Miért pont piros a Mikulás? Ez valójában az oka

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a Mikulásra gondolunk, egy hatalmas pocakos, mosolygós, pirospozsgás arcú, puha, hosszú, fehér szakállú, piros ruhás kedves idős bácsi képe jelenik meg lelki szemeink előtt. De vajon miért visel a Mikulás piros ruhát? Miért nem hord inkább zöld, kék vagy sárga öltözéket?

A Nagyszakállú stílusa nem új keletű, több száz évre tekint vissza. Sok feltételezéssel ellentétben a fehér prémmel szegélyezett piros sapkának és kabátnak semmi köze nincs azokhoz a ravasz reklámszakemberekhez, akik a karácsony közeledtével az egyik üdítőitalokat gyártó cég arcaként is felhasználják a Mikulást.

A Mikulás külsejének nincs köze a kólához

A Mikulás-öltözet színvilága sokkal inkább köthető az egyházi viseletek hagyományaihoz, mint a szintén piros-fehér színekkel piacvezetővé vált Coca-Cola márkához. Már a kólát reklámozó Mikulás megalkotása előtt számos illusztrációban és írásos leírásban skarlátvörös kabátban szerepeltetik a gyerekek jóságos megajándékozóját. Ám ettől függetlenül semmilyen misztikus történet vagy legenda nem áll a mögött, hogy miért is lett piros a Mikulás ruhája.

A Mikulás megalkotója döntött úgy, hogy változzon barnáról pirosra a jóságos ajándékozó ruhája
Fotó: Gpointstudio / Getty Images Hungary

A Mikulás-figurát eredetileg arról a Szent Miklósról mintázták, aki Myra püspökeként a 4. században a szegények és elesettek védelmezője, támogatója, megsegítője volt. A hagyományos püspöki viselet színe volt a vörös és a fehér, habár egyes történészek azt állítják, hogy Szent Miklós egyéb különböző színű ruhákat is magára öltött.

Tehát a Mikulás ruháját Myra püspöke ihlette, aki híres volt a gyermekek iránti kedvességéről és a szegényekkel szembeni nagylelkűségéről.

Halála után Szent Miklós legendája tovább élt, ennek hagyományaként emlékeznek rá több országban is december 6-án.

Barnából lett piros a Mikulás ruhája

A ma már világszerte ismert Mikulás-figura a 19. század végén született meg, annak nyomán, hogy a Harper's Weekly magazin 1863 és 1886 között megjelentette Thomas Nast karikaturista grafikus metszeteit. Ez a Mikulásról alkotott kép nagyon közel áll a maihoz. Ezekből a metszetekből alakult ki a Mikulás műhelyének koncepciója és a neki írt levelek gondolata is.

A legenda szerint a Mikulás-műhelyből szánon viszi a gyerekeknek az ajándékot a Nagyszakállú
Fotó: Tijana87 / Getty Images Hungary

Nast végül közel harminc évig tökéletesítette az általa megrajzolt Mikulást, melynek ruháját az eredetileg elképzelt barnáról az évek folyamán pirosra változtatta.

Habár a Nagyszakállú elnevezése és a hozzá fűződő legenda országonként eltérő, érdekes módon az általa viselt piros-fehér ruha szinte minden kultúrában egységesen megfigyelhető

Nézzünk néhány érdekességet, ami eltérést mutat a Mikuláshoz fűződő szokásokban. A középkori lovagi hagyományokat is tiszteletben tartva a holland gyerekeknek például a Mikulás nem szánon, hanem fehér lovon viszi az ajándékot. Az olaszoknál pedig egyáltalán nincs Mikulás. Itáliában a La Befana nevű jóságos boszorkány ajándékozza meg a gyerekeket, mégpedig január 6-án.

Magyarországon is volt egy időszak, amikor nem járt december 6-án a Mikulás. A 18. században ugyanis betiltották a mikulásozást, mert a gyerekek túlságosan féltek a Nagyszakállútól, akit ebben az időben még nem olyan jóságos, vidám és huncut arccal ábrázoltak, mint napjainkban, és sokkal inkább megdorgálta az akkori gyerekeket, mint megjutalmazta.

Miután nincs információnk róla, így nehéz megmondani, hogy Nast végül miért döntött a piros szín mellett. Egyesek szerint azért, mert így akart kapcsolatot teremteni az eredeti Szent Miklós-ikonográfiával, amely gyakran vörös köntösben ábrázolja az egykori püspököt. Ám ennél valószínűbb, hogy a grafikus esztétikai okok miatt választotta inkább a piros színt, amely különösen jól mutat és kiváló kontrasztot alkot a hófehér szakállal. 

Nast nem csupán a Mikulás küllemét alkotta meg az utókor számára. Ő volt az első, aki a Nagyszakállút az Északi-sark szülöttjeként ábrázolta.

Hogy kerül a csizma az ablakba?

December 5-én este a gyerekek nagy izgalommal fényesítik a csizmájukat, bízva abban, hogy a Mikulás az éjszaka folyamán telerakja mindenféle jóval és finomsággal. Ennek a kipucolt lábbelinek a hagyomány szerint az ablakban kell várnia a Nagyszakállút. De vajon mi az oka ennek?

A gyerekek az ablakba tett csizmába várják az ajándékot
Fotó: CLM Images / Getty Images Hungary

A Mikulás azért az ablakba kikészített csizmákba teszi az ajándékait, mert a Szent Miklós alakjához fűződő legenda szerint a püspök egyszer úgy segített egy szegény családon, hogy az otthonuk ablakában hagyta a nekik szánt pénzt. Ennek nyomán azért kell a csizmát az ablakba tenni, hogy a Mikulásnak legyen hová tennie a gyerekeknek vitt ajándékot és édességet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.