Legyünk akár 7, akár 14, akár 40 évesek, nyolcra beérni az iskolába – ami a gyakorlatban háromnegyed nyolcat jelent – igazi kihívás. Nem véletlenül próbálnak régóta változtatni rajta. No de ki az, aki ellenáll a kései iskolakezdésnek, és hogy kezdik a napot más országokban?
Aki olyan szerencsés, hogy nincs nulladik órája vagy reggeli edzése, az háromnegyed nyolcra köteles megjelenni az iskolában. Ez az utazással, reggelivel együtt azt jelenti, hogy az iskolások hat és hét óra között kelnek. Pont abban az időszakban – ez fokozottabban igaz a kamaszokra –, amikor elsődleges lenne a pihenésük, feltöltődésük. Nyilván erre jó válasz az, hogy ha minden gyerek este nyolckor ágyba kerülne, akkor vígan kialudhatná magát a reggeli kelésig. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy még az általános iskolásokat is nehéz ilyen korán elaltatni, a kamaszok pedig egy egész más idősávban kezdenek feléledni – Vekerdy ezt fiziológiás lustaságnak nevezi. Miért nem lehet hát kilenckor kezdeni az iskolát?!
A legkézenfekvőbb válasz az – s ez a tény kaszálta el eddig az illetékesek minden próbálkozását –, hogy a szülőknek is nyolcra kell járniuk a munkahelyükre. Értelemszerűen a család együtt indul el otthonról, a gyereket leszállítják a megfelelő intézménybe, majd a szülő továbbmegy dolgozni. Ha ezt egy órával elcsúsztatjuk, akkor a felnőttek munkakezdésének is ehhez kellene igazodnia. Léteznek cégek, ahol ez bőven belefér, ugyanakkor egy bank, egy üzem, egy orvosi rendelő vagy egy posta jellemzően nyolckor nyit. Így azóta is feláldozzuk a gyerekek bioritmusát a felnőttek munkavégzési szokásainak oltárán.
Pedig több kutatás is kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik akár csak egyetlen órával tovább alhatnak reggelente, motiváltabbak, jobban teljesítenek és kipihentebbek az egész nap során. A kisiskolások és a gimnazisták is jobban teljesítenek, ha kialudhatták magukat. Azok viszont, akik kénytelenek hatkor kelni, fáradtak és a nap első órájában jellemzően azt sem tudják, hol vannak és mi célból. Russell Foster brit neurológusprofesszor szerint a tizenévesek számára tulajdonképpen kegyetlenség a reggeli iskolakezdés időpontja. Sokuk hiába küzd a folyamatos fáradtsággal, megoldást nem találni rá. Hiába tesszük ugyanis le a gyereket megvacsoráztatva, megfürdetve, pizsamában az ágyába, ha a belső biológiai órája nem jelez, nem termelődik melatonin a szervezetében, nem fog elálmosodni és elaludni.
Hogyan lehetne változást elérni az iskolakezdésben?
Egyrészről meglepően könnyen. Az adott iskola csak változtat a szervezeti és működési szabályzatán, és kilencre teszi az első órát. Csakhogy olyan nagy mennyiségű tananyagot kell a kis fejekbe tömni, hogy a tanítási napok így is túlzsúfoltak. Ha egy órával később kezdenének, még később érnének a végére, ami már megváltoztatja a délutáni szakkörök, zeneiskolai és sportfoglalkozások időrendjét is. A szülők nyolc órai munkakezdése pedig továbbra is hatalmas problémaként tornyosul a kései kezdés előtt. Ahhoz, hogy a gyerekek kevésbé legyenek fáradtak és kimerültek, minden területen változtatni kellene, beleértve a tananyag mennyiségét is. Egyes intézményekben már meglépték azt, hogy kilenc óráig nem tartanak tanórát, addig beérkezés, illetve iskolára hangolódás történik, ami azt is jelentheti, hogy az adott gyerek, akit a szülei mondjuk fél nyolcra tudnak iskolába szállítani, pihenhet még egy kicsit. Hat debreceni középiskolában is fél kilenckor kezdődik a nap. Bár egy évig csak kísérletként valósították meg az ötletet, reméljük, megmarad, sőt el is terjed országszerte.
Lehet, hogy segít rajtunk a járvány is?
A járványhelyzet paradox módon tovább javíthat a helyzeten azzal, hogy a dolgozók távmunkában végezhetik a munkájukat, vagy legalábbis rugalmasabb személyi jelenléttel. Ha a távoktatás, vagy annak hibrid fajtája elterjedtté válik az iskolákban, mellette pedig a szülők is később kezdhetnek, semmi akadálya nem lesz annak, hogy kilenckor vagy akár tízkor csengessenek be. A kései kezdés még jelenléti oktatás esetén is hasznos lehet, így ugyanis csökkenthetnénk a reggel kialakuló dugók és a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön való utazás nyomorát.
Mi a helyzet külföldön? Ők nem kezdenek reggel nyolckor
A gyerekek alvásigényeit – 7–12 éves kor között 10-11 óra, míg efölött 9 óra – és figyelmének koncentrációját megvizsgálva meglepően sok külföldi iskola – köztük rengeteg amerikai és angol – kezd kilenc vagy tíz órakor. Ennek következtében mérhetően javult a gyerekek teljesítménye, kevesebb diák aludt el órán, volt levert, ideges vagy kapott rossz jegyeket. Persze még van min javítani, 2014-ben az amerikai középiskolák 93 százaléka nyolckor kezdte az óráit – pedig az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics – AAP) nyíltan felemelte a szavát a változtatás mellett. Újabb kutatások szerint még tovább kéne kitolni a kezdést, és 10 órakor kéne kezdeni a tanítást. Amerika egyébként élen jár ez ügyben, ők voltak azok, akik a kilencvenes években az egész későbbi iskolakezdést felvetették és egyre több helyen meg is merték valósítani. Az Egyesült Királyságban 179.000 ember írt alá egy online petíciót, ami a középiskolások későbbi iskolakezdését kéri. Hollandiában is sok helyen fél kilenckor kezdődik az iskola, előbb a kapukat sem nyitják ki. Spanyolország több részén is fél tízkor kezdődik a tanítás minden év szeptember hónapjában, hogy legyen idő és lehetőség visszaszokni a sulis rutinba. Máltán a párás, meleg időjárás miatt értelmetlennek tartják magát a szeptemberi iskolakezdést is, csak hó végén nyitnak ki az iskolák.
Hogy lehetne mégis többet aludni?
Amíg nálunk nem kezdődnek kilenckor vagy tízkor a tanórák, kénytelenek vagyunk más megoldást találni. Már csak azért is, mert a megfelelő alvás tényleg hatással van a gyerekek egészségére. Ha nem pihennek eleget, az negatívan befolyásolja a memóriájuk működését, rontja a koncentrálóképességüket, idegesebbé, ingerültebbé teszi őket, hiszen megnöveli a kortizol szintjét. A kialvatlanság hatással van az anyagcserére is, nő az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulásának valószínűsége, a középiskolások nagyobb eséllyel szoknak rá a koffeintartalmú italokra. Az a gyerek, aki nem alhat eleget, rosszabb jegyeket visz haza, nehezebben tanul, gyakrabban szenved hangulatingadozásoktól, többször hiányzik az iskolából vagy alszik el az órákon. Még a balesetek gyakorisága is megnövekszik. Szülőként mindenképpen érdemes törekedni a minél minőségibb és hosszabb alvásra. Próbáljuk meg csökkenteni az esti képernyőnézés időtartamát, a kék fény ugyanis rossz hatással van a melatonintermelésre.
