Tanévnyitók a szocializmusból: így kezdtük az iskolát – galéria

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bár a politikai rendszer változott, a szeptembert ugyanannyira kevés diák várta lelkesen az átkosban, mint ahogyan most is. Amint az augusztus 20-i tűzijáték utolsó petárdái durrantak, a diákszívekbe jeges felismerés mart belé: hamarosan itt a tanévnyitó!

Ma már alapvetően szeptember elsején kezdődik meg az oktatás, ha pedig ez hétvégére esne, mint idén, megtörténhet, hogy vasárnap esti tanévnyitóval a nyár utolsó hétvégéje telik ennek az iskolai mérföldkőnek a jegyében.

Ma is ugyanazokat tesszük meg tanévkezdet előtt

A tanévnyitót megelőzően egy átlagos gyermekes család tanszerlistákat böngész, esetleg megtalálja a június végén a táskában maradt, utolsó, zöldes szendvicset, átnézi a tolltartót, konstatálja, hogy a gyerek kinőtte a tavalyi komplett tornafelszerelést – és ez nem volt másként évtizedekkel ezelőtt sem. 

A különbség csak annyi volt, hogy nem az interneten rendeltük meg a Star Wars vagy éppen Hello Kitty mintával ellátott füzeteket, hanem papírboltba, Ápiszba mentünk, ahol aztán összeválogathattuk azt, mi kellett –

vagy inkább szüleink válogatták össze mindazt.

A lenti képre kattintva nyílik meg a galéria, ami után a cikk folytatódik.

Galéria ikon

8

Galéria: Tanévnyitók a szocializmusban
Fotó: Hámori Gyula / FORTEPAN

Olajpasztell helyett volt zsírkréta, a gyurma bizony egyszínű és meglehetősen büdös volt, és nem lehetett a bőség zavaráról panaszkodni sem az írószerek terén, sem pedig füzetcsomagoló anyagok vagy éppen vignetták kapcsán. Az egyszerű és gyerekesebb minták világa volt ez még a franchise-ok helyett, amelyben a hetvenes-nyolcvanas évek gyerekei már annak örülhettek, hogy iskolai pályafutásuk nagy részére legalább a köpenyt megúszták.

Már a tanévnyitók is egységes képet mutattak

Abban az időszakban ugyanis a mindennapok része volt, hogy fiúnak-lánynak iskolaköpenyt kellett beszereznie: a legtöbb borzalmas nejlonanyagú, ormótlan szabású darab volt, amely egyrészről megvédte az alatta viselt ruházatot – másrészről pedig gondoskodott arról, hogy egységes képet nyújtson az osztály.

Idézőjel ikon

Miután eltörölték, betörtek az országba a nyugati márkák, és sokkal szembetűnőbbé vált, kinek jut rendes Adidasra vagy legalább Budmilra Adios és Dubwil helyett.

A szocializmusban azonban az egységesség jellemezte még a tanulókat, és természetesen a tanévnyitó is ennek jegyében zajlott. Igaz, itt iskolaköpeny helyett megtette a kisdobos- vagy úttörő-egyenruha, amelynek legikonikusabb részét a kék vagy piros nyakkendő adta, mely kezdettől kötelező volt minden pajtásnak. A szocialista ruhaipar aztán magasabb sebességbe kapcsolt, és az egyeningek is megérkeztek, így igazán nem kellett azon gondolkodni, hogy a szintén borzalmas tornadresszek mellett mit kell még beszerezni a ruhaáruházakban a gyermekeknek.

A mobilokra azonban nem volt még ekkor gond

Persze a kisdobossághoz is meg kellett érni – a kis elsősök még nem vehettek részt a mozgalomban, mégis, szinte egyenruhának tűnnek azok a kantáros nadrágok, magas szárú zoknik, fehér ingek és szoknyácskák, amelyeket a megszeppent első osztályosok a régi idők évnyitóiról készült felvételeken viselnek. Sehol egy pókemberes cipő vagy egy divatos blúz, a választék erre nem teremtett lehetőséget, még ha lett is volna igény valamilyen egyedibb ünneplő ruha megvásárlására. Na és persze az sem jelentett gondot, hogy ki mobilozik az iskolában, hiszen okostelefon, de még mobiltelefon sem létezett. 

A tanévnyitók után ilyen padokban töltöttünk el sokan hosszú hónapokat
Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

A tanévnyitók menetrendje meglepően hasonló volt

A tanévnyitók műsorai akkoriban sem tértek el nagyon sokban a mai, hasonló ünnepségektől. Himnusz, beszédek, valamilyen előadás – meglehetősen hosszúra nyújtott, izgalmasnak semmiképp sem nevezhető események voltak ezek, amelyek alkalmával akár az is megtörténhetett, hogy egy, a hosszas ácsorgást és napsütést kevésbé bíró diák kiájuljon a sorból.

Természetesen minderre még a szocializmus öntött némi mázt: a beszédek során több-kevesebb igyekezettel próbálták annak alapeszméit is a diákok lelkébe plántálni az igazgatók, de az egészen biztos, hogy

vörös csillagnak és hangzatos jelszavaknak jutott hely és idő az ilyen ünnepségeken.

A gyerekek épp úgy elkalandoztak a beszédek alatt, ahogyan ma is, és sok iskolában bizony ugyanazokon a tornapadokon ülnek a legkisebbek, amelyeken néhány évtizeddel ezelőtt akár szüleik csücsültek egy ilyen ünnepségen.

Hasonló időutazást jelenthet végigböngészni a retró osztálykirándulásokat vagy ballagásokat bemutató galériáinkat is!

Nyitókép: Fortepan/Nagy Gyula

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.