Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bíróságok a családjogi, gyermekelhelyezési perekben tavaly januárjától lehetőséget kaptak arra, hogy belátásuk szerint az eddigi megszokott gyakorlat helyett váltott nevelésben határozzák meg a gyermekekkel való kapcsolattartást. Ez a lehetőség nagy izgalommal töltötte el a válni készülő édesapákat, mindemellett komoly felzúdulást váltott ki a női érdekeket képviselő szervezetekből.
Miután sok férfi szeretett volna élni a kínálkozó új lehetőséggel, voltak olyan édesapák, akik 2021 decemberéről a következő év januárjára halasztották a válókereset beadását, bízva abban, hogy az új direktívának köszönhetően fele-fele időarányos felosztásban nevelhetik gyermekeiket az édesanyákkal.
Még várni kell a nagy áttörésre
„Magyarországon – kimondva, kimondatlanul – már a válás elindulásakor hátrányos helyzetbe kerülnek az apák. Általános helyzet, hogy amíg nincs kapcsolattartási ítélet, ami szabályozná a gyermekkel való találkozását és időtöltést, egy édesapa nem tud olyan szoros kapcsolatot ápolni a gyermekével, mint amilyet korábban ápolt. A bírói gyakorlat szerint hazánkban kéthetente hétvégén, valamint hét közben egy napot találkozhat egymással apa és gyermeke” – ismertette a jelenlegi helyzetet Galambos Balázs, a Szépen Válj El Válásközpont alapítója. „Ám a világ változik, és egyre több apuka képes és hajlandó aktívabban részt venni gyermekei nevelésében. Európában, főként a skandináv országokban régóta bevett gyakorlat, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermekeiket. Svédországban 40, Hollandiában 20, Csehországban pedig 16 százalék a váltott gondoskodásról szóló bírói ítéletek száma. Ez azt jelenti, hogy ott az említett esetekben a szülők heti vagy kétheti váltásban nevelik a gyermekeiket.”
A szakember hozzátette: január végén megérkezett a bíróságoktól a várva várt információ, melyből kiderült, hogy Budapesten és Pest megyében a válófélben lévő édesapáknak 2,5 százaléka kapta meg a váltott gondoskodás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy száz válófélben levő apából kettőnek vagy háromnak adta meg a fővárosi vagy a Pest megyei bíróság a váltott nevelés lehetőségét. Ismerve a hazai viszonyokat – a válásközpont vezetője szerint – ez az arány országszerte még kevesebb lehet. A Nyugat-Európában bevett 20-40 százaléktól pedig igen jelentősen elmarad.
A nők sokszor bizalmatlanok
„A válás során mindenki azt hangsúlyozza, hogy a gyerek érdeke a legfontosabb, ehhez képest a mindennapokban ezt csak ritkán tapasztaljuk. A váltott gondoskodással kapcsolatban hazánkban van egy nagy ellenállás, egyrészt azért, mert konzervatív szemlélet jellemzi a bíróságot, másrészt van egyfajta társadalmi bélyeg is azon a nőn, aki rábólint a váltott nevelésre. Szintén általános az a vélekedés, hogy a gyerek elsődleges nevelője, és nem csak kicsi korban, az édesanya” – mondta Herkules Mónika, a válásra specializálódott központ projektvezetője, hozzátéve:
a gyakorlat azt igazolta, hogy a váltott nevelésnek ott van létjogosultsága, ahol már a házasság vagy az együttélés során is aktív résztvevője volt a gyerek gondozásának az édesapa.
Egyéb esetben a nő bizalmatlan a férfival szemben, mondván, hogy nem tudja megfelelően ellátni a gyereket. Annak a férfinak van lépéselőnye a váltott nevelés elnyerésében, aki nem az utolsó utáni pillanatban érezte csak fontosnak, hogy aktív résztvevőként jelen legyen a lánya vagy a fia életében, nevelésében.
Tapasztalatok szerint a szülők közti anyagi érdekellentét is gátja lehet a váltott nevelésnek.
