A narcisztikus személyiségzavart 18 éves korig senkinél nem diagnosztizálhatja egyetlen mentálhigiénés szakember sem. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy főként külső tényezők és a genetika hatására már lehetnek a gyereknek egészségtelen megnyilvánulásai.
A személyiség teljes kifejlődéséig is vannak bizonyos jelek, amelyek miatt a gyermek nagyobb valószínűséggel válik narcisztikussá, ami később orvosilag is igazolható – mondta Craig Malkin pszichológus, aki munkatársaival húsz éven keresztül vizsgálta követéses módszerrel az óvodások viselkedését.
Húszéves korra kialakulhat a betegség
A kutatás végén megállapították, hogy az olyan narcisztikus személyekre jellemző vonások, mint hogy önmagukat feljogosítva érzik bármire, a robbanékony természetük, hajlamosak az agresszióra, különböző tényezők együttes kombinációjának hatására alakul ki. Szerepet játszik a narcisztikus személyiség kialakulásában a szülők elkényeztető nevelési módszerein túl a genetika, de utalhat rá a kisgyermekkori temperamentum. Az arra hajlamosaknál húszéves korra alakul ki teljesen a narcizmus.
1. A végletek embere
Intő jel lehet, ha egy óvodás megnyilvánulásaiban az átlagosnál gyakoriak a melodramatikus jelenetek. Ilyen például, ha egy gyerek folyamatosan a figyelem középpontjában akar lenni, szüksége van a győzelemre, vagy bántalmazza a többi gyereket. Ilyenkor feltételezhetjük, hogy felnőttkorában hajlamosabb lesz narcizmusra, mint mások.
2. A szülők nem törődnek vele, vagy elkényeztetik
A szülők nevelési stílusa is befolyásolhatja, hogy felnőttként narcisztikus lesz-e egy gyermek vagy sem. Az óvodásokon végzett kutatásból az is kiderült, hogy azok a gyerekek, akiket szigorú, de törődő nevelést kaptak a szüleiktől, nagyobb valószínűséggel alakítottak ki biztonságos, kiegyensúlyozott kapcsolatokat.
Velük szemben azok a gyerekek, akik hajlamosak a drámai viselkedésre, mert szüleik figyelmen kívül hagyták vagy elhanyagolták, esetleg állandóan elkényeztették őket, nagyobb valószínűséggel váltak narcisztikussá felnőttkorukban.
Ha egy szülő elhanyagolja a gyermekét, vagy állandóan tökéletességet követel tőle, azt üzeni a gyermekének, hogy ő nem elég jó, nem jó úgy, ahogy van.
Éppen emiatt felnőttkorukra kialakulhat bennük az a védekezési mechanizmus, mely által túlzott jelentőséget tulajdonítanak önmaguknak.
A pszichológus szerint az is visszaüthet, ha egy gyereket elkényeztetnek, vagy mindig azt mondják neki, hogy ő fontosabb vagy különlegesebb, mint a társai. Felnőttkorra ez a nevelési módszer is narcizmushoz, felsőbbrendűségi érzéshez vezethet.
3. Ha a szülő narcisztikus
Nem minden szülő narcisztikus, aki elhanyagolja vagy elkényezteti a gyerekét, de ezek a viselkedési módok hajlamosító tényezők. Malkin szerint a narcisztikus szülő viselkedése mindenképpen befolyásolja a gyermek személyiségfejlődését, és növeli a narcizmus kialakulásának esélyét.
Például a narcisztikusok gyakran azt vallják, hogy „vagy ők a legkivételesebbek, a legtökéletesebbek, vagy semmik más”.
Egy gyerek pedig hajlamos arra, hogy a körülötte lévő világot valóban ilyen fekete-fehérben lássa, ahol vagy áldozat, vagy agresszor, vagy győztes, vagy vesztes lehet valaki. Egy olyan gyerek, akit ilyen környezetben nevelnek, azonosulni fog a narcizmussal.
