vérszegénység veszélyes

Bár a tünetekkel a legtöbben tisztában vannak, sokan csak vashiányra gyanakodnak ilyen esetben, de van, amikor nem elég csak a vasat pótolni, hiszen más is állhat a vérszegénység mögött. Éppen ezért az étrendet is érdemes úgy alakítani, hogy minden fontos tápanyag megtalálható legyen benne, és a szervezet ne szenvedjen hiányt semmiben.

A B12-vitamin is egy ilyen hasznos hozzávaló: támogatja az idegek működését, a vörösvérsejtek termelődését, de részt vesz a homociszteinszint szabályozásában és a DNS szintézisében is, ezzel egyes krónikus betegségek megelőzésében is szerepet kap. Védi az idegeket és az agysejteket körülvevő mielinhüvelyt, így a feltételezések szerint még az Alzheimer-kór megelőzésében is segíthet.

Mi az anémia?

A vérszegénység olyan állapot, amelyben a testnek nincs elég egészséges vörösvérsejtje ahhoz, hogy az oxigént a szervezetben megfelelően szállítsa. A vérszegénység lehet átmeneti vagy hosszú távú (krónikus). Sok esetben enyhe, de súlyos és akár életveszélyes is lehet.

Anémia előfordulhat, mert:

• A szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet.
• A vérzés hatására gyorsabban veszítünk vörösvértestet, mint ahogy pótolni tudnánk.
• A szervezet elpusztítja a vörösvértesteket.

Miért lehet halálos a vérszegénység?

A vörösvérsejtek oxigént szállítanak az egész szervezetben. Ha valakinek nincs elég vörösvérsejtje, szervei nem jutnak elegendő oxigénhez, és nem tudnak megfelelően működni. Ennek súlyos következményei lehetnek.

És igen, a vérszegénységnek sajnos valóban vannak olyan típusai, amelyek potenciálisan életveszélyesek lehetnek.

Ilyenek az alábbi állapotok:

1. Aplasztikus anémia

Az aplasztikus anémia az, amikor a csontvelő károsodik, és ezért a szervezet leállítja az új vérsejtek termelését. Az aplasztikus anémia gyakori okai közé tartozik a rákkezelés, mérgező vegyi anyagoknak való kitettség, terhesség, autoimmun rendellenességek és a vírusos fertőzések.

2. Paroxizmális éjszakai hemoglobinuria

Rettenetesen bonyolult nevéhez nem kevésbé rettenetes tünetek kapcsolódnak. A paroxizmális éjszakai hemoglobinuria ritka, életveszélyes betegség. Vérrögképződést okoz, elpusztítja a vérsejteket, és károsítja a csontvelő működését. Ez egy genetikai állapot, általában a 30-as vagy 40-es éveikben járó betegeknél diagnosztizálják.

A paroxizmális éjszakai hemoglobinuria az aplasztikus anémiához kapcsolódik. Gyakran aplasztikus anémiaként kezdődik, vagy az állapot kezelését követően jelentkezik.

3. Mielodiszplasztikus szindrómák

A mielodiszpláziás szindrómák olyan állapotok csoportját jelentik, amelyek a csontvelő vérképző sejtjeinek rendellenessé válását okozzák. Ekkor a csontvelő nem termel elegendő sejtet, és az általa termelt sejtek általában hibásak. Ezek a sejtek korábban pusztulnak el, és nagyobb valószínűséggel pusztítja el őket az immunrendszer.

A mielodiszpláziás szindrómákat a rák egy fajtájának tekintik. Akut mieloid leukémiává alakulhat, amely a vérrák egy fajtája.

4. Hemolitikus anémia

A hemolitikus vérszegénység az, amikor a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el, mint amennyit a szervezet képes előállítani. Lehet átmeneti vagy krónikus állapot és sajnos örökölhető is.

A szerzett hemolitikus anémia lehetséges okai a következők lehetnek:

• fertőzések,
• bizonyos gyógyszerek hatása, például a penicilliné,
• vérrák,
• autoimmun rendellenességek,
• túlműködő lép,
• egyes daganatok,
• súlyos reakció vérátömlesztésre.

