A színek nagyon fontos szerepet töltenek be az életünkben, hiszen jelentős hatással vannak a közérzetünkre. Sokszor még a hangulatunkat is meghatározzák. Ha veszteség ér bennünket, feketét viselünk, a sárga derűssé tesz, a kék pedig harmóniát tükröz. A piros szín a legtöbbünk fejében összekapcsolódik a hibával, a kudarccal, a szégyennel. Ám egy grúz pedagógus kitalálta az úgynevezett zöldtoll-módszert, melyről bebizonyosodott, hogy jó hatással van a gyerekek mentális egészségére.
A legtöbb pedagógus piros tollal javítja a dolgozatokat, illetve a füzetben, az írásbeli feladatokban ejtett hibákat. Ennek következtében a diákok fejében a piros szín automatikusan összekapcsolódott a kudarccal, a szégyennel, a tökéletlenséggel, hiszen kényelmetlenül érzik magukat és szégyellik magukat a pirossal éktelenkedő hibák miatt. Ennek következtében gyakran elveszíthetik érdeklődésüket egy-egy tantárgy iránt. De a piros toll nem csupán az önbecsülésen ejt csorbát. Sokszor a visszajelzést adó tanárok is negatív megítélést kapnak miatta.
Mi is az a zöldtoll-módszer?
A zöldtoll-módszer nem új keletű a pedagógiában. Elsőként a grúz származású Shalva Amonašvili írt róla 1983-ban megjelent Helló, gyerekek! című könyvében. Napjainkban pedig Tatiana Ivanko blogger hívta fel rá a figyelmet, miután elkezdte alkalmazni ezt a módszert, amikor kislányával gyakorolta otthon a betűket. A közös munka során elért eredményeit egy cikkben publikálta, ami rendkívül népszerű lett az orosz nyelvű online közösségben.
Ha felütjük egy diák füzetét, amiben a tanár a hagyományos módszernek megfelelően, piros tollal jelöli a hibákat, piros köröket, áthúzásokat és aláhúzásokat találunk.
Ezzel ellentétben a zöldtoll-módszerrel nem a hibákat jelölik meg, hanem a helyes megoldást, vagy azt, ami dicséretet érdemel. Így a teljesítményértékeléskor nem a hiányosságokra, a negatívumokra, hanem a szép eredményekre, a pozitívumokra hívják fel a figyelmet.
Ebben az esetben a diákoknak nem kell rettegniük attól, hogyha kinyitják a füzetet, szembesülniük kell a markáns hibákkal, hanem azt látják, miben voltak a legjobbak!
Önbizalmat ad a gyereknek
A zöldtoll-módszer pozitív érzelmeket vált ki a gyerekekben, illetve arra motiválja őket, hogy továbbra is a legjobbat hozzák ki magukból. Ha a hibák helyett az erényekre helyezzük a hangsúlyt, arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy a saját akaratukból akarjanak tanulni és jó eredményeket elérni.
Míg a pirostoll-módszer a hibákra összpontosít, és azt az érzést kelti a gyerekben, hogy ő mindent csak elront, illetve csak azt fogja megjegyezni, amiben hibázott.
Természetesen a zöldtoll-módszer nem a hibák figyelmen kívül hagyásáról szól.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy miután a zöldtoll-módszerre váltunk, a hibák fokozatosan eltűnnek anélkül is, hogy rájuk mutatnánk. Ez azért van így, mert ekkor a tanuló már arra törekszik, hogy mindenre helyesen válaszoljon, és minél több zöld jelzés legyen a füzetében – ráadásul mindezt saját akaratából szeretné elérni.
Nem minden diáknál célravezető
Dr. Mercedes García, a Madridi Complutense Egyetem oktatója szerint a zöldtoll-módszerrel kapcsolatban árnyaltabb a kép. Bár egyetért azzal, hogy jobb lehet a piros tollal való javításnál, azonban véleménye szerint nem minden diáknál lehet vele eredményeket elérni.
A szakember szerint a tanulók különféleképpen sajátítják el a tudást, így vannak, akiknél épp az segít, ha arra figyelmeztetik őket, milyen hibát vétettek. Hozzátette, hogy a piros tollal való javítás nem azért van, hogy megbélyegezze a gyereket, és azt hangsúlyozza, hogy ügyetlen vagy buta, hanem sokkal inkább egy külső visszajelzés a hibákra. Mindez segíthet abban, hogy a tanuló önállóan is meg tudja különböztetni, hogy mi a jó és mi a rossz megoldás, így később képes lesz a saját munkája értékelésére is.
