10 képességet is fejleszt és a legtöbb gyerekszobában ott van, mi az?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mind örülünk, ha olyan játékot sikerül vennünk gyermekünknek, mellyel nemcsak játszani szeret, de fejleszti is: szuper hír, hogy a legó nagyon is ilyen.

Hogy építeni nemcsak élvezetes, hanem hasznos, ezáltal jó is, azt talán minden szülő tudja már. Azon viszont talán még te sem gondolkoztál el, milyen sok készséget és képességet is fejleszt az, ha egy gyermeknek egy doboz legót adsz a kezébe: mutatjuk, mi mindenben szolgál javára az, ha az apró kockákat rakosgatja egymásra!

Finommotoros fejlesztés: a finommotorika testünk legapróbb részeinek koordinált használatát takarja. A szem és a száj mellett az ujjak mozgatásának akaratlagos és koordinált módjáról szól ez a képesség, az ujjak fejlesztése pedig különösen fontos az ovis korosztályban, hiszen az iskolában rájuk váró írástanulásban hatalmas segítséget jelent majd számukra az, ha hat-hét éves korukra sokat fognak a kezükben apró dolgokat, melyeket irányítaniuk kell – úgy, mint majd a ceruzát, és később a tollat.

A legókockákkal való építés, sőt, már a legkisebb kockák felcsippentése is azt a fajta finommotoros manipulációt adja meg a gyermeknek, amely annyira fontos az ujjak izmainak megerősítéséhez.

Ne csak színes ceruzát és papírt adj tehát a gyerekeke kezébe, ha szeretnéd felkészíteni őket az írástanulásra, hanem építőkockákat is!

Legózás közben a szerepjáték millió lehetősége villan fel a gyermek előtt
Fotó: Michael Loccisano / Getty Images Hungary

Kooperatív játék: ha több gyermek legózik együtt, a nagy építés általában még nagyobb játékba torkollik. Az autók, állatok, figurák mozgásba lendülnek, belakják a felhúzott várat, hegyet vagy házat. Ettől tökéletes kettő az egyben játék a legó: az építőkockából készített művek később szerepjátékozás kellékeivé válnak. Ez a játék a történetmesélést is megtanítja a kicsiknek, miközben fantáziájuk szabadon szárnyalhat egy olyan világban, melyet maguknak teremtettek.

A sikert is megízlelhetik azok a gyerekek, akik gyakran legóznak. Akár instrukciók alapján építenek, akár saját fantáziájuk szüleménye az, amit a kezükben tartanak, az építőjáték sikerélményekkel gazdagítja őket, melyeken alapulva önbizalmuk is növekszik.

Kitartás: előfordulhat, hogy ami a gyermek fejében összeállt, az építés közben valamiért mégsem akar működni, vagy épp egy rossz mozdulat miatt széttörik a mű, netán túl magasra nő a torony, majd saját súlya alatt összeomlik.

Eleinte ezeknek az eseteknek szinte biztosan nagy sírás lesz a vége, de ahogyan egyre többet játszik gyermeked a kockákkal, úgy nemcsak egyre ügyesebb lesz, hanem rájön arra is, hogy egy idő után biztosan létre tudja hozni azt, amit szeretett volna,

csak tanulnia kell a korábbi tapasztalatokból. A játék közben elsajátított kitartásnak későbbi életében is nagy hasznát veheti majd!

A megértés és a rejtélyek megfejtése is a legózás fontos része. Ha szettet vásárolsz gyermekednek, azzal egy – vagy akár több – összeszerelési útmutató is jár, melynek segítségével lépésről lépésre haladva összeáll az a kreáció, melyet a dobozon látsz. Az, hogy van instrukció, ugyanakkor még nem jelenti, hogy a kalózhajót vagy várat összerakni egyszerű. Kell persze kitartás is hozzá, de kell az is, hogy elsajátítsuk a füzetek logikáját, ami egy ovis-kisiskolás korú gyermeknek kihívást is jelent. Értelmeznie kell a térbeli ábrát, majd megkeresnie a megfelelő elemet, és azt a megfelelő módon kell odaillesztenie a többihez, miközben a káoszból valami formálódni kezd.

Tudomány a gyakorlatban: végül is erről szól a legó. Mindenki megpróbál olyan magas tornyot építeni az elemekből, amilyet csak tud, de van egy pont, ami után az biztosan le fog dőlni. Ha viszont szélesebb alappal kezdi, magasabbra építheti azt – így tudományos alapismereteket sajátíthat el tapasztalati úton, melyeknek aztán természetesen a mindennapi életben is nagy hasznát veheti!

Számtalan módon fejleszt ez az építőjáték
Fotó: BSR Agency / Getty Images Hungary

Technológia: a kockák azt is megtanítják a gyerekeknek, hogyan hozzanak létre meglevő dolgokból valami újat, arról nem is beszélve, amikor a komolyabb, esetleg motort is tartalmazó szettek segítségével még komplexebb ismeretek birtokába kerülhetnek!

Mérnöki alapismeretek: ha hidat építünk, de nem gondolunk bele abba, hogy az alátámasztás nélkül saját súlya alatt fog összerogyni, van még mit tanulnunk e téren.

Néhány elrontott híd után azonban a gyermek már automatikusan alátámasztás után fog nyúlni, mert megtanulta, hogy ez a rendszer csak ilyen módon működhet.

Ezek az ismeretek a mindennapokban is hasznosak maradnak!

Kreativitás: ahogyan a gyermekrajzok mindegyike, úgy egy legókockából épített épület vagy más alakzat is műalkotás, amely segít a gyermek kreativitásának kifejeződésében, akár terápiás haszonnal is bírhat, valamint segíthet megértenünk azt, éppen mi foglalkoztatja gyermekünket. Ha vele építünk, mindezt együtt élhetjük meg, közösen töltött minőségi idő formájában!

Matematikai alapismeretek: minták, szimmetria, az egyes elemek számának végessége, a felhasználható elemek száma – építés közben teljesen észrevétlenül matematikai alapvetésekkel találja magát szemben gyermekünk, anélkül, hogy tudná, éppen ezeket az alapismereteket sajátítja el. Hát még ha testvérével vagy barátjával kell éppen elosztani a kockákat…

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.