5. Sarlósejtes anémia

A sarlósejtes betegség a vérszegénység öröklött típusa. Ez a vörösvértestek deformálódását okozza – sarló alakúak, merevek és ragadóssá válnak. Emiatt elakadnak a kis erekben, ami gátolja a véráramlást az egész testben, megfosztva a szöveteket az oxigéntől. Gyakrabban fordul elő afrikai származású embereknél. A sarlósejtes betegség nagyon fájdalmas duzzanatot és gyakori fertőzéseket okoz.

6. Súlyos talasszémia

A talasszémia olyan örökletes állapot, amelyben a szervezet nem termel elegendő hemoglobint. Ez egy fehérje, amely a vörösvértestek döntő része. Elegendő hemoglobin hiányában a vörösvértestek nem működnek megfelelően, és gyorsabban pusztulnak el, mint az egészséges sejtek.

7. Maláriás vérszegénység

A maláriás vérszegénység a súlyos malária fő tünete. Számos tényező járul hozzá fejlődéséhez, többek között a táplálkozási hiányosságok, csontvelőproblémák, vagy ha a maláriaparazita belép a vörösvérsejtekbe.

8. Fanconi-vérszegénység

A Fanconi-vérszegénység (FA) olyan genetikai állapot, amely károsítja a csontvelőt, és minden típusú vérsejtből a normálisnál alacsonyabb mennyiséget okoz. Gyakran olyan fizikai rendellenességeket is hoz magával, mint például a hüvelykujj vagy az alkar hibája, a csontváz rendellenességei, a vese rossz formája vagy hiánya, a gyomor-bél rendszeri rendellenességek, a meddőség, valamint a látás- és hallásproblémák.

A Fanconi-vérszegénység a leukémia, valamint a fej-, nyak-, bőr- , reproduktív és gyomor-bél rendszeri daganatok fokozott kockázatát is okozhatja.

Mik a vérszegénység tünetei?

A vérszegénység gyakori tünetei a következők: fáradtság, hideg kezek és lábak, szédülés, fejfájás, szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom, sápadt vagy sárgás bőr, légszomj, gyengeség, zúgó hang vagy dübörgés a fülben. 

Mi okozza az életveszélyes vérszegénységet?

A legsúlyosabb állapot legtöbbször akkor fordul elő, ha szervezet nem termel elegendő vérsejtet, a szervezet elpusztítja a vörösvértesteket, vagy az általa termelt vörösvértestek hibásak.

Ezen állapotok különböző okai a következők:

Genetika

A fentiek között akadnak állapotok, amelyek vérszegénységet okozhatnak, és öröklődnek, ami azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét szülőn keresztül öröklődnek a beteg génjein keresztül. Ilyenek a sarlósejtes talasszémia, néhány hemolitikus anémia, Fanconi-vérszegénység, paroxizmális éjszakai hemoglobinuria. 

Vérzés

A súlyos vérzés szintén hirtelen, rövid távú vérszegénységet okozhat. Ez történhet például egy traumás sérülés után, amikor a beteg sok vért veszít.

Rák

A vér, a nyirokrendszer és a csontvelő rákos megbetegedései vérszegénységet okozhatnak. 

Betegségek

A szerzett betegségek, beleértve a maláriát is, vérszegénységet okozhatnak. Más fertőzések aplasztikus anémiát vagy hemolitikus anémiát hoznak magukkal. Az autoimmun betegségek szintén a vérszegénység lehetséges okai, mivel ezek hatására a szervezet megtámadhatja a vörösvérsejteket.

Milyen a súlyos vérszegénység kezelése?

A súlyos vérszegénység kezelése nem csupán étrendet és életmódbeli változtatásokat igényel, bár az egészséges, sok vasat tartalmazó étrend segíthet az egészség megőrzésében. Egyes vérszegénységtípusok esetén a vérátömlesztés segíthet az elveszett vagy hibás vörösvértestek pótlásában és a tünetek csökkentésében. Ez azonban általában nem kezeli a kiváltó okot.

A csontvelő-transzplantáció, más néven őssejt-transzplantáció is egy lehetőség, ha a beteg nem tud egészséges vörösvértesteket termelni. Ebben az eljárásban a csontvelőt donorvelővel helyettesítik, amely egészséges sejteket tud termelni. Bizonyos típusú vérszegénységre ez az egyetlen gyógymód, mint például a paroxizmális éjszakai hemoglobinuria kezelése.