Szépen fütyülünk és a sötétben is jól látunk a répától – vagy mégsem? Tények és tévhitek a magyarok által is kedvelt zöldségről, amelyet már évezredek óta fogyasztunk, bébi változatát azonban csak néhány évtizede találtuk fel.
Amikor gyerek voltam, bizony elhittem, amit a felnőttek mondtak, és csak úgy tömtem magamba a répát, hogy jobban tudjak fütyülni. Igaz, szerettem is az édeskés zöldséget, de tény, hogy azért fogyasztottam belőle többet, mint amennyit kívántam volna, mert elég halkan tudtam csak fütyülni. Kisiskolásként az osztálytársaim sokszor megmosolyogták a próbálkozásaimat, én pedig faltam a répát, hátha egy ponton beüt a mágikus hatás. Azóta felnőttem, de mégsem megy a hangos füttyögés, pedig isten bizony, rengeteget elfogyasztottam az ízletes gyökérzöldségből.
Így vették rá a magyar szülők a zöldségevésre a gyerekeket
A répa csodatévő képességéről valószínűleg minden magyar hallott már, hiszen a szüleink gyakran mondogatták, hogy ha sok répát eszünk, jól fogunk tudni fütyülni. Generációkat ejtettek át ezzel a zöldségfogyasztást növelő trükkel, aminek az égvilágon semmilyen valóságalapja nincs, viszont így hajlandóak voltak megenni a gyerekek.
A répának a fütyülésre gyakorolt jótékony hatása olyan széles körben elterjedt, hogy hazánkban egy időben tényként kezelték.
Sőt, sokan még a mai napig elhiszik, hogy még erre is jó ez a zöldség. Azonban nemcsak mi, magyarok, hanem a britek is tulajdonítanak egy különleges hatást a répának, mégpedig, hogy aki sokat fogyaszt belőle, jól fog látni a sötétben. Ez a mítosz a világ számos országában elterjedt, azonban nem véletlenül: a második világháborúban a brit légvédelem terjesztette el.
A britek is különleges képességet tulajdonítottak a zöldségnek
Állították, hogy a pilótáik azért látnak jobban a sötétben, mert sok répát fogyasztanak, amit aztán tudományosan meg is magyaráztak. A sárgarépában ugyanis rengeteg béta-karotin van, amit a szervezet A-vitaminná, más néven retinollá alakít, ez pedig létfontosságú a szem egészségének megőrzéséhez.
Ezért a répafogyasztásnak tulajdonították a katonák éjjellátási képességét.
Az igazság azonban, hogy a Brit Királyi Légierő csak a németeket akarta megzavarni ezzel az információval, miközben egy új, titkos radartechnológia kifejlesztésén dolgoztak, melynek segítségével valóban jobban be tudták mérni az éj leple alatt is a célpontokat. Hogy a német hadsereg bedőlt-e a cselnek, nem lehet tudni, de a brit közvélemény minden bizonnyal igen, amihez hozzájárultak a kormány korabeli plakátjai is, amelyek azt hirdették:
„A sárgarépa megőrzi az egészséget, és segít látni az áramszünetben”.
Az amerikaiak is tényként kezelték a répa áldásos hatását a látásra, olyannyira, hogy még a New York Times is beszámolt arról az 1998-as tanulmányról, amely szerint tartalmazó tabletták szedésével visszafordítható a látásromlás. Tény, hogy az A-vitamin a szem őrzőjeként is ismert, és fontos szerepet játszik abban, hogy a látásunk éles legyen, de éjjellátó szuperképességet ne reméljünk a répafogyasztástól.
De akkor miért kedvelik annyira a magyarok?
A sárgarépát bár sokan szeretik, napjainkban, a szuperzöldségek világában méltatlanul elhanyagolják és hátrasorolják. Pedig a sárgarépa egy természetes multivitamin a szervezet számára, hiszen C-, D-, E-, és K-vitamin, valamint B- vitaminok is találhatók benne. Az ásványi anyagok közül kalciumot, káliumot, foszfort, vasat, cinket és folsavat is tartalmaz. Mindennek köszönhetően hozzájárulhat az immunrendszer optimális működéséhez, és néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. A sárgarépa fontos biológiai hatóanyaga a béta-karotin, de más karotinokat is tartalmaz. Azonban fontos, hogy mindenképpen
vékonyan kell meghámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a külső héj alatti háncsszövetben található.
Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is írja: a béta-karotin antioxidáns tulajdonsága szintén fontos a daganatos betegségek megelőzése szempontjából. A béta-karotin emellett a bőr igazi őre is, mert nyáron védelmet nyújt a napégés ellen, és mivel megköti a szabadgyököket, a bőr öregedését is lassítja.
Mindamellett, hogy számos pozitív élettani hatással rendelkezik, a sárgarépa egész évben könnyen beszerezhető, kedvező az ára, és igaz jolly joker a konyhában, hiszen szinte minden formában fogyasztható: nyersen, főzve, párolva vagy sütve is.
A répát őseink is nagyra értékelték: már ötezer évvel ezelőtt termesztették. Narancssárga változata azonban akkor még nem volt ismert. Színe bíbor vagy lila volt, majd az ókorban fehér, világossárga, piros és sötétlila színű változatai jelentek meg. A ma ismert narancsszín a holland kertészeknek köszönhető, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak az 1600-as években.
Az 1980-as években a sárgarépa iránti érdeklődés újra felfokozódott a bébirépa megjelenésével. Azonban a bébirépa nem a kertben terem, hanem nagyobb répákból „gyártják” darabolással és koptatással. Egy kaliforniai farmer „találta fel”, hogy a nagy mennyiségű hibás vagy göcsörtös zöldséget ne kelljen kidobnia. A piaci eladásra alkalmatlan sárgarépákat zöldbabvágóval majd burgonyahámozóval formálta, így született meg a bébisárgarépa, ami a kicsi mérete miatt hamar a gyerekek kedvence lett, és világszerte nagy népszerűségnek örvend.
Még az egészséges ételek közt is találunk olyanokat, amelyek fogyasztásában érdemes meghúznunk a határt. Ha szeretnéd tudni, melyek ezek, olvasd el az erről szóló cikkünket.
