Ságodi Hajni és nővére, Horváth Ria egyedülálló könyvekkel jelentek meg a piacon. A kamaszoknak szóló kiadványok önismereti és személyiségfejlesztő témáit a coaching módszereivel és az agykutatás legújabb felfedezéseit felhasználva írták meg két korosztálynak: az Első ÉN térKÉPem kötetet 10 éves kortól ajánlják, Az ÉN térKÉPem pedig 16 éven felülieknek szól.
Hajni Hollandiában él nemzetközileg elismert, diplomás coach és szervezetfejlesztő, Ria évtizedek óta tanít és tréningeket, workshopokat, táborokat tart kamaszoknak, fiataloknak. Ketten együtt a Covid miatti lezárások időszakában ültek össze megírni egy olyan könyvet, amihez hasonló magyarul nem létezik, de még a nemzetközi piacon sem elérhető. Az ötletet Ria tapasztalatai adták, aki testközelből ismeri a kamaszok problémáit, kérdéseit, és azt tapasztalta, hogy a módszerei beválnak: a rossz jegyek javulnak, a családi kapcsolatok rendeződnek. Két éve már írt egy könyvet 5öst érő tanulási 5letek címmel a tanulási módszerekről, most viszont abban segíti a fiatalokat, hogy saját életüket, személyiségüket fejlesszék: megismerjék, megszeressék magukat, több önbizalmuk és motivációjuk legyen.
Hajni és Ria is azon dolgozott, hogy megmutassák, milyen hatékony és újszerű utak vezetnek a siker felé. Eredetileg egy könyvet terveztek, és annak első verzióját meg is írták, Balázs Andrea pedig szemléletes, sokszor vicces illusztrációkkal színesítette. A könyv tesztelése során azt a visszajelzést kapták – mind a tiniktől, mind a szülőktől és a szakemberektől –, hogy a könyv igazán érdekes, a tartalom nagyon kell, a forma kiváló, de igazából két, különböző korosztálynak szóló kiadvány alapanyagát tartalmazza. Ennek hatására, ahogy fogalmaztak, a sziámi ikreket kettéválasztották, és két könyvet hoztak létre. A testvérpár arról mesél, miért volt szükség erre a pluszmunkára.
„2021 februárjában kezdtük el a közös munkát, és áprilisra meg is tudtuk mutatni másoknak – kezdi Ságodi Hajni. A tesztelők visszajelzése alapján láttuk, hogy az irány jó, de jobban kell igazodni a korosztályonként eltérő igényekhez. Éreztük, hogy akkor érünk célt, ha mindenkinek élvezhető, emészthető módon tálaljuk a mondanivalónkat. Egy tízéves kiskamasz kevesebb és egyszerűbb információt tud befogadni és még nem foglalkozik például a szerelemmel, párkereséssel, míg egy 16 éven felüli fiatal már képes több tudást alkalmazni, és nagyon is érdekelt a párkapcsolatok működésében.”
Kik segítették a munkátokat?
Balázs Andrea grafikusnak köszönhetjük az illusztrációkat, a honlapot pedig az unokahúgunknak, Szabó Ivettnek. A Németországban élő dr. Schäffer Csilla működött közre orvosszakmai szakértőként, szerkesztőként és korrektorként. Az agyműködésről szóló részeket Hajni fia, Ábel segített pontosítani, aki jelenleg Lisszabonban agykutató doktorandusz. Több szakértő is véleményezte a könyveket: iskola- és szervezeti pszichológus, mestercoachok és pedagógusok is hozzájárultak a kiadványok tökéletesítéséhez. Büszkék vagyunk arra, hogy Vígh László, Széchenyi-díjas biokémikus stresszkutató, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja így írt: „Különleges könyvek, az önmagunk megismeréséhez szükséges, agyunk működéséről szóló tudást érdekesen és a korosztálynak megfelelően tálalják, praktikussá teszik. Mindenki sokat fog tanulni belőlük!”
A két könyv augusztusban jelent meg. Milyenek az első visszajelzések?
