Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van, aki a magányos válogatásra esküszik és van, aki csak a kiválasztottak szűk körével szerzi be ruhatára legújabb darabjait. De mégis ki jár jobban?
A ruhaüzletekben kószálva gyakran látni egyedül vásárolgató nőket, de inkább az az általános, hogy barátnőik gyűrűjében, vagy partnerüket vonszolva vizslatják a nők a kínálatot. Persze ahány ház, annyi szokás, van, aki a magányos válogatásra esküszik és van, aki csak a kiválasztottak szűk körével képes beszerezni ruhatára legújabb darabjait.
De mégis ki jár jobban? Úgy tűnik, ez hasonlóan megosztja a nőket, mint a bugyi vagy tanga kérdése. Igaz, házi felmérésünk szerint a magányos farkasok vannak többségben.
„Jobban szeretek egyedül vásárolni, mert akkor nem befolyásol senki. Ha pasival megyek, akkor sietni kell, ha barátnővel, akkor meg úgyis azt akarja rám tukmálni, ami nem áll jól. Nem azért, mert nem kedvel, csak ilyenek a nők. Persze szeretek barátnőket elkísérni, ha ők vásárolnak, hogy rájuk beszéljek valami nem odaillőt. De van olyan barátnőm is, aki a telefonjával lefotózza a felpróbált ruhát, átküldi a pasijának, és csak akkor veszi meg, ha az leokézza, hogy megveheti” – írta Éva, akinek véleményével jó páran egyetértettek. Persze vannak középutasok is. „Egyedül is szeretek vásárolni és jól megválasztott barátnővel is. Pasival viszont nem, mert az türelmetlen, gyerekkel pedig végképp soha” – osztotta meg tapasztalatait Zsófi.
Tünde is szereti a magánakciókat, de tudja, hogy párban ez a tevékenység is szórakoztatóbb. „Legjobban egyedül szeretek vásárolni, mert akkor van időm megfontolni a dolgokat, nem frusztrál, hogy a másik már sietne. Viszont így nincs visszajelzés. Ráadásul, ha turkálóba megyek, a legjobb barátnőm mindig talál valamit, ami pont jó rám. És még egy gondolat: ha turkálok, annyi ronda cuccot szoktam találni, hogy muszáj felemelve bemutatni a barátnőmnek egy kellően szemét és vicces megjegyzés kíséretében.”
És persze van, akinek semmi nem jó. „Nem szeretek egyedül vásárolni, mert ilyenkor nincs, aki a lelkemre beszélne és ilyenkor valami oknál fogva még hamarabb túl akarok lenni az egészen. Ennek általában sok gyors, ám rossz döntés a végeredménye. Persze ha barátnővel vagy pasival megyek, akkor sem lehet rábeszélni olyan cuccokra, amelyeket nem szúrtam ki magamtól. Felpróbálom, de általában röhögve fordulok ki a próbafülkéből. Valahogy mégis inkább olyan ruhák kerülnek bele ilyenkor a kosárba, amiket biztosan hordani fogok. Kivéve, ha a másik fél is sokat próbál, mert ilyenkor sokat kódorgok a sorok között, és valami mindig rám ugrik a vállfákról, amit nagyon nem kellene megvenni. Nehéz eset vagyok, nem tagadom” – vallott Eszter.
A nagy kérdést, mármint hogy érdemes-e barátnőkkel vásárolgatni, vagy inkább egyedül vágjunk-e neki a boltoknak, a Guardian egyik szerzőjének is feltette egy olvasó. Hadley Freeman szerint egy vidám, barátságos és önzetlen személy a tökéletes választás, hiszen így elég szórakoztató lesz a vásárlás, a kísérőnk biztosan nem nyafog majd amiatt, hogy a harmadik Zarába is beráncigáljuk és nem panaszkodik amiatt, hogy ez a túra rólunk és csakis rólunk szól. Persze a kegyetlen őszinteség sem hátrány, jó, ha van valaki, aki megmondja, hogy a peplum nem éppen a mi műfajunk.
Azt persze Freeman is elismeri, hogy nem könnyű megtalálni azt a személyt, aki megfelel ezeknek a feltételeknek. Neki pont van kettő is, de tudja, hogy a legtöbb emberi lény vagy túlzottan bátorít, vagy porig rombolja az önbecsülésünk és ugye egyikre sincs igazán szükségünk. Persze bármennyire is szereti az ismerőseit, valójában ő is legszívesebben egyedül megy el vásárolgatni. „Bármennyire is értékesek (néha) a barátok tanácsai, ha nem bízhatsz a saját döntéseidben, akkor máséban sem. Végülis te hordod majd ezeket a ruhákat, nem a barátaid” – írja.
Lakatos Márk szerint sem jó ötlet, ha barátokkal megyünk vásárolni. „Sokszor az a gond a vásárlásnál, hogy stresszesen megy oda valaki, eleve frusztrálja a gondolat, hogy neki vennie kell valamit. A vásárlást játéknak kell felfogni. Egyedül kell elmenni, lehetőség szerint a barátnőket sem szabad elhívni, de a családtagokat végképp nem” – nyilatkozta a stylsit korábban. Erre a fontos szabályra Stílusterápia című könyvében is felhívja a figyelmet. „Lehetőleg menj egyedül. A túl nagy társaság – főleg a pasik – nagymértékben csökkentik az esélyét annak, hogy igazán jól érezd magad. Barátnőt is csak akkor vigyél, ha hasonló az ízlésetek, és ő is legalább annyira tudja, hogy mit akar, mint te. Nincs annál frusztrálóbb, mint amikor egymást lovalja bele két barátnő a sikertelenség érzésébe.”