Van, hogy az édesanyák azért nem preferálják, mert ezzel nem jár tartásdíj, és vannak olyan férfiak, akik épp a tartásdíj elkerülése érdekében kardoskodnak a váltott gondoskodás mellett. Kiegészítő tartásdíjat azonban ebben az estben is kaphat az a fél, ahol indokolt lehet ez a támogatás, hogy a gyermek sehol ne szenvedjen hátrányt az anyagiak miatt.
A szülők közti jó kommunikáció is feltétel
A váltott elhelyezéssel foglalkozó tanulmányok döntő többsége annak pozitív hatásairól beszél, ugyanakkor a legtöbb azt is hangsúlyozza, hogy a váltott elhelyezésben nevelt gyermekek családjai egy erősen szelektív csoport, így nem lehet pontosan tudni, hogy a gyermekekre gyakorolt pozitív hatás mennyire köszönhető annak is, hogy ezt a megoldást azok a szülők választják, akik eleve jobb körülményeket, lehetőségeket tudnak biztosítani a gyermekeiknek. A szelekciós hatás abból adódik, hogy a váltott elhelyezést alkalmazó szülők általában magasabb végzettségűek, magasabb a jövedelmük, és jobbak a lakókörülményeik. Továbbá általában azok a szülők választják, akik jó viszonyban maradtak a válás után is, azaz akik magasabb szintű kooperációra képesek, és akiknél a gyermekgondozás feladatai az együttélés alatt is egyenlőbben oszlottak meg.
Galambos Balázs kiemelte: a váltott neveléshez szükséges, hogy a szülők között tisztelet, béke, nyugalom van, valamint képesek és tudnak is egymással kommunikálni, illetve nincs köztük jelentős értékrendbeli különbség.
Segíti a helyzetet, ha már idősebb a gyermek, vagyis legalább a 6 éves kort elérte.
A szülők elképzelése és akarata mellett a váltott gondoskodás megállapítása előtt a bíróság mérlegeli a gyermek egyéni szükségleteit is.
A nemzetközi példa biztató
A témára vonatkozó kutatások alapján Európában a váltott gondoskodásban élő gyermekek aránya Belgiumban és Svédországban a legmagasabb, mintegy 40 százalék. Szintén magas értéket, 25-30 százalékot mértek Norvégiában, míg Dániában és Hollandiában 20 százalékot. Egy 2009-es angliai vizsgálat szerint pedig a válások vagy a szétköltözések után az érintett gyerekek 9-12 százaléka élt váltott gondoskodásban.
A közép- és kelet-európai régióról nagyon kevés adattal rendelkezünk. Az egyik ilyen Csehországra vonatkozik, de az is csak a bírósági döntésekről és csak a felbomló házasságokról ad információt, az élettársi kapcsolatokról nem. A cseh statisztikai hivatal közlése szerint 2016-ban a felbomló házasságok 77 százalékában a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezték el, 7 százalékában az apánál, 16 százalékában pedig a bíróság a gyermekek váltott elhelyezése mellett döntött.
Ezekben az országokban, ahol a váltott gyermekgondoskodásnak nagyobb hagyománya van, azt tapasztalták, hogy a váltott nevelés lényegesen csökkenti a szülői elidegenítést, amit a magyar nyelv „ellene nevelésnek” nevez. Továbbá a váltott gondoskodásban élő gyermekeket kevésbé veszélyezteti a szegénység, mint azokat, akiket csak az egyik szülőjük nevel, még abban az esetben is, ha a különélő szülő gyermektartást fizet. Tapasztalatok szerint az is a váltott elhelyezés egyik előnye, hogy nincs egyszülőségérzése senkinek, amely sok szülő számára nehézséget jelent. Egyrészt nyomasztó lehet az a felelősség, hogy a gyermekkel kapcsolatos feladatok többsége alapvetően az egyik szülőre hárul, hogy a mindennapok szervezését, illetve a családi élet és a munka összehangolását a szülőnek jórészt egyedül kell megoldania. Másrészt a gyermekét egyedül nevelő szülőnek nagyon kevés szabadideje van, az életében domináns szerepet a szülőség tölti be. Ezáltal a társadalmi elszigetelődés, az elmagányosodás fenyegeti.
