Vendégbabáknak állítanának emléket a Farkasréti temetőben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Több mint 2000 aláírás gyűlt már össze azon a petíción, amit a vendégbabáknak állítandó emlékhelyért indított útjára Vasali Katalin.

Vendégbabák. Így is nevezik azokat a babákat, akiket szüleik a várandósság ideje alatt, szülés közben vagy nem sokkal azután veszítenek el. Óriási fájdalom és talán soha be nem gyógyuló seb ez az édesanyák lelkében, a vetélést azonban még mindig övezi egyfajta tabu, ami nem könnyíti meg az érintett édesanyák gyászfeldolgozását.

„Ha elveszítünk egy kisbabát, a jövőnket veszítjük el”

Vasali Katalin, a petíció útnak indítója 2021 nyarán veszítette el kisbabáját. „Nagyon nehéz elintézni, hogy azokat a magzatokat, akik a 24. hét előtt elmennek, el lehessen temetni, és ez nagyban megnehezíti a gyászfolyamatot” – mondta el megkeresésünkre.

„Ha egy családtagunkat vagy ismerősünket veszítjük el, vele együtt a múltat veszítjük el. Egy kisbabával viszont a jövőnket.

Amikor novemberben kilátogattunk a temetőbe, számomra hiányként jelentkezett, hogy nem volt egy hely, ahol érte gyertyát tudtam volna gyújtani.” Katalin azért indított petíciót a SzabadaHangon, hogy legyen egy emlékhely a Farkasréti temetőben a vendégbabák számára, ahol az érintett szülők legalább egy gyertyát gyújthatnak az emlékükre. Katalin megkeresésünkre elmondta: szerencsére a temető nem zárkózik el a gondolattól, a következő lépés az lesz, hogy megfelelő helyet találjanak az emlékműnek.

Segíti a gyászfolyamatot, ha egy emlékhelyen van lehetőség gyertyát gyújtani a vendégbabákért
Fotó: Helin Loik-Tomson / Getty Images Hungary

Emlékhelyet minden temetőbe

Budapesten a csaszarvonal.hu gyűjtése szerint a Máriaremetei templomkertben és a Kozma utcai temetőben emlékezhetnek meg a meg nem született magzatokról szüleik, továbbá néhány vidéki temetőben is találhatunk emlékhelyeket. Vasali Katalin viszont a petíció útnak indítása óta nagyon sok visszajelzést kapott ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt, miszerint jóval több emlékhelyre lenne szükség: „Országos szinten, minden temetőbe kellene egy ilyen emlékhely, mert nagyon sok családot érint, és akiket érint, mind tudják, hogy mennyire sokat jelentene számukra. Megdöbbentő, hogy mennyien átestek rajta, és mennyien nem beszélnek erről” – mondta el.

A nők negyede érintett 

Magyarországon minden negyedik nő érintett a vetélésben, ennek ellenére sokan magukba zárják a fájdalmukat. (Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a várandósság 24. hete – vagy az 500 grammos magzati súly elérése – előtt megszakad.) A nők sokszor magukat okolják a történtekért, a család pedig esetlenül próbálja őket vigasztalni – pedig a nem jól megválasztott szavak, mondatok komoly pszichés kárt is okozhatnak. A családtagok – és időnként az egészségügyi személyzet is – nem kellő körültekintéssel fordulnak a témához, és elbagatellizálják a történteket („majd lesz másik”), vagy teljes hallgatással, rosszabb esetben elhallgattatással reagálnak a történtekre („ne is beszéljünk róla”). Varázsmondatok természetesen nincsenek; ha hozzátartozónk vagy ismerősünk vetélésen esett át, a legtöbb, amit adni tudunk, a jelenlétünk, a figyelmünk és az együttérzésünk.

A vetélés is gyászfolyamat

A támogató közeg nagyon is fontos ezekben a nehéz pillanatokban. A vetélés egyfajta gyászfolyamat, amin keresztül kell mennie a családnak, és az egészségügyi személyzet is sokat tehet azért, hogy ne nehezítse meg ezeket az egyébként is rettentően nehéz pillanatokat. A gyászfeldolgozást könnyítheti, ha a vetélő nőt nem a gyermekágyas osztályon helyezik el; ha felkínálják neki, hogy megtekintse a magzatot, hogy elbúcsúzhasson ő is és a hozzátartozók is tőle; vagy ha igény esetén emlék, például fotó vagy láblenyomat készül róla.

Sokat jelenthet egy emlékhely meglátogatása

A meg nem született gyermeküket gyászoló nők gyakran érzik üresnek magukat, megjelenhet az önvád, az értéktelenség érzése, a szégyen vagy az elszigetelődés. 

Az anyává válás folyamata, amely éppen csak elkezdődött, hirtelen megszakad, s ezt feldolgozni nagyon nehéz.

Még nehezebbé teszi, hogy a társadalom kimondva-kimondatlanul azt várja tőlük: minél hamarabb lépjenek túl a veszteségükön. A gyász feldolgozásában az olyan szimbolikus aktusok is segíthetnek, mint például a temetés vagy egy emlékhely meglátogatása. Vasali Katalin ezért indította a petíciót, amelyet már több mint 2000-en írták alá, és egy kortárs szobrászművész már jelezte, hogy szaktudásával hozzájárulna az emlékmű elkészítéséhez a Farkasréti temetőben.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.