A szülei annak idején nem tették, most 130 milliárd dolláros vagyonon kell osztozniuk. A Dívány annak járt utána, hogy a hazai jogrend alapján érdemes-e házassági szerződést kötni.
Májusban jelentette be válását Bill és Melinda Gates. A sokáig példaértékű házasság huszonhét együtt töltött év után bomlott fel. A feleknek 130 milliárd dolláron kellett osztozniuk, házassági szerződés nélkül. A Gates család háza tájáról azonban érkezett jó hír is: szombaton mondta ki ugyanis a boldogító igent a család idősebbik lánya, a 25 esztendős Jennifer Gates a 30 éves egyiptomi származású Nayel Nassarnak, méghozzá azon a lovasfarmon, amelyet Jennifer diplomaajándékként kapott a szüleitől, amikor végzett a Stanfordon. Az esemény világraszóló lakodalom volt, amit nemcsak hatalmas építkezés előzött meg, de komoly celebfelvonulást is tartogatott.
Az esküvő jó apropót teremt a kérdés felvetésére, vajon Jennifernek és Nayelnek van-e házassági szerződése. Szüleiknek nem volt, igaz, nem is okozott vitát a vagyonelosztás, pedig 130 milliárd dollárról van szó, amivel a család a negyedik leggazdagabb a világon, a Tesla-vezér Elon Musk, az Amazon-tulaj Jeff Bezos és a francia luxuscikkeket gyártó vállalatok tulajdonosa, Bernard Arnault mellett. Vagyonukat azonban nem akarják megtartani, jótékony célra fordítják, szép lassan elajándékozzák, míg három gyermekük fejenként 10 millió dollárt kap az általuk felhalmozott összegből.
A magyar jogrend a házassági szerződésről
Ennél kisebb vagyon esetén is megfontolásra érdemes, köss-e házassági vagyonjogi szerződést a magyar jogrend szerint? „Az első sztereotípia, amivel érdemes leszámolni, hogy ez nem számító cselekedet, sokkal inkább racionális tett. Amíg dúl a szerelem, senki nem gondol a szerelem végére, mégis érdemes foglalkozni azzal, hogy, ha ez bekövetkezne, milyen módon osztanátok meg a vagyont” – mondja Dávid Zsófia ügyvéd, a Dávid Társas Ügyvédi Iroda partnere.
Sokszor kiderül a válófélben levő párok esetében, hogy valójában mindig külön gazdálkodtak, sose gondolták, hogy amit keresnek, nem az övék, mivel nem gondolták, hogy rájuk is vonatkozik a törvényes vagyonjogi rendszer. De az is előfordul, hogy a törvényes rendszert előnyeit kihasználva az egyik házastárs semmilyen módon nem járul hozzá a költségekhez, hiszen minden bevétel közös, így neki minden bevétel fele jár. A közös és külön vagyonok közötti elszámolás bonyolult számításokhoz vezet, különösen az értéknövekedés, a hozamok és költségek vizsgálatával.
A törvényes rendszer mellett a polgári törvénykönyv (Ptk.) nagy szabadságot ad a házasulandóknak, illetve a házastársaknak. A házassági vagyonközösségtől a közszerzeményi rendszeren és a teljes vagyonelkülönítésen át a vegyes rendszerekig több megoldás alakítható ki a felek vagyoni viszonyainak rendezésére, a születendő gyermekekről való gondoskodásra, a lakhatás rendezésére, a gyermekek eltartására vonatkozóan.
Amennyiben a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, úgy közöttük a házassági vagyonközösség rendszere irányadó, amely a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha azonban szerződést kötnek, akkor egyedileg meghatározhatják, érdemi kötöttségek nélkül, hogy milyen vagyonjogi rendszert alkalmaznak. Az alap vagyonjogi rendszerek a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítés rendszere.
A közszerzeményi rendszerben mindkét fél önálló vagyonszerző, és a házasság alatt közösen szerzett vagyon közszerzemény lesz. A házasság megszűnése esetén mindent közszerzeménynek kell tekinteni, ami az adósságok és a különvagyoni vagyon levonását követően megmarad és ezt kell fele-fele részben felosztani. Az esetlegesen hiányzó különvagyon megtérítésének a felek kifejezett kikötése esetén van csak helye.
Magyarán minden házasság alatt keletkezett vagyon és kötelezettség is közszerzemény, és fele-fele arányban illeti, illetve terheli a feleket válás esetén, függetlenül attól, hogy ki szerezte meg azt.
A közszerzeményi rendszerben a törvény külön védelmet is ad a közszerzeményi részesedésre, azzal, hogy lehetővé teszi a házasfélnek, hogy kérje a közszerzeményből ráeső rész megállapítását és biztosíték nyújtását, ha a másik fél adósságai már az őt megillető közszerzeményi részt csökkentenék.
A vagyonelkülönítés rendszerének alkalmazása esetén a felek nem a törvényes rendszert alkalmazzák, hanem önállóan gazdálkodnak, nem jön létre közöttük közszerzemény. A vagyonelkülönítés rendszerét meghatározott vagyontárgyra is alkalmazhatják a házasfelek és a két rendszert vegyesen is alkalmazhatják, attól függően, hogy milyen vagyonelemeik vannak, azokat mennyiben használják és hasznosítják külön vagy együttesen.
Lényeges szabály, hogy házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati vagy közokirati formában kell megkötni, és harmadik személyek felé akkor hatályos, ha bejegyzik a szerződés tényét a közjegyzők által vezetett nyilvántartásba. Ehhez mindkét félnek meg kell jelennie együttesen a közjegyző előtt.
Azt, hogy az élet a legjobb forgatókönyvíró, tudjuk. A vagyonegyesítő rendszerekben a kemény munkával megkeresett és megtakarított pénz fele akkor is az elvált házastársadat illeti, ha ő nem járult hozzá a vagyonszerzéshez, hovatovább herdált. Rossz hír továbbá, hogy nemcsak a pénz, a tartozások is megosztásra kerülnek, tehát a közös vagyon terheit is meg kell osztani a vagyonegyesítő rendszerben.
A tapasztalat az, zárja gondolatait a kérdésről dr. Dávid Zsófia, hogy aki az első házasságában mellőzte a házassági szerződés aláírását, a másodiknál nem fogja, mert addigra megtanulja, hogy törvényes vagyonjogi rendszerben a vagyonközösség megosztása mindig drágább és megterhelőbb, mint a vagyonjogi szerződéskötés ügyvédi költsége. Ráadásul a házasság előtt vagy alatt, a vagyonjogi szerződés megkötésekor még a szerelem meggyőző ereje miatt nagyobb az egyezségre hajlandóság, mint a házasság megromlásakor, amikor az is eredménynek számít, ha a felek beszélnek egymással, vagy reagálnak egymás leveleire, egymás iránti jóindulatról pedig ritkán beszélhetünk.
