Nekik jó hír a magas infláció

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magasra kúszó infláció megnövelte a Babakötvény kamatát: a gyermekek biztosabb pénzügyi jövőjét segítő befektetési forma 2014 óta létezik.

A Babakötvény kamatozását az inflációhoz igazítva számítják: minden évben a fölött 3 százalékkal alakul. Ez most azt jelenti, hogy a KSH által a 2023-as évre számított 17,6 százalékos, magas infláció a Babakötvénynél 20,6 százalékos kamatban csapódik le. 

Mától tehát így módosul minden Babakötvény kamata, kivéve a legelső, 2032/S sorozatot, melyet a 2014 januárjának végéig született gyerekeknek lehet megvásárolni. Itt a kamatforduló december elsején van.

A magas infláció a gyerekek befektetéseire pozitív hatást is gyakorolhat
Fotó: Olena Domanytska / Getty Images Hungary

2006 óta minden Magyarországon élő, magyar állampolgárként született gyermek számára, 2017 júliusa óta pedig a magyar igazolvánnyal rendelkező, illetve nem itthon, de magyar állampolgárként élő gyermek számára 42 500 forintos életkezdési támogatást biztosít az állam. 

Az alanyi jogon járó összeget egy, az inflációval megegyező kamatozású letéti számlára helyezik el a Magyar Államkincstárban.

Ahhoz, hogy ez a gyerek nevére kerülhessen Babakötvényként, Start értékpapírszámlát kell számára indítani.

A számla a gyerek 18 éves koráig bármikor megnyitható, de kifizetésre leghamarabb három év eltelte után van lehetőség. A magas kamat jelentőségét az segíthet megérteni, ha mellé helyezzük a Prémium Magyar Állampapír jelenlegi kamatát: a még február 6-ig kapható 2032/I elnevezésű papír 9,9 százalékot kamatozik, a másnaptól jegyezhető 2032/J induló kamata pedig már csak 7,9 százalék.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.