Ezért műtötték érzéstelenítés nélkül a kisbabákat még ötven évvel ezelőtt is

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy érzéstelenítés nélkül vessen alá műtétnek egy csecsemőt, pedig a nyolcvanas években ez még gyakorlat volt.

A 19. század végéig a közvélekedés úgy tartotta, a csecsemők érzékenyebbek a fájdalomra, mint a felnőttek – ezt követően azonban a hozzáállás gyökeresen megváltozott. A tudomány világa úgy döntött, hogy a legkisebbek egészen egyszerűen nem éreznek fájdalmat, ennek megfelelően, ha műtétnek kell őket alávetni, nem szükséges anesztéziát alkalmazni esetükben.

A csecsemő nem érez fájdalmat – vélték

Az elméletet mindössze azzal támasztották alá, hogy egy, a negyvenes években végzett fájdalomteszten a csecsemők nem azt a fájdalomreakciót adták egy fájdalomtesztre, mint a felnőttek.

Azóta ennél jóval megalapozottabb kutatások kimutatták, hogy már a harmadik trimeszterben képes a magzat arra, hogy fájdalmat érezzen,

azaz egy csecsemő mindenképpen érzi a fájdalmat. Bármi is a valóság, még a nyolcvanas évek közepén is gyakorlat volt érzéstelenítés nélkül műteni.

Ma már azt is tudjuk, hogy az újszülöttek még erőteljesebben is érzik a fájdalmat, mint az idősebb gyerekek vagy akár mi, felnőttek. Ennek ellenére még 2003-ban is csak az újszülöttek harmada kapott fájdalomcsillapítót vérvétel vagy körülmetélés alkalmával.

A csecsemők is éreznek fájdalmat, akár műtétről, akár másról van szó
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Izomlazítót kaptak csak a babák műtét esetén

A jelenség hátterében egy komoly félreértés áll: az, ami nem olyannak látszik, mint egy felnőtt fájdalma, még ugyanúgy lehet fájdalom. Kutatások ráadásul bizonyítják azt is, hogy még felnőttek is nehezen képesek megérteni egymás fájdalmát: leginkább önbevallás alapján dől el egy vizsgálat során az, hogy a beteg milyen erős fájdalmat él meg, ez pedig félrevezető is lehet adott esetben.

Kutatások azóta kimutatták, hogy a nem megfelelő érzéstelenítésben részesülő vagy érzéstelenítés nélkül műtött csecsemőknél

Idézőjel ikon

megnövekedett a különböző stressz kiváltotta szteroidok, köztük az adrenalin és a kortizol szintje,

amelyek a csecsemők szervezetében tárolt szénhidrátok és zsírok lebontására hatnak. Az ilyen veszteségek veszélyeztethetik a gyógyulást. A csecsemők ebben az időszakban legfeljebb izomlazító injekciót kaptak, hogy ne kapálózzanak úgy.

Egy londoni orvos áttörést hozott

1987-ben aztán Kanwaljeet Anand londoni orvos azt figyelte meg, hogy azok a csecsemők, akiket műtétre vittek el osztályáról, szürke bőrrel, nagyon rossz állapotban kerülnek vissza oda. Elhatározta, hogy utánajár az oknak, mert 

nem tetszett neki, hogy a frissen műtött gyerekek életfunkcióinak stabilizálására volt szükség: oxigént kellett kapniuk, illetve vércukorszintjük emelésén is dolgoznia kellett.

A műtőben azzal szembesült, hogy a kora- és újszülötteket mindenféle érzéstelenítés nélkül vetik alá a beavatkozásoknak, aminek felépülésükre nézve is komoly következményei voltak. Akik kaptak érzéstelenítőt, azoknál jóval kisebb esélye volt a komplikációk kialakulásának, stabilabb állapotban kerültek vissza a kórházi osztályra, és a gyermekhalálozást is javították ezek az intézkedések.

A fájdalom sokféleképp csillapítható: akár hordozással is
Fotó: NataliaDeriabina / Getty Images Hungary

A gyakorlat gyökeresen megváltozott

Az orvos eredményeit tudományos lapokban is publikálta. Anand és társa a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányában részletesen bemutatta azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a csecsemők és az újszülöttek fájdalmat éreznek. A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők idegpályái a bőrben található érzékszervi receptoroktól az agykéreg területeire vezetnek, ahol az emlékek, az érzékelés és a tudatosság kialakul. Ráadásul – jegyezték meg a kutatók – a csecsemők bőrében a nociceptív idegvégződések sűrűsége hasonló vagy nagyobb, mint a felnőttek bőrében.

Ezek az idegvégződések érzékelik a testi sérüléseket, reagálnak rájuk, és fájdalomjeleket továbbítanak az agyba.

Azt is bebizonyították, hogy az érzéstelenítés nélkül műtött gyerekeknél PTSD léphet fel a későbbiekben.

Mindennek hatására a nyolcvanas évek végén megszűnt az érzéstelenítés nélkül végzett csecsemőműtétek barbár gyakorlata: ma ez már senkinek nem jutna eszébe, sőt, léteznek készítmények, melyek oltás előtt is segítenek érzésteleníteni a bőrfelületet, a tűszúrás fájdalmát csillapítandó.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.