Ezért műtötték érzéstelenítés nélkül a kisbabákat még ötven évvel ezelőtt is

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy érzéstelenítés nélkül vessen alá műtétnek egy csecsemőt, pedig a nyolcvanas években ez még gyakorlat volt.

A 19. század végéig a közvélekedés úgy tartotta, a csecsemők érzékenyebbek a fájdalomra, mint a felnőttek – ezt követően azonban a hozzáállás gyökeresen megváltozott. A tudomány világa úgy döntött, hogy a legkisebbek egészen egyszerűen nem éreznek fájdalmat, ennek megfelelően, ha műtétnek kell őket alávetni, nem szükséges anesztéziát alkalmazni esetükben.

A csecsemő nem érez fájdalmat – vélték

Az elméletet mindössze azzal támasztották alá, hogy egy, a negyvenes években végzett fájdalomteszten a csecsemők nem azt a fájdalomreakciót adták egy fájdalomtesztre, mint a felnőttek.

Azóta ennél jóval megalapozottabb kutatások kimutatták, hogy már a harmadik trimeszterben képes a magzat arra, hogy fájdalmat érezzen,

azaz egy csecsemő mindenképpen érzi a fájdalmat. Bármi is a valóság, még a nyolcvanas évek közepén is gyakorlat volt érzéstelenítés nélkül műteni.

Ma már azt is tudjuk, hogy az újszülöttek még erőteljesebben is érzik a fájdalmat, mint az idősebb gyerekek vagy akár mi, felnőttek. Ennek ellenére még 2003-ban is csak az újszülöttek harmada kapott fájdalomcsillapítót vérvétel vagy körülmetélés alkalmával.

A csecsemők is éreznek fájdalmat, akár műtétről, akár másról van szó
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Izomlazítót kaptak csak a babák műtét esetén

A jelenség hátterében egy komoly félreértés áll: az, ami nem olyannak látszik, mint egy felnőtt fájdalma, még ugyanúgy lehet fájdalom. Kutatások ráadásul bizonyítják azt is, hogy még felnőttek is nehezen képesek megérteni egymás fájdalmát: leginkább önbevallás alapján dől el egy vizsgálat során az, hogy a beteg milyen erős fájdalmat él meg, ez pedig félrevezető is lehet adott esetben.

Kutatások azóta kimutatták, hogy a nem megfelelő érzéstelenítésben részesülő vagy érzéstelenítés nélkül műtött csecsemőknél

Idézőjel ikon

megnövekedett a különböző stressz kiváltotta szteroidok, köztük az adrenalin és a kortizol szintje,

amelyek a csecsemők szervezetében tárolt szénhidrátok és zsírok lebontására hatnak. Az ilyen veszteségek veszélyeztethetik a gyógyulást. A csecsemők ebben az időszakban legfeljebb izomlazító injekciót kaptak, hogy ne kapálózzanak úgy.

Egy londoni orvos áttörést hozott

1987-ben aztán Kanwaljeet Anand londoni orvos azt figyelte meg, hogy azok a csecsemők, akiket műtétre vittek el osztályáról, szürke bőrrel, nagyon rossz állapotban kerülnek vissza oda. Elhatározta, hogy utánajár az oknak, mert 

nem tetszett neki, hogy a frissen műtött gyerekek életfunkcióinak stabilizálására volt szükség: oxigént kellett kapniuk, illetve vércukorszintjük emelésén is dolgoznia kellett.

A műtőben azzal szembesült, hogy a kora- és újszülötteket mindenféle érzéstelenítés nélkül vetik alá a beavatkozásoknak, aminek felépülésükre nézve is komoly következményei voltak. Akik kaptak érzéstelenítőt, azoknál jóval kisebb esélye volt a komplikációk kialakulásának, stabilabb állapotban kerültek vissza a kórházi osztályra, és a gyermekhalálozást is javították ezek az intézkedések.

A fájdalom sokféleképp csillapítható: akár hordozással is
Fotó: NataliaDeriabina / Getty Images Hungary

A gyakorlat gyökeresen megváltozott

Az orvos eredményeit tudományos lapokban is publikálta. Anand és társa a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányában részletesen bemutatta azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a csecsemők és az újszülöttek fájdalmat éreznek. A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők idegpályái a bőrben található érzékszervi receptoroktól az agykéreg területeire vezetnek, ahol az emlékek, az érzékelés és a tudatosság kialakul. Ráadásul – jegyezték meg a kutatók – a csecsemők bőrében a nociceptív idegvégződések sűrűsége hasonló vagy nagyobb, mint a felnőttek bőrében.

Ezek az idegvégződések érzékelik a testi sérüléseket, reagálnak rájuk, és fájdalomjeleket továbbítanak az agyba.

Azt is bebizonyították, hogy az érzéstelenítés nélkül műtött gyerekeknél PTSD léphet fel a későbbiekben.

Mindennek hatására a nyolcvanas évek végén megszűnt az érzéstelenítés nélkül végzett csecsemőműtétek barbár gyakorlata: ma ez már senkinek nem jutna eszébe, sőt, léteznek készítmények, melyek oltás előtt is segítenek érzésteleníteni a bőrfelületet, a tűszúrás fájdalmát csillapítandó.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.