Az 50 éves tervező jövőre már csak saját márkájára koncentrál. Jacobs egy brit magazinnak beszélt Louis Vuittonnak végzett munkájáról.
A 2014-es tavaszi-nyári divathét egyik legemlékezetesebb és legmeghatóbb bemutatója minden bizonnyal a Louis Vuitton házé volt Párizsban. A divatházat 16 év után elhagyó Jacobs a márkához méltóan, igazi showmanként vett búcsút a francia luxusbrandtől.
Az amerikai tervező 1997-ben került a Louis Vuitton kreatív-vezetői székébe, annak ellenére, hogy a divatház meglepő döntését akkor több finnyás kurátor és művészeti vezető is megkérdőjelezte. A konzervatív hozzáállás (ami nem kifejezetten a divatszakma sajátja) talán arról a részről érthető volt, hogy a francia közeg nem igazán látta maga előtt azt, hogy egy másik kontinensről érkező designer miképpen tudja továbbvinni a Louis Vuitton örökségét, illetve miképpen kívánja megtartani a világ egyik vezető divatházának exkluzív ügyfélkörét.
Tetszik önnek a Dívány Tejben-Vajban blogja?
Keressen bennünket a Facebookon, így nem marad le egy érdekes posztunkról sem!
„Jacobs finoman és tisztelettel állt hozzá első Louis Vuitton kollekciója megtervezéséhez; úgy hogy megtartotta annak sajátos karakterét. Tisztelem benne, hogy nem próbálta kisajátítani, hanem mindig is fontosnak tartotta, hogy a Louis Vuitton a történelmünk része és tisztában volt azzal, hogy mi tette olyan hihetetlenül fontos márkává a XX. században” – emlékszik vissza Pamela Golbin a Louvre divat- és textilosztályának vezetője.
De Jacobs már első, csupa fehér ruhából álló kollekciójával rácáfolt az ellenérzésekre és egyértelművé tette a meglepődött közönségnek, hogy ő tiszta lappal, a nulláról kívánja megkezdeni munkáját a divatháznál. Majd lassan, de biztosan fejlődött, míg végül annyira megtalálta a saját hangját a divatháznál, hogy mára szinte Jacobs neve egyet jelent a Louis Vuittonnal. A luxusmárkánál töltött évekről a Dazed & Confused szerkesztője, Murray Healy még az utolsó kollekció megtervezése előtt, azaz majd' egy éve kérdezte az ötven éves tervezőt, de az interjú most még időszerűbbnek hat, mint akkor.
Él egy kép a fejedben arról, hogy milyen az igazi Louis Vuitton-nő?
Nem hinném, hogy csak egyféle Louis Vuitton nő létezne. Ezért szerettem annyira a 2011-es őszi-téli bemutatón azt az elképzelést, hogy sok különböző karakter – feleség, szerető, barátnő – lépjen ki a kifutóra állított szállodai liftből. A Louis Vuitton nő inkább egy életforma, egy tulajdonság. Olyan nő, aki szereti, hogy észreveszik és elismerik.
Hogyan működik nálad a kreatív része a kollekció tervezésének?
Az elején van egy alap ötlet, de az út az ötlettől a kivitelezésig nem mindig egyszerű. Az világos, hogy mit miért csinálok, és az is, hogy mindig megpróbálom újra és újra. Van, hogy azt mondom néhány embernek, hogy a kezdetektől tudom, hogy milyen lesz az új kollekció, úgy hogy még saját magam előtt sem tudom elképzelni azt. Hiszem, hogy ez egy folyamat, a végeredmény pedig sosem az eredeti ötletből születik.
Tisztelettel és egyben tiszteletlenséggel is jellemzed a saját kreativitásodat. Meg tudod ezt magyarázni?
Ez logikus. Hogyan tudnának a dolgok előrébb mozdulni, ha nem kérdőjeleznénk meg azokat vagy nem jelentenének kihívást? A változás óriási és szörnyű dolog, az emberek pedig szeretik vagy utálják. Változtatás nélkül soha nem mozdul előre semmi.
Azt hiszem, hogy sikeres húzás volt, amikor létrehoztunk egy párhuzamos univerzumot. Az emberek bementek egy mindenféle luxusáruval megpakolt Louis Vuitton üzletbe, ahol fatörzsekbe botlottak. Pedig tudjuk, hogy ezek az emberek nem utaznak olyan helyre, ahol fatörzsek mellett kell pihenni. Én nem egy újfajta fatörzset kreáltam, hanem az eredetivel kívántam bemutatni az utcán vagy a vörös szőnyegen Louis Vuitton ruhában parádézó embereknek, hogy milyen a világ, amelyben ma élünk.
