Az első úttörőcsapatok 1919-ben alakultak meg, szervesen kinőve a cserkészmozgalomból, annak hagyományából több elemet is átemelve. Az első táborozásra is sort kerítettek ekkor Kartalon, de a tanácsköztársaság bukása után 1946-ig kellett várni az úttörőmozgalom (újjá? meg?)születésére.
Az úttörőtáborokban is ugyanaz az ideológiai nevelés zajlott, mint általánosságban, de mivel üdülés közben, sportolással, játékos formájú tevékenységekkel összekapcsolva zajlottak, ezért mégis népszerűvé váltak az 50-es, 60-as években.
Az úttörőtáborok világa: munka, üdülés és gyakorlatozás
A magyar nyelv értelmező szótárának 1962-ben így határozza meg az úttörőtábor fogalmát: "Rendszerint nyáron a szabadban felállított sátrakból álló tábor, ahol egy-egy úttörőcsapat néhány hetet tölt közös munkával, üdüléssel és gyakorlatozással."
Hogy nézett ez ki a gyakorlatban, milyen rituáléval indítottak például minden egyes napot? Az úttörőmozgalom lapja, a Pajtás 1947. augusztusi száma ezt a(z ébresztő előtti percekben írt) beszámolót közli a kispontyosi táborból: "Ha húsz perc múlva megharsan a kürt, a tábor, mint egy ember ugrik fel és másodpercek alatt gyülekezik a Dózsa-téren, így nevezzük a vendéglátó pusztafalusi Dózsa-csapat iránti hálából azt a kis tisztást, amely táborunk központjában terül el, és ahol póznára vonva büszkén leng a lobogónk.
Tornával indul a nap, Káldi Péter vezeti, aki a legjobb tornász. Vidáman csattog kezében a csattogtató és 10 perc múlva tökéletesen lerázzuk magunkról az éjszakai kábultságot. Körlettakarítás, mosakodás, öltözködés után egészségügyi és tisztasági szemlét tart a napos vezető. Utána felvonjuk a zászlót, következik a napirend és a szolgálat felolvasása."
Tekintsd meg képválogatásunkat az úttörőtáborokról, a képre kattintva megnyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik!
Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora épült Zánkán
Bár a zánkai úttörőtábor tervpályázata 1965 végén lezárult, de az 1966-os év nyarán aggasztó állapotokról számolt be egy újságcikk a Népszava szeptember 15-i számában. Egyrészt a táborral kapcsolatos tervezési folyamatok sem haladtak a várt ütemben, másrészt a táborozó kedv is megcsappant, amelynek két oka volt. Egyrészt a néphadseregtől kapott sátrak elöregedtek, másrészt a szakfelügyelet sem volt kellő létszámban biztosítva, ahogy az újság fogalmaz:
Sok pedagógus nem szívesen vállalta a gyerekekkel bajlódás nyári gondját.
1968-ban aztán megkezdődtek a munkálatok, és 1972-ben végre megérkeztek Zánkára az első táborozó csapatok. Viszont a 3000 fős komplexumot csak 1975. május 25-én avatta fel Kádár János, ez lett Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora.
(Címlapkép: úttörőavatás, Csorna, 1961, Fortepan / Lipovits Károly)
Ha arról is szívesen olvasnál, milyen volt ovisnak lenni a 70-es években, ezt a cikkünket ajánljuk.
