovatív ötleteikkel rengeteget hozzátettek a divat alakulásához. A Fashionista szerkesztői abban a reményben, hogy talán újra előtűnnek a homályból,  összegyűjtötték a 11 legmeghatározóbb tervezőt, akiket nem szoktunk olyan gyakran emlegetni, mint Coco Chanelt vagy Yves Saint Laurent-t. Nézze meg a hajtás után, hogy ők mivel írták be magukat a divattörténelembe!

Emile Pinget, a  19.század meghatározó tervezője

A francia Pinget kiemelkedő couture tervezője volt a 19.századnak, tehetsége és hírneve vetekedett angol kortársáéval, Charles Frederick Worth-szal. Aktív éveiben 1860-1896 között az egyik legfelkapottabb tervezőnek számított Párizsban, elsősorban ügyes designelemei, látványos hímzései, gyöngyfűzés technikája miatt, amelyektől ruhái igencsak keleties hatást keltettek. Emile Pinget védjegyei mégis a mesterien szabott kabátjai és palástjai voltak az 1800-as évek végén.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Chicago History Museum / Europress / Getty

A nemeseknek tervező Gustave Beer

A német származású Beert a legdrágábban dolgozó tervezőként tartották számon a huszadik század elején. A pénzt szerető Beer 1905-ben nyitotta meg couture szalonját a puccos Vendome téren, ahol olyan nemesek adták egymásnak a kilincset, mint a német császárné vagy Portugália királynője. Tervezői pályafutása során eltért az addig megszokott konzervatív sablonoktól és az extravagánsabb vonalakra fókuszált, amelyekhez az akkor még gyerekcipőben járó szecesszióból merített ihletet.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Met Museum

Az újításban élen járó Callot Soeurs

Az európai gyarmatosításoknak köszönhetően egyre népszerűbb lett Párizsban és Londonban is az egzotikus keleti művészet, amelynek egyik nagy mestere Paul Poireten kívül a Callott Soeurs couture ház volt. Ezt három nővér, Marie, Marthe Regina és Joséphine nyitott 1895-ben. A divatház hamar az egyik legbefolyásosabb szalon lett a környéken, a nővérek híresek voltak kiváló minőségű import kínai selyem anyagaikról, antik csipkéikről, kimonószerű ruháikról, perzsa ihletésű tunikáikról és cicanadrág-szerű nadrágjaikról.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Chicago History Museum / Europress / Getty

Edward Molyneux, a  kapitányból lett tervező

A brit származású Molyneux eredetileg festőnek készült, de végül mégis a Lucile ház vezetőjének, Lady Duff-Gordonnak az asszisztense lett. Nem sokkal később elhagyta a szalont, hogy harcoljon az I. világháborúban, ahonnan kapitányi ranggal tért vissza a tervező asztal mögé. Bár rangja egész életét befolyásolta, 1919-ban megnyitotta első couture házát Párizsban, ahol a háború utáni helyzethez alkalmazkodva egyszerű, modern ruhákat készített. Visszafogott, de kifinomult kétrészes szettjeit, köpenyruháit, pizsamaszerű estélyi ruháit olyan előkelőségek viselték, mint VIII. Eduárd brit király felesége Wallis Simpson, az amerikai újságírónő Elsa Maxwell vagy az angol társasági élet egyik meghatározó alakja, Lady Diana Cooper.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Keystone-France / Europress / Getty

Augusta Bernard, a  két háború közötti tervező

Bernard 1923-ban nyitotta meg párizsi couture szalonját, azonban jelentős nyereséget és elismerést csak a korai harmincas években szerzett magának. Kortársaihoz, Madeleine Vionnethez és Madame Gréshez hasonlóan Bernard is a neoklasszikus estélyiruhákra összepontosított, de ruháit aszimmetrikus vonalai és letisztultsága miatt könnyen meglehetett különböztetni a többiekétől. Az Augustabernard néven futó márka 1935-ben a nagy gazdasági világválság miatt felfüggesztette a munkáját, aminek köszönhetően ma alig-alig találni egy-egy Bernard féle couture darabot, pedig akkoriban igen népszerű volt és a divatszakemberek is ódákat zengtek róla a lapokban.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Lipnitzki / Europress / Getty

