Tizenegy gyermek mellett nincs unalom: így él egy magyar nagyon nagy család

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Joób Dóra és Márton családja kicsit más, mint egy „átlagos” nagycsalád: a szegedi házaspár tizenegy gyermeket nevel – nem ennyit terveztek, de akkora öröm volt számukra a gyerekek érkezése sorban, hogy végül akkor álltak meg, amikor orvos tartotta ezt indokoltnak.

A három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládok élete általában hangos, mozgalmasabb, váratlan fordulatokkal teli: legtöbbször nagyobb terhet ró a szülőkre mind anyagilag, mind gyermekeikre szentelt idő tekintetében egy nagy lélekszámú háztartás, mint ha egy vagy két gyermeket nevelnének. Három gyermeknél többre nem is vállalkozik sok magyar: a KSH adatai szerint négygyermekes házaspárból 21 641, öt vagy több gyermeket nevelő családból pedig alig 10 477 volt 2011-ben. A statisztika azt nem mutatja meg, hányan vannak olyanok, mint a Joób család ők tizenegy gyermeket vállaltak, mindennapjaikról pedig blogol is az édesanya, Dóra, akit a nagycsalád mindennapjairól kérdeztünk. 

Jelenleg mekkora a legkisebb és a legnagyobb gyermek, hányan élnek a családi otthonban?

Joób Dóra és férje, Marci
Fotó: családi archívum

A legnagyobb gyermekünk, Gréti januárban lesz 19 éves, ő már férjhez ment, és nem velünk lakik, így már csak 10 gyermek él velünk. A legkisebb 3 éves, most kezdte az óvodát.

Tizenegy gyermeket nevelnek: a nagycsaládosság mennyire otthonról hozott minta, mennyire saját cél volt?

A férjemmel, Marcival, mindketten nagycsaládban nőttünk fel, ők hatan voltak testvérek, mi hárman. Nem volt kérdés számunkra, hogy nekünk is nagycsaládunk lesz.

Amikor belevágtak a családalapításba, volt tervük, hogy pontosan hány gyermeket vállalnának szívesen, vagy ezt az idő és a lehetőségek alakították így?

Amikor jegyesek voltunk, beszélgettünk a terveinkről. Marci öt gyermeket szeretett volna, én hatot. Végül mindkettőnk vágya teljesült: lett 5 fiú és 6 lány. Valójában, amikor „elértük” az 5-6 gyermeket, úgy éreztük, hogy örömmel vállalnánk további gyermekeket, és ez így volt egészen addig, amíg a tizenegyedik gyerek után az orvos azt nem mondta, hogy nem javasolja a további gyermekvállalást. Ekkor megálltunk.

Hogyan néz ki 11 gyermek édesanyjaként egy átlagos napja, ha van egyáltalán ilyen?

Nem tudnám lefesteni egy átlagos napomat, mivel minden nap másképp telik. 

Naponta úgy százszor van újratervezés, így általában teljesen másképp alakul a nap, mint ahogy elterveztük.

Egy ekkora családban nagyon rugalmasnak kell lenni, és ez – úgy gondolom – leginkább az anyára igaz. Ami minden napomba bele kell, hogy férjen, az a következő: pakolás, takarítás, mosás, teregetés, hajtogatás, élelmezés, mosogatás, foglalkozás a gyerekekkel, beszélgetés Marcival. Ezenfelül a cégünk ügyvezetésével is foglalkozom, heti 8 órában hittant tanítok, blogolok, néhány naponta tetemesebb mennyiséget vasalok, vásárolni járok, rengeteget „rendszerezek” (ruhák, játékok, selejtezés), illetve igyekszem a testmozgásra is időt szakítani. Ritkán jut idő egy kis kikapcsolódásra is Marcival vagy barátnőkkel, legyen az egy kulturális program vagy egy kávézás.

Van olyan részfeladat, amit segítőnek „szervez ki” – takarítás, főzés vagy egyéb házimunka –, vagy mindent meg lehet oldani saját erőből?

Semmilyen külső segítségünk nincsen, a nagyszülők vagy Grétiék – a legnagyobb lányunk és a férje – segítenek, ha valami „extra” van, vagyis ha egyikőnk sem ér rá, és a gyerekekért el kell menni, vagy vigyázni kell rájuk. De az itthoni feladatokat mind mi oldjuk meg. Igyekszem a gyerekeket is bevonni ezekbe, van, aki szívesebben segít, van, aki nem annyira.

Joóbék nagycsaládja lányuk esküvőjén
Fotó: Szocs Akos

Sokan hozzák fel érvként a nagycsaláddal szemben, hogy nehéz az anyagi lehetőségeket akár már kettő vagy annál több gyermek számára is biztosítani – nekik mit üzenne 11 gyermekes anyaként?

