Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sokan nem tudják, de a vérszegénység nem csak a vashiány jele lehet, más is okozhatja, így érdemes ez alapján megtervezni az étrendedet is. Az anémia sokkal több embert érinthet, mint amennyien tudnak róla, hiszen sokan nem veszik komolyan az intő jeleket. Ilyenek lehetnek az ingerlékenység, fáradékonyság, a bőr elhalványulása, körömrepedezés, hajhullás vagy fejfájás is. És valóban lehet életveszélyes?
Bár a tünetekkel a legtöbben tisztában vannak, sokan csak vashiányra gyanakodnak ilyen esetben, de van, amikor nem elég csak a vasat pótolni, hiszen más is állhat a vérszegénység mögött. Éppen ezért az étrendet is érdemes úgy alakítani, hogy minden fontos tápanyag megtalálható legyen benne, és a szervezet ne szenvedjen hiányt semmiben.
A B12-vitamin is egy ilyen hasznos hozzávaló: támogatja az idegek működését, a vörösvérsejtek termelődését, de részt vesz a homociszteinszint szabályozásában és a DNS szintézisében is, ezzel egyes krónikus betegségek megelőzésében is szerepet kap. Védi az idegeket és az agysejteket körülvevő mielinhüvelyt, így a feltételezések szerint még az Alzheimer-kór megelőzésében is segíthet.
Mi az anémia?
A vérszegénység olyan állapot, amelyben a testnek nincs elég egészséges vörösvérsejtje ahhoz, hogy az oxigént a szervezetben megfelelően szállítsa. A vérszegénység lehet átmeneti vagy hosszú távú (krónikus). Sok esetben enyhe, de súlyos és akár életveszélyes is lehet.
Anémia előfordulhat, mert:
- A szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet.
- A vérzés hatására gyorsabban veszítünk vörösvértestet, mint ahogy pótolni tudnánk.
- A szervezet elpusztítja a vörösvértesteket.
Miért lehet halálos a vérszegénység?
A vörösvérsejtek oxigént szállítanak az egész szervezetben. Ha valakinek nincs elég vörösvérsejtje, szervei nem jutnak elegendő oxigénhez, és nem tudnak megfelelően működni. Ennek súlyos következményei lehetnek.
És igen, a vérszegénységnek sajnos valóban vannak olyan típusai, amelyek potenciálisan életveszélyesek lehetnek.
Ilyenek az alábbi állapotok:
1. Aplasztikus anémia
Az aplasztikus anémia az, amikor a csontvelő károsodik, és ezért a szervezet leállítja az új vérsejtek termelését. Az aplasztikus anémia gyakori okai közé tartozik a rákkezelés, mérgező vegyi anyagoknak való kitettség, terhesség, autoimmun rendellenességek és a vírusos fertőzések.
2. Paroxizmális éjszakai hemoglobinuria
Rettenetesen bonyolult nevéhez nem kevésbé rettenetes tünetek kapcsolódnak. A paroxizmális éjszakai hemoglobinuria ritka, életveszélyes betegség. Vérrögképződést okoz, elpusztítja a vérsejteket, és károsítja a csontvelő működését. Ez egy genetikai állapot, általában a 30-as vagy 40-es éveikben járó betegeknél diagnosztizálják.
A paroxizmális éjszakai hemoglobinuria az aplasztikus anémiához kapcsolódik. Gyakran aplasztikus anémiaként kezdődik, vagy az állapot kezelését követően jelentkezik.
3. Mielodiszplasztikus szindrómák
A mielodiszpláziás szindrómák olyan állapotok csoportját jelentik, amelyek a csontvelő vérképző sejtjeinek rendellenessé válását okozzák. Ekkor a csontvelő nem termel elegendő sejtet, és az általa termelt sejtek általában hibásak. Ezek a sejtek korábban pusztulnak el, és nagyobb valószínűséggel pusztítja el őket az immunrendszer.
A mielodiszpláziás szindrómákat a rák egy fajtájának tekintik. Akut mieloid leukémiává alakulhat, amely a vérrák egy fajtája.
4. Hemolitikus anémia
A hemolitikus vérszegénység az, amikor a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el, mint amennyit a szervezet képes előállítani. Lehet átmeneti vagy krónikus állapot és sajnos örökölhető is.
A szerzett hemolitikus anémia lehetséges okai a következők lehetnek:
- fertőzések,
- bizonyos gyógyszerek hatása, például a penicilliné,
- vérrák,
- autoimmun rendellenességek,
- túlműködő lép,
- egyes daganatok,
- súlyos reakció vérátömlesztésre.