Norman Hartnell, a  brit királyi család tervezője 

A brit királyi család tervezője 1923-ban nyitotta meg angol couture szalonját, ami hamarosan az arisztokrácia kedvenc üzletévé vált. Hartnell 1935-ban kapta meg első megbízását a királyi családtól; Erzsébet és húga, Margit hercegnő koszorúslány-ruháit kellett elkészítenie, majd ezt követte VI. György koronázási ceremóniára készített ruhája, Erzsébet királynő esküvői ruhája 1947-ben illetve a koronázási ünnepségre tervezett ruha 1953-ban. A tervező munkái hatással voltak többek között a Dior romantikus, éteri ruhákban gazdag New Look vonalára is.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Popperfoto / Europress / Getty

Hattie Carnegie, a  milliomosból lett tervező

Hattie Carnegie se varrni, se szabni nem tudott mikor létrehozta a korai huszadik század egyik legsikeresebb divatházát New Yorkban. Amerika egyik leggazdagabb családjába született tervező karrierje miatt még születési nevét, (Henrietta Kanengeiser) is megváltoztatta, mivel félt, hogy társadalmi pozíciója miatt nem fog tőle vásárolni a felső középosztály. Carnegie pályafutását egy kalap szalonban kezdte 1909-ben, majd partnerével, Rose Rothttal saját céget alapított, melynek igazgatójává nevezte ki magát 1918-ban, és olyan befolyásos előkelőségeket öltöztetett, mint New York egyik legismertebb társadalmi személyisége, Mrs. William Randolph Hearts, a Windsori hercegné vagy az Oscar-díjas színésznő Norma Shearer.

Tetszik önnek a Dívány Tejben-vajban blogja?

Keressen bennünket a Facebookon, így nem marad le egy posztunkról sem!

Bár Carnegie modelljei puszta másolatai voltak a párizsi couture ruháknak – ami akkor általános gyakorlat volt az amerikai tervezők körében - mégis lehetővé tette a felső tízezernek, hogy a követhesse a legújabb divatot. Carnegie továbbá olyan designerek karrierjét indította be, mint Pauline Potter, Norman Norell, Claire McCardell, James Galanos, Jean Louis és Travis Banton, akik mind az ő szalonjában kezdték pályafutásukat gyakornokként.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Nina Leen / Europress / Getty

Hardy Amies,  királyi család másik tervezője

Az Edwin Amies néven született tervező már Hardy Amies néven alapította couture szalonját 1945-ben a Savile Row-n, ahol London legnevesebb szabóságai találhatóak. A régi hagyományokat munkája során tiszteletben tartó Amies 1955-ben II. Erzsébet királynő egyik állandó szabója lett, de készített ruhát a Rolling Stonesnak és az angol foci csapatnak is. Jelmezei felbukkannak Stanley Kubrick egyik legismertebb filmjében, a 2001: Űrodüsszeiában is. A divatház pár évvel ezelőtt a csőd szélére került, 2012 januárjában élesztette újjá a brit tervezőnő Claire Malcolm.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Popperfoto / Europress / Getty

 Pauline Trigère, a  franciából lett amerikai

Az orosz zsidó szülők gyermekeként született Trigére 1937-ben, Hitler növekvő hatalmától való félelmében át tette székhelyét Párizsból New Yorkba. Szabószülők lányaként már képzett couture varrónőként érkezett az Államokba, ahol 1942-ben megalapította a House of Trigère-t. A munkássága miatt számos díjjal kitüntetett tervezőnőt hamar egy lapon emlegették a kor legmenőbb designerével, Edith Headdel. Munkáival elsősorban az 1961-ben forgatott Álom luxuskivitelben című Blake Edwards filmben találkozhatnak a divatrajongók, amelyben Patricia Neal színésznő látható Trigére darabjaiban.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Silver Screen Collection / Europress / Getty

John Bates, a  miniszoknya egyik feltalálója

Több legenda is kering arról, hogy kinek köszönhetjük a miniszoknyát, egyesek szerint Mary Quantnek, mások szerint inkább André Courreges-nek, illetve vannak, akik szerint John Bates készített ilyen falatnyi szoknyát a Jean Varon márkának. Az 1960-1980 között aktívan dolgozó tervezőt szerették a fiatalos, lázadó és megfizethető darabjaiért, azonban nevét leginkább a fekete bőrjelmezeivel és csőruháival írta be a divattörténelembe.

Galéria ikon

15

Galéria: Elfeledett divattervezők
Fotó: Frank Barratt / Europress / Getty
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.