Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha egy betegséget láz kísér, sokan azonnal piruláért nyúlnak, de vajon okkal teszik-e, és van-e értelme nyakig a paplan alá bújni?
Gyermekkorom lázas megbetegedéseinek egyik legnagyobb keresztje volt, hogy ilyenkor
kötelező jelleggel vastag paplan alá kellett feküdnöm, és bármilyen melegem is volt, nem dughattam ki alóla se kezem, se lábam, míg végül csatakosra izzadva lejjebb nem ment a lázam.
Rögtönzött, kis mintán végzett közvélemény-kutatásom alapján a nyolcvanas évek gyermekei számára egységesen ismerős ez a gyakorlat, szülőként azonban már egyikünk sem alkalmazza azt. Hibát vétenénk ezzel, vagy egyszerűen felesleges volt a szenvedés már annak idején is?
Felmentés a dunyha alól
„Az elgondolás józan paraszti ésszel szemlélve nem áll távol a valóságtól, de amire így rá akarunk segíteni, azt elvégzi a szervezet magától is” – mondja dr. Kóródy Ágnes háziorvos. Szerinte paplan alá akkor bújjunk lázasan, ha egyébként is a hideg ráz, így jólesik a meleg. Egyébként inkább arra fontos figyelni lázas állapotban, hogy ne terhelődjön túl a szervezetünk, márpedig pulzusunk megemelkedik, keringésünk pedig terhelődik, ha bedunsztoljuk magunkat a dunyha alá.
A szakember inkább lengébb öltözetet és sok folyadékot ajánl – a nagyik másik módszere is megbukik, ugyanis nem a forró tea a megoldás, de nem is a jéghideg víz, egyiknek sem lesz különösebb hatása a lázra.
Jó tudni ugyanakkor, hogy gyerekek esetében a testhőmérséklet egyfokos emelkedése 12 százalékkal emeli meg a folyadékbevitel-igényt.
Mennyi az annyi? Ez már láz!
Még mielőtt a lázcsillapítás valóban hatékony módjaira kitérnénk, érdemes áttekinteni, mikor beszélünk egyáltalán lázról, és azt mikor kell csillapítani.
„Pontos határértékeket nehéz megszabni, a normális testhőmérséklet egyéni különbségeket mutat. Ha négyóránként mérnénk testhőmérsékletünket, azt látnánk, hogy az reggel a legalacsonyabb, késő délután, este pedig megemelkedik. Normális folyamat az is, ha ez akár hőemelkedést jelent” – mondta el a Díványnak a háziorvos.
Hőemelkedésről 37–37,5 fokos testhőmérséklet fölött, lázról 38 fok, gyermekgyógyászati elvek szerint 38,3 fok fölött beszélhetünk.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy egyes élettani jelenségek is járhatnak felnőtteknél hőemelkedéssel: a tüszőrepedés jelzése mellett a korai terhesség gyanújele is lehet a hőemelkedés. Ez nem csillapítandó.
A lázcsillapítás igénye az egyébként panaszmentes, alapbetegség nélküli és nem várandós betegeknél 39 fok fölött lép fel, illetve akkor, ha a lázas állapot panaszt okoz. Ha a lázat egyéb riasztó tünet – csillapíthatatlan fájdalom, zavartság, tarkómerevség, eszméletvesztés, görcsroham vagy csillapíthatatlan hányás kíséri –, az sürgősségi ellátást igényel.
„Ha rossz a közérzet, a beteg bágyadt, fáj a feje – ami a láz gyakori kísérőtünete –, akkor érdemes lázcsillapítóhoz nyúlni”
– tudtuk meg. Gyermekeknél fontos még tudni, hogy 3 hónapos kor alatt nem ajánlott a fülhőmérő használata, végbélben vagy hónaljban mérjük ekkor a testhőmérsékletet inkább.
Így csillapíthatod
A következő kérdés az, hogyan érdemes lázat csillapítani? Bevehetünk gyógyszert, és emellett, kiegészítésként alkalmazhatunk fizikális hűtést, amelyet kétféle módon valósíthatunk meg.
- Hűtő zuhany vagy fürdő: ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy sokkolnunk kell a szervezetet. „Testmeleg vizet engedjünk a kádba, majd engedjük, hogy az ránk hűljön. Ez megindíthatja azt a folyamatot, amit a gyógyszeres lázcsillapítás fenntart” – mondja dr. Kóródy Ágnes.
- Priznic: de ebből sem a jeges lepedő testre csavarása! „A homlokra és csuklóra tett zsebkendő nem elég. Törülközőbe kell burkolni a testet, de az se legyen jéghideg” – tudtuk meg a szakértőtől.
Amennyiben a gyógyszer bevételét követő négy órában lemegy testhőnk, utána pedig visszaszökik, az nem azt jelenti, hogy a lázunk csillapíthatatlan: ha viszont gyógyszer hatására sem változik, akkor érdemes orvoshoz fordulni, ez ugyanis akár azt is jelezheti, hogy bakteriális fertőzésünk van.
Ugyanígy megéri háziorvosunkkal felvenni a kapcsolatot, ha már 2-3 napja tart az állandóan visszatérő láz, illetve bizonyos krónikus betegségek – mint a szívbetegség vagy a cukorbetegség –, valamint terhesség esetén is hasznos lehet, ha kezelőorvosunk értesül a zajló betegségről.
A láz ugyanis extra terhelést jelent a szervezetnek, ami nem jó ezekben az állapotokban, illetve az időseknek sem. Kisgyermekek esetében 3 éves kor alatt láz előfordulásánál mindenképp jelentkezzünk a gyermekorvosnál.
Segít a betegségből kilábalni
Végezetül arról is megkérdeztük a szakértőt, kell-e egyáltalán félnünk a láztól.
„A láz egy evolúciósan jól kitalált előny az immunrendszer működésének segítségére. Magasabb hőmérsékleten a fehérvérsejtek könnyebben szaporodnak, hatékonyabban működnek. A vírusok és baktériumok is kevésbé tudnak életképesek maradni magasabb hőmérséklet mellett. Segítő hatása van, de 39 fok fölött terhelést is jelent a szervezetnek” – mondta el dr. Kóródy Ágnes.
