Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jó hír, hogy nem csak velünk született jellemzőink határozzák meg azt, sikeres emberek leszünk-e: a gyerekek sikeres életéért a szülők is tehetnek!
Egy gyerek nem sikeresnek születik, hanem azzá nevelik, állítja Michele Borba pszichológus. A veszélyeztetett gyermekek nevelésével foglalkozó szakember munkája során megfigyelte, hogy melyek azok a készségek, amelyekre a mentális erő, az ellenálló képesség, a szociális kompetenciák, az önismeret és az erkölcsi erő fokozásához szükség van. A szakember úgy gondolja, ezek azok a készségek, amelyek megkülönböztetik a sikeres gyerekeket azoktól, akiknek nehézségei vannak az életben való boldogulással. Lássuk, mire érdemes nevelned gyermeked, ha mindent meg szeretnél tenni annak érdekében, hogy sikeres lehessen.
1. Önbizalom
Sokan tévesen azonosítják az önbizalmat az önbecsüléssel – arra ugyanakkor nincs túl sok bizonyíték, hogy az utóbbi jobb tanulmányi eredményekhez vagy igazi boldogsághoz vezethetne. Az azonban a tudomány számára is egyértelmű, hogy azok, akik úgy vélik: jó eredményeiket saját erőfeszítéseiknek és erősségeiknek köszönhetik, sikeresebbé válnak, mint azok, akik azt érzik, nem az övék a kontroll tanulmányi eredményeik fölött.
Valódi önbizalmat az épít ki, akinek teljesítménye jó, de folyamatosan akadályokat lép át, megoldásokat dolgoz ki helyzetekre, és saját maga boldogul az életben.
Ha ugyanis gyermeked helyett te oldod meg a feladatokat, problémákat, azzal azt hiteted el vele, ő nem lenne képes arra.
Ezzel szemben, ha egy gyermeknek egészséges önbizalma van, akkor elfogadja azt, hogy időnként hibázhat és elbukhat, de utána visszakapaszkodik oda, ahol tartott.
2. Együttérzés
Az empatikus gyerekek esetében beszélhetünk affektív empátiáról, amikor is osztoznak a másik érzéseiben; viselkedési empátiáról, amikor tetteiket is az együttérzés határozza meg; valamint kognitív empátiáról, amikor képesek magukat a másik helyzetébe beleélni.
Hogy ezek a szintek gyermekedre is jellemzők lehessenek, ahhoz szükséges, hogy gyakorold vele az empátia művészetét.
Nevezd néven érzéseiteket, és kérdezz rá rendszeresen arra is, hogy egy adott helyzetben ő épp hogyan érez.
Fontos, hogy tudjon arról, hányféle érzés létezik, és hogy ezek elfogadhatók. Oszd meg vele saját lelkiállapotodat is, és a környezetetekben tapasztalt, látott érzelmeket is elemezd vele.
3. Önkontroll
A figyelem, az érzelmek, a gondolatok, a cselekedetek és a vágyak irányításának képessége van a legerősebb hatással arra, ki lesz később sikeres. Megtaníthatod gyermeked arra, hogy bizonyos jelzésekre fókuszt váltson, illetve olyan trükköket is a kezébe adhatsz, melyek segítségével egy kicsit lelassíthat és elgondolkodhat.
4. Integritás
Az integritás tanult meggyőződések, képességek, attitűdök és készségek összessége, amely erkölcsi iránytűt ad a gyermek kezébe. Ennek birtokában el tudja dönteni, mi a rossz és a jó, és mit helyes tennie. Kialakításában annak is szerepe van, hogy te elmondod, saját magad mit vélsz helyesnek, de hagyni kell teret annak is, hogy gyermeked kialakítsa saját szempontrendszerét. Segít, ha az általad erkölcsösnek megítélt tetteit elismered, főként, ha meg is indokolod azt, miért tartod az adott esetben helyesnek választását – például elismered azt, ha nem a barátaival ment bulizni, amikor megígérte kistestvérének, hogy segít neki tanulni, vagy ha kiállt egy társa mellett, akit a többiek csúfoltak.
5. Kíváncsiság
Vágyni az újra, nyitottnak lenni az ismeretlenre, remélni azt, hogy valami újat fedezhetsz fel: a kíváncsiságban egyszerre van meg mindez. Nyitott végű játékok alkalmazásával támogathatod gyermeked abban, hogy megőrizze nyitottságát, kíváncsiságát.
6. Kitartás
Ha egy gyermek hibázik, könnyen lehet az a reakciója, hogy otthagyja a tevékenységet, amely nem adta meg a vágyott sikert – helyette
segíts neki inkább abban, hogy megértse, miért vallott az adott esetben kudarcot, és ne hagyd neki, hogy minden apró gondot katasztrófaként éljen meg.
Tanítsd meg arra, hogyan bonthat le egy komplikált problémát apró részfeladatokra, melyeket már könnyebben megoldhat. Ez segítség lehet azon gyerekek számára, akik nehezen vágnak bele egy feladat megoldásába, és azoknak is, akiket elrettent, ha nagyon sok megoldani való gondjuk akad.
7. Optimizmus
Egy optimista gyerek a kihívásokat és az akadályokat ideiglenesnek és leküzdhetőnek tekinti, így nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, míg a pesszimista gyerekek állandónak látják a kihívásokat, melyek újra meg újra elébük állnak – esetükben nagyobb a valószínűsége annak, hogy feladják. Optimista gyermeket akkor nevelhetsz, ha te magad is pozitív üzeneteket hangoztatsz, hisz gyerekeink belső hangként veszik át szavainkat.
