Végre a párizsi nők is hordhatnak nadrágot

Olvasási idő kb. 2 perc

Csak január 31-én törölték el végleg azt a 200 éves törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban.

Vicces, de csak január 31-én törölték el végleg azt a törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban. A szabályozás több mint 200 éven át tiltotta a nők számára a nadrágviselést – írja a Telegraph. Furcsa, hogy csak most sikerült elérnie Najat Vallaud-Belkacemnek, a francia nőjogi miniszterasszonynak elérnie, hogy hatályon kívül helyezzék a törvényt: már többször megpróbálták ugyan hatályon kívül helyezni, de mindig lesöpörték az ügyet azzal az indokkal, hogy ez a törvény nem fontos, egyébként meg a francia törvényhozás történelmének része.

Fotó: Keystone / Europress / Getty

A több mint két évszázados törvény értelmében a nőknek külön hatósági engedélyt kellett kérniük arra, hogy "férfiként" öltözhessenek, ergo, hogy a szoknya helyett a sokkal kényelmesebb, nadrágos viseletet választhassák. Ha nem így tettek, akkor könnyen le is tartóztathatták őket, bár a rendőrök egyáltalán nem éltek ezzel a joggal.

„Ez a rendelet ellentétes az alkotmányban is lefektetett nemek közötti egyenlőséggel, nem beszélve Franciaország európai kötelezettségeiről” – hangsúlyozta Vallaud-Belkacem, a francia konzervatív párt szenátora egyik beszédében, aki a minisztert sürgető határozataiban kérte a szabályozás mielőbbi visszavonására. Hogy miért éppen a divat fővárosa áll a szabályozás fókuszpontjában?

Az egész a francia forradalomig vezethető vissza, annak idején ugyanis itt tobzódott a legtöbb lázadó, akik előszeretettel hangoztatták, hogy ők bizony nem a burzsoáziához köthető térdnadrágot (francia nevén 'culotte'), hanem a hosszú szárú nadrágot viselik. Tulajdonképpen innen ered a sans-culottes ('térdnadrág nélküli') elnevezés is, amit a forradalom idején a kisiparosokból, kiskereskedőkből és bérmunkásokból álló társadalmi csoportra aggattak. A lázongó férfiak mellett természetesen a nők is jelen voltak, akik szintén a nadrágviselés jogát követelték, sikertelenül.

Míg a forradalom idején egyáltalán nem, úgy az évek múlásával egyre több kiskapu adott lehetőséget arra, hogy a nőknek ne kelljen állandóan szoknyában feszengeniük: 1892 és 1909 között a bicikliző illetve lovagló hölgyek számára praktikussági okokból már lehetővé tették a nadrág viselését. Bár az évek során folyamatosan vissza-visszatértek a próbálkozások, melyek a törvény megenyhítésére tettek kísérletet, jelentős eredményt mostanáig nem sikerült elérni.

A legutóbbi komolyabb erőfeszítés 2012 júliusára tehető, ekkor Alain Houpert, szintén konzervatív politikus erősítette meg Vallaud-Belkacem korábbi kijelentését, miszerint a törvény szimbolikus jelentése a modern demokráciát veszélyezteti. Végül a folyamatos kezdeményezések révbe értek, hiszen 2013. január 31-én a francia kormány végleg eltörölte a vaskalaposnak tűnő szabályozást, így a francia nők most már engedély nélkül hordhatják a nadrágot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!

Világom

Akkor szolgálnak csak ki ebben a boltban, ha felmutatod a személyidet

Svédországban jártunk, és volt valami, amit egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. A svéd élelmiszerboltokban az alkoholkínálat erősen korlátozott. A hagyományos boltokban legfeljebb 3,5 százalékos italokat lehet vásárolni. Bort, pezsgőt vagy tömény szeszt a fogyasztók kizárólag az állami Systembolaget üzleteiben találnak.

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.