Szóval csak várni kell az inspirációra. Szerencsére csomó olyan ember van körülöttem, akik az ilyen nehéz napokon jó ötletekkel szolgálnak. De van jegyzetfüzetem is. Vannak napok, amikor úgy érzem, lebénultam és azt gondolom, ó, ez elég gyenge ötlet, de van,hogy egy kis ötlet is lendületbe tud hozni. Néha csak ki kell szellőztetni a fejemet és más dolgokra koncentrálni, amik fontosak, feltöltenek. Szeretek múzeumokba, galériákba, színházba, táncelőadásokra járni és szeretem a filmeket is. Mindegy, csak kreatív legyen. Nincs rá biztosíték, hogy inspirálni fog, de táplálja a kreatív lelket és ez jó.
Mindig is fontosnak tartottad, hogy együttműködj a tervezés során olyan kortárs művészekkel, mint Stephen Sprouse, Takashi Murakami vagy Richard Prince. Miért?
Mindegyikükkel más volt. Richard munkáit már korábban is ismertem és szerettem, így megkérdeztem tőle, hogy lenne-e kedve együttműködni. Takashi már csak azért is volt más, mert a Fondation Cartierben tartott kiállítása nagy hatással volt rám. Nem tudtam, hogy milyen valójában, de egy nap felhívtam és azt mondtam neki: „Szeretném, ha átjönnél és átbeszélnénk, hogy mit is csinálhatnánk együtt.” Ez egy impulzív dolog volt, ami tényleg működött és valóban érdekelte őt. Minden együttműködés egyfajta kreatív ötletcsere két ember között, akik különböző termékek megtervezésében tehetségesek.
Te választhatod ki ezeket a művészeket? Mert azt gondolná az ember, hogy a Louis Vuitton birodalomban másnak is van beleszólása az ilyen döntésekbe.
Nem, ez nagyon impulzív. Nyilvánvaló, hogy megvolt rá az okom, hogy őket válasszam a projectekre, de végül a személyes szimpátia miatt dolgoztam velük, ráadásul hittem az együttműködés sikerében. Különösen azután lettem igazán lelkes, hogy mindegyikkel külön-külön is elbeszélgettem.
Persze volt, hogy találkoztam olyan művésszel, akiről már az első találkozónkon kiderült, hogy az együttműködés soha nem fog működni. Ha valaki azt mondja nekem: „oké, felhasználhatod a művemet!” akkor az nem fog érdekelni. Nem egy vagy két festményt, vagy azok fénymásolatait szeretném megkaparintani és nem akarom azt hallani sem, hogy: „csinálj velük amit akarsz!”
Szeretné végignézni Marc Jacobs összes Louis Vuitton bemutatóját?
Kattintson ide, a Dazed & Confused összegyűjtötte a legjobb bemutatókról készült videókat!
Kíváncsian várjuk, hogy ki lesz Marc Jacobs utódja a divatháznál. Bárki legyen is az, nem irigyeljük, hiszen nem lesz könnyű dolga annak, aki ilyen örökség után Jacobs helyére kerül a Louis Vuitton kreatív igazgatójaként. A belterjes pletykák szerint már szinte hivatalos, hogy Jacobs helyét a Balenciaga korábbi kreatív igazgatója, Nicolas Ghesquiere veszi majd át a divatháznál. Bárhogy is lesz, mindenképpen egy új fejezet veszi kezdetét a leendő tervező és a Louis Vuitton életében is.
Marc Jacobs ezekkel a szavakkal búcsúzott a Louis Vuittontól: „Ezt a kollekciót azoknak a nőknek és a bennünk rejlő showgirl-nek szenteltem, akik munkám során mindvégig inspiráltak: Emmanuelle Alt, Anna Wintour, Kate Moss, Sofia Coppola, Jane Birkin, Betty Catroux, Carlyne Cerf De Dudzeele, Coco Chanel, Cher, Grace Coddington, Victoire de Castellane, Catherine Deneuve, Claude Lalanne, Julie de Libran, Lady Gaga, Judy Garland, Katie Grand, Juliette Gréco, Françoise Hardy, Zizi Jeanmaire, Rei Kawakubo, Madonna, Liza Minnelli, Louise Nevelson, Edith Piaf, Miuccia Prada, Lee Radziwill, Millicent Rogers, Sonia Rykiel, Carla Sozzani, Elsa Schiaparelli, Barbra Streisand, Diana Vreeland, Vivienne Westwood. Az ő stílusuk, kreativitásuk, fantáziájuk, tehetségük, véleményformáló erejük és jövőképük megváltoztatta a világot" – mondta az 50 éves tervező, aki kedvenc múzsáin és régi barátain kívül Párizsnak is szentelte utolsó gyűjteményét.
