Miért pont piros a Mikulás? Ez valójában az oka

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a Mikulásra gondolunk, egy hatalmas pocakos, mosolygós, pirospozsgás arcú, puha, hosszú, fehér szakállú, piros ruhás kedves idős bácsi képe jelenik meg lelki szemeink előtt. De vajon miért visel a Mikulás piros ruhát? Miért nem hord inkább zöld, kék vagy sárga öltözéket?

A Nagyszakállú stílusa nem új keletű, több száz évre tekint vissza. Sok feltételezéssel ellentétben a fehér prémmel szegélyezett piros sapkának és kabátnak semmi köze nincs azokhoz a ravasz reklámszakemberekhez, akik a karácsony közeledtével az egyik üdítőitalokat gyártó cég arcaként is felhasználják a Mikulást.

A Mikulás külsejének nincs köze a kólához

A Mikulás-öltözet színvilága sokkal inkább köthető az egyházi viseletek hagyományaihoz, mint a szintén piros-fehér színekkel piacvezetővé vált Coca-Cola márkához. Már a kólát reklámozó Mikulás megalkotása előtt számos illusztrációban és írásos leírásban skarlátvörös kabátban szerepeltetik a gyerekek jóságos megajándékozóját. Ám ettől függetlenül semmilyen misztikus történet vagy legenda nem áll a mögött, hogy miért is lett piros a Mikulás ruhája.

A Mikulás megalkotója döntött úgy, hogy változzon barnáról pirosra a jóságos ajándékozó ruhája
Fotó: Gpointstudio / Getty Images Hungary

A Mikulás-figurát eredetileg arról a Szent Miklósról mintázták, aki Myra püspökeként a 4. században a szegények és elesettek védelmezője, támogatója, megsegítője volt. A hagyományos püspöki viselet színe volt a vörös és a fehér, habár egyes történészek azt állítják, hogy Szent Miklós egyéb különböző színű ruhákat is magára öltött.

Tehát a Mikulás ruháját Myra püspöke ihlette, aki híres volt a gyermekek iránti kedvességéről és a szegényekkel szembeni nagylelkűségéről.

Halála után Szent Miklós legendája tovább élt, ennek hagyományaként emlékeznek rá több országban is december 6-án.

Barnából lett piros a Mikulás ruhája

A ma már világszerte ismert Mikulás-figura a 19. század végén született meg, annak nyomán, hogy a Harper's Weekly magazin 1863 és 1886 között megjelentette Thomas Nast karikaturista grafikus metszeteit. Ez a Mikulásról alkotott kép nagyon közel áll a maihoz. Ezekből a metszetekből alakult ki a Mikulás műhelyének koncepciója és a neki írt levelek gondolata is.

A legenda szerint a Mikulás-műhelyből szánon viszi a gyerekeknek az ajándékot a Nagyszakállú
Fotó: Tijana87 / Getty Images Hungary

Nast végül közel harminc évig tökéletesítette az általa megrajzolt Mikulást, melynek ruháját az eredetileg elképzelt barnáról az évek folyamán pirosra változtatta.

Habár a Nagyszakállú elnevezése és a hozzá fűződő legenda országonként eltérő, érdekes módon az általa viselt piros-fehér ruha szinte minden kultúrában egységesen megfigyelhető

Nézzünk néhány érdekességet, ami eltérést mutat a Mikuláshoz fűződő szokásokban. A középkori lovagi hagyományokat is tiszteletben tartva a holland gyerekeknek például a Mikulás nem szánon, hanem fehér lovon viszi az ajándékot. Az olaszoknál pedig egyáltalán nincs Mikulás. Itáliában a La Befana nevű jóságos boszorkány ajándékozza meg a gyerekeket, mégpedig január 6-án.

Magyarországon is volt egy időszak, amikor nem járt december 6-án a Mikulás. A 18. században ugyanis betiltották a mikulásozást, mert a gyerekek túlságosan féltek a Nagyszakállútól, akit ebben az időben még nem olyan jóságos, vidám és huncut arccal ábrázoltak, mint napjainkban, és sokkal inkább megdorgálta az akkori gyerekeket, mint megjutalmazta.

Miután nincs információnk róla, így nehéz megmondani, hogy Nast végül miért döntött a piros szín mellett. Egyesek szerint azért, mert így akart kapcsolatot teremteni az eredeti Szent Miklós-ikonográfiával, amely gyakran vörös köntösben ábrázolja az egykori püspököt. Ám ennél valószínűbb, hogy a grafikus esztétikai okok miatt választotta inkább a piros színt, amely különösen jól mutat és kiváló kontrasztot alkot a hófehér szakállal. 

Nast nem csupán a Mikulás küllemét alkotta meg az utókor számára. Ő volt az első, aki a Nagyszakállút az Északi-sark szülöttjeként ábrázolta.

Hogy kerül a csizma az ablakba?

December 5-én este a gyerekek nagy izgalommal fényesítik a csizmájukat, bízva abban, hogy a Mikulás az éjszaka folyamán telerakja mindenféle jóval és finomsággal. Ennek a kipucolt lábbelinek a hagyomány szerint az ablakban kell várnia a Nagyszakállút. De vajon mi az oka ennek?

A gyerekek az ablakba tett csizmába várják az ajándékot
Fotó: CLM Images / Getty Images Hungary

A Mikulás azért az ablakba kikészített csizmákba teszi az ajándékait, mert a Szent Miklós alakjához fűződő legenda szerint a püspök egyszer úgy segített egy szegény családon, hogy az otthonuk ablakában hagyta a nekik szánt pénzt. Ennek nyomán azért kell a csizmát az ablakba tenni, hogy a Mikulásnak legyen hová tennie a gyerekeknek vitt ajándékot és édességet.

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.