Tudtuk, hogy olyat alkotunk, amire nagy szükség van, hiszen ezért álltunk neki az írásnak – válaszol Hajni. Mégis minden reményünket felülmúlta a fogadtatás, amely szerint olyan hiánypótlót alkottunk, ami úgy kell a magyar piacra, „mint egy falat kenyér”. A visszajelzések szerint nemcsak a kamaszoknak, de a szülőknek is érdemes elolvasniuk, mert ők is tudnak tanulni belőle, és lesz mi alapján beszélgetniük a gyerekükkel ezekről a fontos témákról. Jelentkezett már osztályfőnök is, aki az egész osztályának vásárolt egy-egy könyvet, illetve – a pedagógusok kérésére – készül a módszertanunkra alapuló osztályfőnöki vagy etikaórára szánt tanári kézikönyv is. Az lenne jó, ha a leírt ismeretek és módszerek minden tizenéveshez eljutnának, és a könyv mindig kéznél lenne nekik később is, hogy bármikor vissza tudjanak lapozni benne. Interaktívan, sok képpel, kevés szöveggel, a lényegre koncentrálva, humorosan fogalmaztunk, hogy bármelyik korosztály számára érthető és érdekes is legyen. Az agykutatás eredményeiből azt is tudjuk, hogy a vizuális megjelenés mellett a metaforák is könnyítik a tartalom megértését és megjegyzését. Ezt is alkalmaztuk a könyv megalkotása során. Az agy evolúciójának folyamatát és a részeinek funkcióját például kiválóan el lehet magyarázni dr. Linden agykutató fagyis hasonlatával, amit aztán a könyvben végigfuttatunk – például az érzelmek témánál utalunk rá, hogy ha mérges vagy, akkor „beindul az agyi epergombócod” stb.
Szerintetek miért fontos a coaching és az agykutatás eredményeinek ismerete a kamaszoknak?
Azért, mert a coaching működik – válaszol Horváth Ria. – Ha a gyerekek problémákkal jönnek, akkor én kérdéseket teszek fel, amikre a fiatalok találják meg a választ. Papolás helyett önálló gondolkodásra, előrelátásra nevel, ami elengedhetetlen a jó döntések meghozatalához. Másrészt a kamaszkor az önfelfedezésről és felnőtté válásról szól, és a könyvben írunk arról is, hogy ebben az időszakban az agy fejlődése által milyen képességek alakulnak tovább leginkább: a tudatos tervezés, az önmagunk és mások megértése (empátia), illetve az érzelmek kordában tartásának képessége. Mind a háromhoz próbálunk ismeretet és gyakorlatokat, tippeket adni, hogy ez a képességfejlődés gyorsabban és teljesebben történhessen meg. A tinédzserkor legnagyobb kérdése, hogy ki vagyok én, ki leszek, a coaching segítségével pedig, ahogy az a coach szó eredetében is benne rejlik, ezen fejleszthetünk, gyorsíthatunk.
Mi a célotok a weboldallal?
A könyv népszerűsítése mellett nagyon fontos célunk, hogy a honlapunkon megosszuk az agykutatási és pszichológiai módszereket, újdonságokat, érdekességeket. Ezekről sokan Magyarországon még csak nem is hallottak – sőt sokszor nem is érhető el magyar nyelven ez a tudás –, így alkalmazni, megtanulni sem tudják őket. A könyvekben több ilyet is bemutatunk. Ilyen például a fejlődési szemlélet, ami mindkét kiadványban szerepel, és nagyon fontos a magyar fiataloknak hallani erről ahhoz, hogy tudjanak hinni önmagukban. Az ÉN térKÉPem könyvben a szokásalakítás témánál megemlítjük, hogy új szokás kialakításakor vissza kell fognunk a régire irányuló késztetést – ezt a legtöbben tudjuk, érezzük. De az már kevésbé ismert, hogy erre a visszafogásra egy automatikusan induló cselekvés esetén csak 0,2 másodpercünk van! Attól a pillanattól, hogy meglátjuk a csokit az asztalon (inger), az agyban 0,3 mp alatt megszületik a kívánság („hmmm... megeszem ezt a csokit”), és azután 0,2 másodperc múlva már el is indul a kezünk a csoki felé!
A sokszor mobilfüggő fiatalok arról sem tudnak, hogy a közösségi média alkalmazásaiba dopaminalapú vonzást építenek a gyártók. Egy másik hasonló példa az érzelmi túszejtés, ami kapcsán még arra is fény derül a könyvben, hogy miért csapkodunk, kiabálunk, amikor nagyon idegesek vagyunk: ilyenkor a nagy mennyiségben termelődő hormonok felkészítik a végtagjainkat a menekülésre vagy a harcra, tehát a kezünk tele lesz energiával, miközben az agyunk logikusan gondolkodó része (az agy „csokigombóca”) szinte kikapcsolódik – ami szintén újdonságnak számíthat. Reményeink szerint sok rendszeres olvasónk lesz ezen a felületen is, ahol ezekhez hasonló, új és hasznos ismereteket fogunk folyamatosan megosztani!
