Miért pont piros a Mikulás? Ez valójában az oka

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a Mikulásra gondolunk, egy hatalmas pocakos, mosolygós, pirospozsgás arcú, puha, hosszú, fehér szakállú, piros ruhás kedves idős bácsi képe jelenik meg lelki szemeink előtt. De vajon miért visel a Mikulás piros ruhát? Miért nem hord inkább zöld, kék vagy sárga öltözéket?

A Nagyszakállú stílusa nem új keletű, több száz évre tekint vissza. Sok feltételezéssel ellentétben a fehér prémmel szegélyezett piros sapkának és kabátnak semmi köze nincs azokhoz a ravasz reklámszakemberekhez, akik a karácsony közeledtével az egyik üdítőitalokat gyártó cég arcaként is felhasználják a Mikulást.

A Mikulás külsejének nincs köze a kólához

A Mikulás-öltözet színvilága sokkal inkább köthető az egyházi viseletek hagyományaihoz, mint a szintén piros-fehér színekkel piacvezetővé vált Coca-Cola márkához. Már a kólát reklámozó Mikulás megalkotása előtt számos illusztrációban és írásos leírásban skarlátvörös kabátban szerepeltetik a gyerekek jóságos megajándékozóját. Ám ettől függetlenül semmilyen misztikus történet vagy legenda nem áll a mögött, hogy miért is lett piros a Mikulás ruhája.

A Mikulás megalkotója döntött úgy, hogy változzon barnáról pirosra a jóságos ajándékozó ruhája
Fotó: Gpointstudio / Getty Images Hungary

A Mikulás-figurát eredetileg arról a Szent Miklósról mintázták, aki Myra püspökeként a 4. században a szegények és elesettek védelmezője, támogatója, megsegítője volt. A hagyományos püspöki viselet színe volt a vörös és a fehér, habár egyes történészek azt állítják, hogy Szent Miklós egyéb különböző színű ruhákat is magára öltött.

Tehát a Mikulás ruháját Myra püspöke ihlette, aki híres volt a gyermekek iránti kedvességéről és a szegényekkel szembeni nagylelkűségéről.

Halála után Szent Miklós legendája tovább élt, ennek hagyományaként emlékeznek rá több országban is december 6-án.

Barnából lett piros a Mikulás ruhája

A ma már világszerte ismert Mikulás-figura a 19. század végén született meg, annak nyomán, hogy a Harper's Weekly magazin 1863 és 1886 között megjelentette Thomas Nast karikaturista grafikus metszeteit. Ez a Mikulásról alkotott kép nagyon közel áll a maihoz. Ezekből a metszetekből alakult ki a Mikulás műhelyének koncepciója és a neki írt levelek gondolata is.

A legenda szerint a Mikulás-műhelyből szánon viszi a gyerekeknek az ajándékot a Nagyszakállú
Fotó: Tijana87 / Getty Images Hungary

Nast végül közel harminc évig tökéletesítette az általa megrajzolt Mikulást, melynek ruháját az eredetileg elképzelt barnáról az évek folyamán pirosra változtatta.

Habár a Nagyszakállú elnevezése és a hozzá fűződő legenda országonként eltérő, érdekes módon az általa viselt piros-fehér ruha szinte minden kultúrában egységesen megfigyelhető

Nézzünk néhány érdekességet, ami eltérést mutat a Mikuláshoz fűződő szokásokban. A középkori lovagi hagyományokat is tiszteletben tartva a holland gyerekeknek például a Mikulás nem szánon, hanem fehér lovon viszi az ajándékot. Az olaszoknál pedig egyáltalán nincs Mikulás. Itáliában a La Befana nevű jóságos boszorkány ajándékozza meg a gyerekeket, mégpedig január 6-án.

Magyarországon is volt egy időszak, amikor nem járt december 6-án a Mikulás. A 18. században ugyanis betiltották a mikulásozást, mert a gyerekek túlságosan féltek a Nagyszakállútól, akit ebben az időben még nem olyan jóságos, vidám és huncut arccal ábrázoltak, mint napjainkban, és sokkal inkább megdorgálta az akkori gyerekeket, mint megjutalmazta.

Miután nincs információnk róla, így nehéz megmondani, hogy Nast végül miért döntött a piros szín mellett. Egyesek szerint azért, mert így akart kapcsolatot teremteni az eredeti Szent Miklós-ikonográfiával, amely gyakran vörös köntösben ábrázolja az egykori püspököt. Ám ennél valószínűbb, hogy a grafikus esztétikai okok miatt választotta inkább a piros színt, amely különösen jól mutat és kiváló kontrasztot alkot a hófehér szakállal. 

Nast nem csupán a Mikulás küllemét alkotta meg az utókor számára. Ő volt az első, aki a Nagyszakállút az Északi-sark szülöttjeként ábrázolta.

Hogy kerül a csizma az ablakba?

December 5-én este a gyerekek nagy izgalommal fényesítik a csizmájukat, bízva abban, hogy a Mikulás az éjszaka folyamán telerakja mindenféle jóval és finomsággal. Ennek a kipucolt lábbelinek a hagyomány szerint az ablakban kell várnia a Nagyszakállút. De vajon mi az oka ennek?

A gyerekek az ablakba tett csizmába várják az ajándékot
Fotó: CLM Images / Getty Images Hungary

A Mikulás azért az ablakba kikészített csizmákba teszi az ajándékait, mert a Szent Miklós alakjához fűződő legenda szerint a püspök egyszer úgy segített egy szegény családon, hogy az otthonuk ablakában hagyta a nekik szánt pénzt. Ennek nyomán azért kell a csizmát az ablakba tenni, hogy a Mikulásnak legyen hová tennie a gyerekeknek vitt ajándékot és édességet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.