Szerintem ez sok szempontból nem igaz.

Idézőjel ikon

Egyrészt rengeteg olyan dolog van, amit csak egyszer vagy kétszer kell megvenni, és utána több gyerek tudja használni, másrészt nagyon sok mindent úgy kapunk rokonoktól, barátoktól, harmadrészt pedig nem tartjuk indokoltnak, hogy el legyenek halmozva elektronikai cikkekkel vagy márkás ruhákkal.

Nem beszélve a nagycsaládok rendelkezésére álló adókedvezményekről és más kedvezményekről, amik persze nem fedeznek minden kiadást, de sokat segítenek.

Hogyan lehet egy ekkora családban megszervezni a minőségi időtöltést külön-külön a gyerekekkel?

Nem egyszerű, de úgy gondolom, megoldható. Rendszeresen csinálunk programot külön 1-2-3 hasonló korú gyerekkel, napközben a kisebbekkel, este a nagyobbakkal tudunk jobban foglalkozni. Ezenkívül, ha Marci vagy én megyünk valahová, akkor sokszor magunkkal viszünk 1-2 gyereket. Vannak a hittanórák is, amiket én tartok a gyermekeimnek, így az is minőségi időként tud szolgálni. Valamint, aki éppen beteg, az is jobban élvezheti az Anyával töltött külön időt.

És a férj-feleség minőségi időre hogyan tudnak lehetőséget teremteni?

A házasságunk kezdete óta nagyon fontos számunkra, hogy megfelelő minőségi időt tudjunk együtt tölteni, és ebből nem engedtünk azóta sem. Amikor jöttek sorban a gyerekek, akkor is mindig szakítottunk időt egymásra. Ez a legtöbbször este valósul meg, miután mindenki elcsendesedik, de amióta mindenki közösségbe jár, néha napközben is tudunk időt fordítani erre. Véleményem szerint ez elengedhetetlen egy házasság fenntartásához.

Az egyik legnagyobb magyar család lehet az övék
Fotó: családi archívum

A nagyobb gyerekeknél mennyire elvárásuk az, hogy kivegyék a részüket a kisebbekkel kapcsolatos feladatokból?

Nincs kőbe vésve, de azért valamilyen szinten elvárjuk, hogy valamelyest kivegyék a részüket az itthoni feladatokból, legyen az rendrakás, bepakolás a mosogatógépbe, teregetés, vagy a kicsik fektetésében való segítség.

Mi a legjobb dolog egy ennyire nagy családban?

Talán az, hogy mindig élet van az otthonunkban. Egy nagycsalád egy szuper közösség, még ha vannak is feszültségek, nézetkülönbségek. 

Fantasztikus, amikor együtt beszélgetünk, pizzázunk, tüzet rakunk, imádkozunk, Bibliát olvasunk. Ezek mind nagyon örömteli közös programok.

És az biztos, hogy a gyerekek sosem unatkoznak. Persze nem állítom, hogy néha nem vágyunk a csendre, nyugalomra, amikor mindenki nyüzsög, de mindent egybevetve sem csinálnánk másképp most sem.

És mi az, ami a legtöbb fejtörést okozza?

Leginkább az, hogy minden fronton megfeleljek. Marcival mindketten nagyon sok területen kell, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsunk, és sokszor azt sem tudja az ember, hogy „melyik ujját harapja”. Úgy érezzük, sokszor csak tűzoltás van, és sok mindenre nem jut idő. Engem borzasztóan frusztrál a rendetlenség, kosz, de ennyi feladat mellett képtelenség az, hogy mindig csilli-villi legyen minden. Így bele kellett törődnöm, hogy amíg sok kicsi gyerek lakik itt, addig a rend és a tisztaság csak részben megvalósítható. Talán ezt a legnehezebb elfogadnom.

Mi az, amit önök szerint a gyerekek előnyként visznek magukkal életükbe azáltal, hogy nagycsaládban nőnek fel?

Úgy gondolom, egy ekkora családban a gyerekek sokkal inkább megtanulnak alkalmazkodni, közösségben élni, és nagyon önállóak is lesznek.

Idézőjel ikon

Egyszóval „életrevalók”, nem esnek kétségbe egy-egy váratlan helyzetben.

Sokszor rácsodálkoztunk már, hogy milyen kreatívak tudnak lenni a problémamegoldás területén, és úgy gondolom, hogy ez annak köszönhető, hogy ilyen sokan vannak testvérek.

A nagyobb gyerekek nyilatkoznak már arról, hogy ők saját családjukban tervezik-e követni a sokgyermekes példát?

Eddig pozitív visszajelzéseket kaptunk tőlük erre vonatkozóan. Ha nem is tizenegyet, de legalább négyet-ötöt szeretnének ők is vállalni. Ez nagy öröm számunkra.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.