Megállapították, hogy az okostelefon vagy a tévé ártalmasabb

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

„Tedd már le azt a telefont, nézz inkább egy mesét!” – javasolják sokszor a tévézésen felnőtt szülők, és azt hiszik, ezzel igazán jót tesznek a gyereküknek. Sokak dilemmája, hogy vajon az okostelefon vagy a tévé okoz-e nagyobb kárt a gyereknek. Nos, a kütyüzős gyerekek szüleinek megnyugtatása érdekében érdemes megismerni a legújabb, tabudöntögető kutatási eredményeket.

A televízió és az okostelefon is életünk szerves részévé vált. Mindkettőt előszeretettel használjuk nap mint nap, mert sokkal könnyebbé teszik az életünket, beleértve a gyereknevelést is. Ha kell, könnyen kezelnek akár egy hisztirohamot, de még a legrettentőbb unalmat is elűzik, szemben azzal a millió játékkal, ami egy gyerekszobában tornyosul. De vajon jól tesszük-e, hogy gyermekeink érzelmi megnyilvánulásainak levezetését technikai eszközökre bízzuk? És ha igen, akkor mégis melyiket válasszuk?

Nem a mobiltól lesz hiperaktív a gyerek

A gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre gyakrabban használják az érintőképernyős eszközöket. A karantén alatt otthon töltött időszakban pedig még inkább a tabletekre, a laptopokra és az okostelefonokra került a hangsúly. Vagy a tanulás, az iskolai oktatás, vagy pedig a szórakozás részeként. Sok szülő aggasztónak találja, hogy gyermeke a karanténból szabadulva is előnyben részesíti a digitális eszközöket, és nem értik, miért nem inkább a televíziót kapcsolja be a gyerek. Gondolván, a tévé kevésbé ártalmas, mint a mobilozás.
Ez a feltételezés azonban téves. Erre nemrég az ELTE Etológiai Tanszéke Alfa Generáció Laborjának kutatói világítottak rá. 

A viselkedészavaros gyerekek sokkal többet mobiloznak kortársaikhoz képest
Fotó: Sergio G. CaÃizares / Getty Images Hungary

A szakemberek vizsgálatokkal igazolták, hogy – a tévézéssel ellentétben – a kisgyermekkori mobilozás nem okoz sem hiperaktivitást, sem figyelemzavart. Megfigyeléseik fordított irányú összefüggéseket tártak fel, vagyis azok a kicsik veszik többször a kezükbe a mobilt, akik viselkedészavarral küzdenek. Sőt, sokszor maguk a szülők adják oda nekik a készüléket, mert békésebb társaikhoz képest nehezebb őket lekötni és nyugalomra inteni. 

A kutatást vezető Konok Veronika, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársa kiemelte: kutatócsoportjuk azt is megállapította, hogy azok a gyerekek, akik óvodáskorban valamilyen viselkedési zavarral küzdöttek, kisiskolásként az átlagnál több időt töltöttek a mobiltelefon vagy a tablet pörgetésével.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a kutatók ellentétes ok-okozati összefüggést nem találtak, vagyis az, hogy óvodáskorban mennyit mobilozott valaki, nem jelezte előre az iskoláskori figyelemzavart és hiperaktivitást. 

Nem a mobil miatt lesz magányos a gyerek

A kutatás eredményét érdemes fenntartással kezelni, és korlátozni az óvodások mobilozását még akkor is, ha a szakemberek szerint az okostelefon-használatnak jóval több előnye van, mint a tévézésnek. A túl sok mobilozás ugyanis függőséget okozhat, megnehezíti az elalvást, a hiszti melegágya lehet, és a kibocsátott rádióhullámok károsak az egészségre. 

A mobilapplikációk segítik a gyerekek tanulását
Fotó: Ems-Forster-Productions / Getty Images Hungary

A digitális eszközök mellett érvként szól, hogy „az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.”

Az idősebbek gyakran megfogalmazzák, hogy a digitális eszközök túlzott használata az oka annak, hogy a fiatalabb generációk társas kapcsolati nehézségekkel küzdenek, és mozgásszegény életmódot folytatnak. Az ELTE kutatóinak vizsgálata ezt a tévhitet is cáfolta. Mint kiderült, a gyermekkori mobilozás és a későbbi társas kapcsolati zavarok között nincs egyértelmű összefüggés. 

Inkább mobilozzon, mint tévézzen

Nemcsak az ELTE kutatói, hanem amerikai tudósok is igen érdekes eredményre jutottak. A tengerentúli szakemberek azt vizsgálták, hogy hosszú távon vajon a televízió vagy az okoseszközök okoznak-e nagyobb kárt az agyunknak.

Az időskori demencia kialakulásában is jelentős szerepet játszik a televíziózás
Fotó: MoMo Productions / Getty Images Hungary

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szakfolyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a szellemi aktivitás, például az okostelefon, a tablet vagy a számítógép-használat kulcsfontosságú a demenciakockázat csökkentésében, ellentétben a tévézéssel, amely egy passzívabb ülő tevékenység.

Kijelenthető tehát, hogy a tévénézés vészjóslóan összefügg a későbbi demenciával, míg a kognitív szempontból komolyabb agyi aktivitást igénylő ülő tevékenységek, például a számítógép használata sokkal kevésbé kártékony, mint a tévézés.

Hiszen nem önmagában az ülve töltött idő, hanem a szabadidőben végzett ülő tevékenység típusa befolyásolja a demencia kockázatát, ugyanis a számítógép-használat során fellépő viszonylag nagyobb szellemi stimuláció bizonyos szempontból ellensúlyozhatja az ülés negatív hatásait.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.