Kitöröltetnéd az emlékeidet, csak hogy ne fájjon a szülés? A 20. században pont ezt csinálták

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szülni alapvetően nem jó érzés. Bár egyesek beszámolnak kellemes, orgazmushoz hasonlító élményekről, és létezik fájdalomcsillapítás, azért az anyák nagy többsége pokoli kínokat él át. Így van ez most, és így volt ez több száz évvel ezelőtt is.

A módszerek azonban, amelyeket a fájdalom enyhítésére használunk, nagyon sokat változtak. Már dúlák és más szakemberek is rendelkezésünkre állnak, akik légzéstechnikákkal, borogatásokkal segítenek át a nehezebb szakaszokon. Az epidurális érzéstelenítés és mellette más kemikáliák, gázok is az anyák segítségére vannak. Annak idején azonban maximum a bábák tapasztalatai, gyógynövényei álltak rendelkezésre, még a császármetszést is olyan horrorisztikus körülmények közt végezték, hogy beleszédülünk. Nem véletlen, hogy német orvosok minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a nők elfelejtsék, amit átéltek a rögtönzött szülőszobákon. 

A szülés után nem véletlenül nem emlékszünk mindenre pontosan: az emlékeknek halványodniuk kell, hogy később újra gyermeket vállaljunk. Ezen a folyamaton piszkáltak egy kicsit Németországban az 1900-as évek elején. Bernhardt Kronig és Karl Gauss szülészorvosok szkopolamint és morfiumot adtak a vajúdó nőknek. A morfium erős fájdalomcsillapító szerként működött, míg a szkopolamin eufóriát, álmosságot és amnéziát okozott. A kombinációt úgy adagolták, hogy az anya még magánál legyen és meg tudja szülni a babát, de lehetőleg utána minden kiessen az emlékezetéből. Ez jobb módszernek bizonyult, mint az anyák által oly gyakran kért altatás, hiszen nem tette öntudatlanná a fontos izommunkát végző nőt.

Ugyanakkor naivitás lenne azt képzelni, hogy ezek a szerek nem hatottak az anya keringésére, és a méhlepényen át nem jutottak el a magzatba is. Az orvosok lassuló anyai pulzust, csökkent légzést és egyfajta delíriumhoz hasonló állapotot figyeltek meg. A babák szívhangját nem tudták mérni, de valószínűsíthetően arra is hatással voltak az erős szerek. Ráadásul a szülést kompletten elfelejtő anyák először rá sem ismertek a saját gyerekükre. Érdekes módon azonban az anyák és a csecsemők halálozási aránya nemhogy nőtt volna, inkább csökkent.

Szülő nő hipnózisban – ez is egy lehetőség a fájdalomcsillapításra szülés közben
Fotó: Stan Wayman / Getty Images Hungary

A két orvos ennek ellenére népszerűsíteni kezdte a módszert a kollégái körében. Meglehetősen nagy ellenállást tapasztaltak, ám a hír eljutott a kismamákhoz, akik elkezdtek Kronig és Grauss környezetében szülni. A félálomban történő szülés kifejezetten népszerűvé vált. A folyamat során az anyát egy lesötétített szobába vezették, szemét gézzel letakarták, majd a vajúdás megindulásakor megkapta a szkopolamin-morfium kombót. Ezután már csak szkopolamint adagoltak, hogy mindenképpen kialakuljon az átmeneti amnézia. A fájdalmat ez a szer nem csillapította, ezért a sikoltozás és vergődés elkerülése érdekében bőrszíjakkal lekötözték a nőket és betömték a fülüket. A baba megszületett, az asszonyok pedig utána nem is emlékeztek az egészre.

Nem csoda, hogy idővel a környező országokból, sőt Amerikából is ide utaztak szülni a nők. 1914 júniusában már újságcikkekben követelték, hogy a német gyakorlatot terjesszék ki minél több országra, de főleg Amerikára. Miután még egyesületet is alapítottak e célra, a nők sikerrel jártak, és Bertha Van Hoosen chicagói szülész elkezdte használni a módszert a chicagói Mary Thompson Kórházban. 1915 nyarán azonban történt valami, ami óvatosságra intette a lelkesedőket. 

Mégsem olyan jó ötlet

Az angolul twilight sleepnek nevezett módszer sikere a morfin és a szkopolamin megfelelő dózisán alapult. Ha valaki túl keveset kapott, nem alakultak ki a várt hatások, ha túl sokat, a túladagolás veszélyeivel kellett szembenéznie. Amíg csak pár hozzáértő orvos alkalmazta az eljárást, addig nem is történt baj, ám az egyre növekvő igény miatt képzetlen ápolónőktől is kikönyörögték az altatást. Ez adagolási hibákhoz vezetett, nem is kevéshez. 1915 augusztusában Francis Carmody, aki a módszer egyik hangos szószólója volt, harmadik gyereke szülése közben életét vesztette. Az orvos ugyan azt állította, hogy a tragédiát ismeretlen okból fellépett vérzés okozta, de hamar az altatásos módszert kezdték hibáztatni érte, és ettől kezdve egyre kevesebb orvos volt hajlandó alkalmazni, mígnem hamarosan teljesen felhagytak vele.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.