Őszi gardróbfrissítés: csak lelkierő kell hozzá

Mindenki ismeri a problémát, hogy bár látszólag sok ruhája van, nincs mit felvennie. A szekrény tele jobbnál-jobb holmikkal, ennek ellenére az ember folyamatosan úgy érzi, nincs egy rongya se. Erre  bárki bármit is mond, nem találtak még ki tuti megoldást, olyan nővel még nem találkoztam, aki ne panaszkodott volna a problémára.

Annak viszont semmi értelme, hogy tele legyen tök fölösleges dolgokkal a gardrób, az új cuccok pedig ne férjenek bele. Felmérések szerint ugyanis ruháink 20 százalékát hordjuk 80 százalékban, a többit pedig sokkal ritkábban.

Az ősz beköszönte jó lehetőség arra, hogy a nyári ruhák elpakolásával nekiálljunk a gardrób selejtezésének. Nincsenek nagy trükkök, csodamódszerek, csak meg kell erősíteni a lelkünket és kirakni, amire semmi szükség.

Érdemes jó sok időt rászánni a feladatra, és nem belekapni, és abbahagyni, mert annak – saját példámból tudom – csalódás lesz a vége.

Persze mielőtt kikerülnek az őszi és a téli dolgok, el kell pakolni a nyáriakat. A csomagolásra helytől függően megfelel a vastag szemeteszsák, amelyre érdemes feliratokat tenni, melyből kiderül tavaszi vagy nyári ruhákat rejt, a saját esetleg a gyerek cuccait, és felsők vagy alsók vannak-e benne. A selyem vagy kasmír ruhák mellé nem árt levendulát, vagy más moly-távoltartót tenni, illetve selyempapírba csomagolni.

Ládába is lehet pakolni, főleg ha felső polcra kerülnek a ruhák. A szandálokat, papucsokat érdemes felakasztható cipőtartóban tárolni, mert zacskóban vagy ládában erősen megviselődnek. (Ha erre nincs mód, az érzékenyebb darabokat cipősdobozba kell eltenni, esetleg vászonzsákba húzni. A sámfa sem hülyeség, ha olyan a cipő).

Ha a nyári cuccok elpakolásra kerültek, érdemes minden maradék ruhát lepakolni a polcokról, és egy vizes ruhával áttörölni, főleg akinek nyitott gardróbja van.

Aztán jöhetnek az őszi ruhák. A rendesek összehajtogatva raktak el mindent, de ők vannak kevesebben. A lazán összehajtott, besuvasztott ruhák tulajdonosaira vár még egy plusz kör – a vasalás.

De ezt megelőzi az egyenkénti kipakolás és felpróbálás. Ekkor jön jól egy jól megvilágított tükör, vagy egy kritikus, de nem irigy barátnő, aki őszintén megmondja a véleményét, de nem a kiselejtezett ruhákra hajt. Az anyákat ebből a szempontból nem ajánlom, mert ők mindig elfogultak, vagy így vagy úgy. Akik divatérzékenyek, itt nézzék meg, mik lesznek az idei ősz és tél mintái és anyagai. Nem érdemes kiselejtezni a szőrt és a bőrt, és mindenképp maradjanak a piros, a kobaltkék és a fémes színek. Persze ha megfelelő a méret, és kedveli is.

Egy kritikus barátnő ilyenkor jöhet jól. Az együtt hordandó dolgokat ajánlott együtt felpróbálni, így kiderül, hogy az újságban látott és baromi jól kinéző pizsama szabású nadrág és blézer tényleg jól mutat-e együtt, vagy olyan benne, mint egy jóllakott óvodás? Egyes darabok magukban nem néznek ki jól, de rögtön "élni" kezdenek egy sáltól vagy nyaklánctól. Ezért érdemes a kiegészítőket is felpróbálni, idén úgyis szinte minden divatos, ami nagy.

A három doboznak most lesz szerepe. Az elsőbe kerüljenek azok a dolgok amiket meg kell javítani, vagy felhajtani, de egyébként szívesen hord. Javasolt mérlegelni, mert manapság egy nadrágfelhajtás vagy zippzárcsere nem olcsó, 600-2500 forint is lehet a javítás.

A másodikba azok a dolgok, amiket eladna. Erre több lehetőség is van. A nagyon márkás vagy különleges darabokat érdemes az eBay-en értékesíteni, ez lehet a nagyi fókabundája, a teveszőr csizma, vagy egy régi ridikül, amit tuti nem hordana, de más megveszne érte. Amiket nem érdemes a neten eladni, azokat be lehet vinni turkálóba és beszámíttatni, vagy rendezni egy garázsvásárt és ott értékesíteni, esetleg elvinni egy vintage boltba, ahol jó áron beveszik. De egy barátokkal megrendezett ruha cserebere is teljesen jó ötlet a szelektálásra, és még új ruhákat is be lehet szerezni.

A harmadik stócba azok a jó állapotú dolgok kerüljenek, amit szívesen adna rászorulóknak. Ezek ne legyenek szakadtak, kimoshatatlanul koszosak, egyrészt mert megalázó a másik félnek, illetve rólunk állít ki bizonyítványt. A teljesen használhatatlan darabok menjenek a kukába.

Ha kialakult, mi marad a szekrényben, akkor jön a mit mivel kombináljuk kérdés. A ruhákat érdemes úgy vállfára akasztani, hogy az egymáshoz passzoló darabok kerüljenek egymás mellé. Így a reggeli rohanásban nem kell azon agyalni, mit vegyünk fel a kedvenc katonai szabású blézerünkhöz? Ha együtt hordja ezeket az ember, egyszerre kerülnek a mosásba is, így elvileg nem fordul elő, hogy a szennyesből kerül elő a szett egyik fele, míg a másik tisztán, vasalva várja a gazdáját.

Ha szín szerint rendezzük össze a holminkat, akkor viszont kiderülhet, hogy van 123 db fekete darabunk, viszont sehol egy drapp vagy lila, ami jól passzolna a sötétzöldhöz. Érdemes felírni, hogy milyen egyébként kedvelt és jól is álló színből van hiányunk, és legközelebb olyanra vadászni, mielőtt megvennénk a 124. fekete darabot is.

A nagyon rendesek nekiállhatnak vasalni, de ha van otthon gőztisztító, akkor elég csak átfújni a kabátot vagy blézert, tökéletesen sima lesz tőle. Ez fel is frissíti az anyagot. Érdemes utána kiakasztani valahová, és pár óra után kerüljön vissza a szekrénybe.

A dobozokat persze nem ér felsuvasztani a polcra, mert akkor az egész szelektálás semmit nem ért. A javítandókat azonnal be kell zacskózni és rendbe hozatni, vagy megkérni anyut/nagyit vagy az anyóst, csinálja már meg, ha ráér.

A rászorulóknak szánt láda mehet a kocsiba, vagy olyan helyre, ahol naponta legalább négyszer átesik rajta az ember, mert különben sosem fog kikerülni a lakásból. Az eladandó dolgokat pedig minél előbb le kell fényképezni, és felpakolni valamelyik online aukciós oldalra. Motivációt jelenthet, hogy a bevételből rögtön vehetünk magunknak új ruhát.