Az utónévként még nem adható nevek esetében a Nyelvtudományi Intézet mellett a kulturális és innovációs miniszter jóváhagyására is szükség lesz a jövőben.
2025. augusztus 21-én változások léptek életbe az utónévadással kapcsolatban, írta meg a gyerekszoba.hu. Az új rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a gyermekeknek adható nevek a nemzeti, a nemzetiségi és a nyelvi kultúránk részei lehessenek, a gyermekek jövője és személyiségfejlődése szempontjából is megfelelőek legyenek.
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) foglal állást a különleges névadási szándék esetén, azaz ha a választott név nem szerepel a magyar utónevek jegyzékében. Az új magyar utóneveket az NYTK-nál, míg a nemzetiségi utóneveket a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezhetik a szülők egy formanyomtatvány segítségével, melynek jóváhagyására 30 napjuk van.
Változó szabályok a névadásban: bizottság dönt az új nevekről
Az új rendeletek értelmében azonban az NYTK állásfoglalása mellett egy bizottság bírálja majd el és terjeszti fel a kulturális és innovációs miniszternek az új utóneveket. Az eddig megszokottól eltérően a jövőben nem hónapról-hónapra frissül az anyakönyvezésre alkalmasnak ítélt nevek listája, hanem
a Magyar Közlönyben teszik azokat közzé.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a cél a magyar utónévkincs megőrzése. Az utónévjegyzékben csak olyan név szerepelhet, amely nem hátrányos a viselőjére. A jóváhagyásra váró neveknek továbbra is meg kell felelniük a magyar helyesírás szabályainak, idegen nyelvű nevek esetén a magyar nyelvben meghonosodott formájuk szerepelhet majd a listában, a szülők pedig legfeljebb kettőt választhatnak ki gyermekeik számára születési nemüknek megfelelően.
