Ilyen volt a téli szünet a 80-as években

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az őszi szünet a hanyatló Nyugat úri huncutsága volt egészen a 2000-ben történő bevezetéséig. A nyolcvanas években felnőtt nemzedéknek ilyen dőreségben nem lehetett még része, annál jobban belénk égtek viszont az akkor még gyakran havas téli szünetek emlékei.

A 2023-as év „a melegrekordok megdöntésének éve” szomorú cím jogos várományosa is lehet, az első rekorddöntés nem váratott ugyanis sokat magára, rögtön január 1-jén be is következett. Ekkor Sellyén 18,9 Celsius-fokot mértek. Pedig sokunknak homályos emlékei még talán vannak olyan telekről is, amikor akár hóesésben is részünk lehetett, mint amilyen a legendás 1987-es havazás, amikor néhány nap leforgása alatt fél méternél is magasabb hótakaró borult az országra, ami a mínusz 20 Celsius-fokos hőmérsékleti viszonyok mellett nem is volt olyan tiszavirág-életű, mint azok a bátortalan havaseső-cseppecskék, amiket mostanában látni.

 

Űrhajóssapka

Na, ezekben az időkben, még volt létjogosultsága a vasfüggönyön innen mindenhol uniformizált, úgynevezett űrhajóssapkának. A nyakig leérő, sálat is helyettesítő ruhadarab szigorúan ellentétes volt mindennemű frizurával. Ezen a bebújós, vastag, kötött sapkakreáció kerek nyílásán úgy tekintettek ki az egyforma pogácsaképűre keretezett fejű kis lurkók, mint űrhajós az űrjárgány kerekded ablakán. Hogy, hogy nem, a legelterjedtebb színösszeállítása a domináns piros mellett néha felbukkanó kék, esetleg fehér árnyalatok voltak. „Csempésszünk már némi bohókás vidámságot a gyermek űrhajósok ötéves tervébe!”, gondolhatták a formatervezők (?), amikor fejbúbból kiindulva, satnya lófarokra emlékeztető, soványka bojtban végződő „díszt” kapott a kiegészítő. Egy jól megtermett, kövérkés pomponnak sajnos nyomába sem ért ez a fonallógattyú, mégis, amikor leszakadt, megmagyarázhatatlan hiányérzetet, mondhatnánk, űrt hagyott maga után.

Overall

Ha előkerült a pincéből a faszánkó, és lehetett menni vidáman csúszkálni vagy hógolyózni, azaz csupa olyan tevékenységet űzni, amit a mi gyerekeink ezen az éghajlati övön sajnos nem valószínű, hogy megtapasztalnak már, akkor nem lehetett beérni az űrhajóssapka melegével. Ekkor előkerültek a tetőtől talpig bebugyoláló, szkafander jellegű, enyhén pufis kezeslábasok, extrán hosszú cipzárral a közepén, és vidámnak szánt színes kis betétekkel válltájékon. Az uniszex ruhadarab egészen addig nagyon praktikusnak bizonyult, amíg csak az volt a cél, hogy deréknál ne folyjon be a hólé, vagy ne tűrődjön ki a trikó. Amikor viszont már fedett helyiségbe tévedtünk vele, vagy netán mosdóba szólított a kényszer, rögtön nem bizonyult annyira átgondoltnak a dizájn.

A hideg és a hó ellen betonbiztos védelmet nyújtott a ruha, de ha nem, jól jött egy jó öreg reklámszatyor
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Bordázott pamutharisnya és norvég mintás pulóver

Az overall egyik nagy erénye volt, hogy nadrágról sem kellett feltétlenül gondoskodni alá, bár úgy a pufi, enyhén steppelt orkánanyag, selyembéléssel nem volt nagyon kellemes viselet. Ezért legtöbbünk szülei meghozták azt a nehéz döntést, hogy alá ránk adnak egy bordázott szövésű, vastag pamutharisnyát, ami mindenkinek egységesen rongybabalábakat kölcsönzött, de védett a hidegtől. Ugyanakkor, 

még ma is érzem a combjaimon azt a semmihez nem hasonlítható viszketést, amint a hógolyózásban felhevült test és a bordázott harisnya elegye idézett elő.

Mintha ezer hangya futkorászott volna az ember lábán. 

Mindehhez felsőnek pedig egy szintén vastag kötésű, norvég mintás, természetesen jellemzően piros színű pulóver volt az igazán stílusazonos. A norvég minta szövése a pulcsi belső oldalán kusza fonalerdőt rajzolt ki. 

Kabátba madzagolt kesztyű

Gyermekként igazi agyrém volt. Ma szülőként már sokkal elgondolkodtatóbb találmány a madzaggal összekötött, kabát ujjába így rögzített, leggyakrabban egyujjas kesztyű. A szocialista lelemény és a tervgazdaság kombinációja efféle csodákra volt képes, de nem is kóvályogtak a lakásban még nyáron is a fél pár, elherdált kesztyűfattyak. A titok abban állt, hogy a madzag finoman átvezetődött a kabát akasztóján, így (a szülők szerint) kicsit sem volt zavaró a kabát belsejébe rögtönzött szerkezet.

Ma már mémet csinálunk belőle, de a retró téli szünetek tényleg ezekben teltek
Fotó: Jena Ardell / Getty Images Hungary

Gumicsizma

A tetőtől talpig szóló nosztalgiázásból nem maradhat ki a lábbeli sem, és hát, van is mire emlékeznünk e téren is. A kék vagy sárga gumicsizma felső korca több centiméter szélességben világos színű textília volt, elöl pedig kis zsinór figyelmeztette viselőjét, hogy a szárát akár még szűkítheti is. Akkor végképp nagyon furán nézett már ki, de az éppen függőlegesen szálló hópihék ellen bizonyára hatékony védelmet nyújthatott.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.