Igaz, hogy évente 8 pókot is megeszünk álmunkban?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legtöbb ember számára már a pókevés említése is alkalmas a nyugalom megzavarására.

Ha egy kicsit is félsz a pókoktól, akkor a statisztika valószínűleg a legrosszabb rémálmodat váltja valóra, hiszen még különösebb fóbiák nélkül is rémisztő belegondolni, hogy az éj leple alatt az állatok észrevétlenül bemásznak a szádba. De vajon honnan lehet tudni, hogy éppen 8? Ennek tényleg reális esélye van, vagy nem több puszta találgatásnál?

Mennyire kell attól tartani, hogy pókokat eszünk álmunkban?

Bár nem készültek arra vonatkozó tanulmányok, amelyek alátámasztanák vagy cáfolnák, hogy eszünk-e pókokat álmunkban, több körülmény is felmerül, ami arra utal, hogy a felvetés nem egészen áll összhangban a valósággal.

Először is ott van a horkolás, amely a pókok számára valóságos mennydörgéssel ér fel, ezért igen valószínűtlen, hogy önszántukból hajlandóak lennének megközelíteni a hang forrását. De még ha meg is tennék, jó eséllyel akkor is felébrednél rá, ha egy pók végigmászna az arcodon.

A pókok ritka vendégek az ágyon, ezért kicsi a valószínűsége, hogy megedd őket
Fotó: MediaProduction / Getty Images Hungary

A Scientific American 2014-es írása szerint az elképzelés más szempontból is szembemegy a pókok és az ember biológiájával. Például azért, mert az ágy semmiféle vonzerőt nem képvisel a prédára leső pókoknak, hiszen alkalmatlan a zsákmányszerzésre.

Rod Crawford pókszakértő arra is kitért, hogy az ember szívverése és légzése rezgéseket kelt, amelyek túlzottan intenzívek az érzékeny érzékekkel megáldott pókok számára.

Az alvó ember nem olyasmi, amit egy pók szívesen megközelítene.

Akkor honnan ered az egész?

A riasztó pókevési statisztika eredete nem teljesen világos, sőt minél mélyebbre ás az ember, annál inkább zavart keltő. Egy darabig tartotta magát a nézet, hogy az adat először 1954-ben, egy rovarokkal foglalkozó könyvben bukkant fel, majd egy 1993-as cikk nyomán kezdett megállíthatatlanul terjedni.

De aztán kiderült, hogy pókokkal kapcsolatos statisztikák egyáltalán nem szerepeltek a könyvben, a kiadvány pedig, amelyben az állítólagos cikk megjelent, soha nem létezett. Hogy tudatos trollkodás történt-e, vagy valahol torzult az információ, talán soha nem tudjuk meg. Csak annyi biztos, hogy a statisztika nélkülöz minden alapot.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.