Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Valóban rosszul jártak el az örömszülők? Pszichológussal jártuk körbe a témát.
A testvérek közötti igazságosság egyidős a történelemmel, még a Bibliában is olvasunk róla, hogy egyforma javak illetik meg a testvéreket, gondoljunk a tékozló fiú történetére, amiben mindegyik utód ugyanannyi örökséget kap az apától – noha az egyik elszórja, míg a másik felelősen kezeli a vagyont. A szülőkkel szembeni elvárás évezredek óta mit sem változott: bánj egyenlően a gyerekekkel. Ezért is lehet akár megbotránkoztató is annak az amerikai lánynak a története, aki egy vasat sem kapott, míg nővérének 10 ezer dollárt, vagyis több mint 3,5 millió forintnyi összeget adtak a szülei az esküvőre.
A szülők semmivel nem támogatták
Az érintett hölgy, Janine nyolc évvel fiatalabb nővérénél, viszont a két lány esküvője között csupán néhány év telt el, és ameddig az idősebb milliókat kapott az esküvő megszervezésére, addig a fiatalabb semmilyen támogatásra nem számíthatott. Nem arról van szó, hogy időközben elfogyott a szülők pénze, csupán arról, hogy nem akarták támogatni Janine-t. A helyzetet tovább fokozza, hogy erre nem adtak semmilyen magyarázatot, habár az örömszülők egyformán szeretik mindkét lány választottját, és mindegyik esetben áldásukat adták a frigyre. Ez csak további feszültséget szült.
A testvéri kapcsolat is megromlott
A lány és a vőlegénye kezdő fizetésből és egy hitelből tudták fedezni az esküvő költségeit, de minden pénzük elfogyott, ráadásul a lagzi sem sikerül olyan jól, mint eltervezték. A nővérének ezzel szemben nem voltak ilyen problémái. A testvérek között ez a fajta igazságtalanság konfliktust generált. A szülők viszont még ekkor sem avatkoztak közbe. Végül a lánynak egyedül kellett feldolgozni a számára nehéz helyzetet, így elfogadta, hogy a szülei anyagi segítségére nem számíthat. Hogy meddig fogja megnehezíteni a családon belüli kapcsolatokat ez az esemény, nem tudni, mindenesetre a pszichológus szerint jobb, hogy Janine felnőttkorban szembesült az igazságtalan megkülönböztetéssel, mint gyerekkorában.
Rányomja a bélyeget a felnőtt életre
„A gyerekek sokkal többet tudnak és éreznek, mint gondolnánk, így a testvérek közötti megkülönböztetésre is rendkívül érzékenyek. A szülői kivételezés nyomán már gyerekkorban megjelenhet egy követelőző magatartás és a felsőbbrendűség érzése, ami később hatással lehet a szociális kapcsolatteremtési készségeikre a barátságok és az iskolában tanúsított viselkedésük terén” – mondja Szűcs Izabella pszichológus.
A testvéri rivalizálás, versengés kialakulásának is megágyaz az egyenlőtlenség, ami a testvérére féltékeny gyerekből erős frusztrációt, majd akár agressziót is kiválthat.
A részrehajlás a kevésbé kedvezően kezelt gyerek önértékelését negatív irányba befolyásolhatja, ami a felnőttkori működésre is rányomhatja a bélyegét: a megfelelési vágy, a versengés megélése társas helyzetben az értékek és az egyéni teljesítmény reális megítélésének zavarával társulhat. Kételkedhetnek a képességeikben, a tehetségüket is elnyomhatják, távol kerülve lehetőségeik megvalósításától, magukévá téve a meggyőződést, miszerint nem elég jók. „Az elhanyagolt gyerek ugyanakkor nemcsak a kivételezett testvér vagy testvérek irányába fejezhet ki ellenérzést, hanem a kivételező szülővel is megterhelődik vagy megromlik a kapcsolat. Az a teher, ami gyerekkorban rákerül a gyerekre, felnőttkorában is éreztetheti a hatását, hisz a szüleinkkel, elsődleges gondozóinkkal való kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolódás öntőformájául szolgál” – magyarázza a szakember.
Kivételes kivételezés
Összességében amit Janine tapasztalt, az egy felnőtt, stabil identitással rendelkező nő számára könnyebben feldolgozható, és nagy valószínűséggel nem okoz komolyabb sérülést és sérelmeket, mint egy kisgyerek esetében. A szülői megkülönböztetés tehát főleg kiskorban jelent nagy problémát, bár vannak kivételek. „Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az egyik gyerek több figyelmet igényel, akár egészségügyi szükségletek vagy tanulási nehézségek miatt. Ilyenkor fontos, hogy a szülő reflektáljon erre, beszélje át a gyerekkel a tényeket, és egyiket se tartsa bizonytalanságban.
Például, ha az egyik gyereknek szüksége van fogszabályzóra, akkor beszéljenek erről a másikkal is, hogy tudja, mi indokolja a nagyobb figyelmet és a jelentősebb anyagi ráfordítást, és ne maradjon benne ezzel kapcsolatban rossz érzés vagy megválaszolatlan kérdés”
– javasolja a pszichológus. Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy az elkerülhetetlen megkülönböztetés ne okozzon sebeket, és ezzel választ ad arra is, hogy Janine szülei alapvetően nem ott hibáztak, hogy nem adtak pénzt a lánynak, hanem sokkal inkább ott, hogy nem magyarázták meg a döntésüket.