5. Sarlósejtes anémia
A sarlósejtes betegség a vérszegénység öröklött típusa. Ez a vörösvértestek deformálódását okozza – sarló alakúak, merevek és ragadóssá válnak. Emiatt elakadnak a kis erekben, ami gátolja a véráramlást az egész testben, megfosztva a szöveteket az oxigéntől. Gyakrabban fordul elő afrikai származású embereknél. A sarlósejtes betegség nagyon fájdalmas duzzanatot és gyakori fertőzéseket okoz.
6. Súlyos talasszémia
A talasszémia olyan örökletes állapot, amelyben a szervezet nem termel elegendő hemoglobint. Ez egy fehérje, amely a vörösvértestek döntő része. Elegendő hemoglobin hiányában a vörösvértestek nem működnek megfelelően, és gyorsabban pusztulnak el, mint az egészséges sejtek.
7. Maláriás vérszegénység
A maláriás vérszegénység a súlyos malária fő tünete. Számos tényező járul hozzá fejlődéséhez, többek között a táplálkozási hiányosságok, csontvelőproblémák, vagy ha a maláriaparazita belép a vörösvérsejtekbe.
8. Fanconi-vérszegénység
A Fanconi-vérszegénység (FA) olyan genetikai állapot, amely károsítja a csontvelőt, és minden típusú vérsejtből a normálisnál alacsonyabb mennyiséget okoz. Gyakran olyan fizikai rendellenességeket is hoz magával, mint például a hüvelykujj vagy az alkar hibája, a csontváz rendellenességei, a vese rossz formája vagy hiánya, a gyomor-bél rendszeri rendellenességek, a meddőség, valamint a látás- és hallásproblémák.
A Fanconi-vérszegénység a leukémia, valamint a fej-, nyak-, bőr- , reproduktív és gyomor-bél rendszeri daganatok fokozott kockázatát is okozhatja.
Mik a vérszegénység tünetei?
A vérszegénység gyakori tünetei a következők: fáradtság, hideg kezek és lábak, szédülés, fejfájás, szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom, sápadt vagy sárgás bőr, légszomj, gyengeség, zúgó hang vagy dübörgés a fülben.
Mi okozza az életveszélyes vérszegénységet?
A legsúlyosabb állapot legtöbbször akkor fordul elő, ha szervezet nem termel elegendő vérsejtet, a szervezet elpusztítja a vörösvértesteket, vagy az általa termelt vörösvértestek hibásak.
Ezen állapotok különböző okai a következők:
Genetika
A fentiek között akadnak állapotok, amelyek vérszegénységet okozhatnak, és öröklődnek, ami azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét szülőn keresztül öröklődnek a beteg génjein keresztül. Ilyenek a sarlósejtes talasszémia, néhány hemolitikus anémia, Fanconi-vérszegénység, paroxizmális éjszakai hemoglobinuria.
Vérzés
A súlyos vérzés szintén hirtelen, rövid távú vérszegénységet okozhat. Ez történhet például egy traumás sérülés után, amikor a beteg sok vért veszít.
Rák
A vér, a nyirokrendszer és a csontvelő rákos megbetegedései vérszegénységet okozhatnak.
Betegségek
A szerzett betegségek, beleértve a maláriát is, vérszegénységet okozhatnak. Más fertőzések aplasztikus anémiát vagy hemolitikus anémiát hoznak magukkal. Az autoimmun betegségek szintén a vérszegénység lehetséges okai, mivel ezek hatására a szervezet megtámadhatja a vörösvérsejteket.
Milyen a súlyos vérszegénység kezelése?
A súlyos vérszegénység kezelése nem csupán étrendet és életmódbeli változtatásokat igényel, bár az egészséges, sok vasat tartalmazó étrend segíthet az egészség megőrzésében. Egyes vérszegénységtípusok esetén a vérátömlesztés segíthet az elveszett vagy hibás vörösvértestek pótlásában és a tünetek csökkentésében. Ez azonban általában nem kezeli a kiváltó okot.
A csontvelő-transzplantáció, más néven őssejt-transzplantáció is egy lehetőség, ha a beteg nem tud egészséges vörösvértesteket termelni. Ebben az eljárásban a csontvelőt donorvelővel helyettesítik, amely egészséges sejteket tud termelni. Bizonyos típusú vérszegénységre ez az egyetlen gyógymód, mint például a paroxizmális éjszakai hemoglobinuria kezelése.
