Segítség, anya covidos: meg sem puszilhatom a gyereket?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az elmúlt hetekben egyre több család szembesül azzal az élethelyzettel, amelyben a koronavírusos szülők gyerekeikkel karanténba kerülve próbálják elkerülni a kicsik megfertőzését. Szakértőt kérdeztünk a tennivalókról és az esélyekről.

Ha a gyorsteszten megjelenik a két csík, kisgyermekes családokban egyértelmű feladat a munkáltató és a háziorvos után az iskola vagy óvoda értesítése is. A karanténkötelezettség kapcsán sincsenek kérdések, az első sokkból ocsúdva azonban sokféle kérdés merülhet fel egy koronavírusos anyában. Vajon ha főzök – és még elég szerencsés vagyok ahhoz, hogy érezzem az ízeket , minden kóstolás után cseréljek kanalat? Megfújhatom a levest, ha túl melegnek találja a gyermekem? Hogy altassam, ha lehetőleg kerülnünk kellene a kontaktot, de ő testközelséget igényel – és egyáltalán, a covidos anya adhat jóéjtpuszit?

A koronavírus átadása szinte elkerülhetetlen

„Ha azt vesszük számításba, hogy most az omikron fertőz leginkább, akkor szinte mindegy, hogy a beteg szülő megfújja-e a gyerek ételét: nehezen kikerülhető, hogy a betegséget a szülők a gyermeknek átadják. Egy megoldás van erre: ha a fertőzött elhagyja a háztartást. Ha egy légtérben vannak, az esély nagy a megfertőződésre” – árulta el a rossz hírt dr. Pék Tamás, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika infektológus szakorvosa a Díványnak.

Van ugyanakkor egy olyan élethelyzet is, amelyben a szeparálódást nem is ajánlják, ez pedig a csecsemőjüket még szoptató anyáké.

 Az anyák testében keringő ellenanyag átmegy az anyatejbe és onnan a gyerekbe, ezért javasolt, hogy a fertőzött anyák is folytassák a szoptatást – mondja a szakértő.

Koronavírusos szülő mellett nincs sok esély arra, hogy az egy háztartásban élő gyerek ne kapja el a betegséget
Fotó: boonchai wedmakawand / Getty Images Hungary

Az infektológus szerint az omikronnal szemben annak sincsen sok értelme, ha folyamatosan fertőtlenítjük otthonunkban a felületeket.

„Lehet, hogy a koronavírus rákerül a tükörre, de senki nem onnan fogja elkapni, hanem légúton keresztül. Otthon nem lehet ózonfertőtlenítőt használni” – mondta a szakember, hozzátéve, azért produkál furcsaságokat is a koronavírus: van, hogy egy háztartásban élők sem kapják el családtagjuktól azt – erre az igen ragályos delta esetében is volt példa.

Ne higgyünk minden negatív tesztnek

A jelenleg már széles körben elérhető gyorstesztek segítségével állapítja meg ma sok ember fertőzöttségét, és ezek kerülnek elő otthon akkor is, ha valaki azt akarja ellenőrizni, szeretteinek átadta-e a fertőzést. A leolvasott eredményekkel azonban érdemes vigyázni.

„Az úgynevezett gyorstesztek esetében a korábbiaknál gyakrabban előfordulhat, hogy negatív a teszt eredménye” – figyelmeztet dr. Pék Tamás, hozzáfűzve, hogy a várakozások szerint a következő 3-4 hétben a teljes országon végigszáguld majd az omikron variáns, így akinek koronavírusra jellemző tünetei vannak, az legvalószínűbben valóban meg is fertőződött: nem influenzás, hanem jó eséllyel covidos.

A gyerekekre a szövődmények lehetnek veszélyesek

Az infektológust arról is megkérdeztük, valójában mennyire kell aggódnunk, ha a gyermek is elkapja szülőjétől a betegséget.

„Maga a Covid nem annyira az akut szakaszban veszélyes a gyermekekre: a fertőzés lezajlása után 2-8 héttel jelentkezhetnek úgynevezett hosszú Covid tünetei, illetve ritkán, de megjelenhet a többszervi gyulladás tünetegyüttes (MIS-C).

Az elmúlt egy évben harminc ilyen esetünk volt, ha ezeket a hullámokhoz igazítjuk, akkor heti egy esettel számolhatunk.

Oltott gyermek egy sem volt köztük” – utal dr. Pék Tamás a vakcina védő hatására. A MIS-C lázzal, kiütéssel, hasmenéssel, cserepes ajkakkal és elesett állapottal jelentkező betegség: ezeket a jeleket a szülő általában észre szokta venni gyermekén.

Gyerekeknél nem a Covid, inkább a szövődmények okozhatnak bajt
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Érdemes ennek az állapotnak az elkerülésére is oltatni, de az infektológus arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hosszú Covid tünetegyüttese gyakran előfordulhat a fertőzésen átesett gyerekeknél szédülés, álmatlanság, hajhullás, fáradékonyság képében: ez az állapot ritka az oltottaknál. Szívizomgyulladást is a vírus okoz gyakrabban, nem az oltás, így annak előnyei egyértelműen felülmúlják az esetleges kockázatokat – ráadásul a már egy adaggal oltott gyerekek sem karanténkötelesek, emelte ki dr. Pék Tamás. 

Nehéz helyzetben a szülők

A családok koronavíruson túli, másik nagy gondja a sok légúti fertőzés, amely az őszi hónapok óta a gyermekek körében bekövetkezik. A szakértő azt mondja: nagyon sok beteg érkezik mostanában hozzájuk úgy, hogy a szülők arról számolnak be, a gyerek orra gyakorlatilag hónapok óta folyik. Mint elmondta, 

a korábbi intézménybezárások alatt elmaradt vírusokkal való találkozásokat „pótolják” most a gyerekek,

amivel sok szülő nehéz helyzetbe kerül, hiszen nagyon sokat kell otthon maradnia gyermekével úgy, hogy az akár mehetne is intézménybe, de nem veszik be. Az orrfolyós gyerekeknél nagyobb járványügyi problémát is lát ugyanakkor a mindennapokban az infektológus.

„Amíg a maszkot sem viselik rendesen az emberek, kilóg belőle az orruk, addig nem érdemes erről beszélni” – fogalmazott. Nekünk, felnőtteknek kell jó példával elöl járnunk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.